A fennmaradási engedély akkor szükséges, ha egy építményt engedély nélkül, vagy a korábbi engedélytől, illetve az építési szabályoktól eltérően építettek. Ez az engedély utólagos jóváhagyást ad, és hivatalosan igazolja az építmény jogi létezését.
Statikus szakvélemény fennmaradási engedélyhez árak
| Szakvélemény árak (bruttó) |
|---|
| Lakóépület fennmaradási vagy használatbavételi engedélyhez 63500 - 250000 Ft |
| Bontási engedélyezéshez 150000 - 250000 Ft |
| Építési engedélyhez 63500 - 195000 Ft |
| Fennmaradási engedély tervdokumentáció ára 6000 - 10000 Ft/nm |
| Fennmaradási engedély ügyintézés 2300 - 6500 Ft/m² |
| Építész rajzok 3500 Ft/m² |
| Műszaki leírás 40000 Ft |
| Energetikai tanúsítvány 25000 Ft |
| Felelős műszaki vezetői nyilatkozat (FNV) 85000 Ft |
| Szakértői nyilatkozat 125000 Ft |
| Településkép (amennyiben szükséges) 45000 Ft |
| ÉTDR feltöltés 39000 Ft |
Mit kérnek ezért a szakembereink? A JóSzaki rendszerében 17 fennmaradási engedély ügyintézéssel foglalkozó szakember adott meg árat erre a szolgáltatásra. A középső ár 5 000 Ft/㎡, az alsó és felső negyed határa 4 225, illetve 5 000 Ft/㎡. Érdemes tudni, hogy a szakemberek több mint harmada (35%) pontosan 5 000 Ft/㎡-t kér — ez a leggyakoribb horgonyár a piacon, nem pedig átlagolás eredménye.
Mikor és ki kérhet fennmaradási engedélyt?
Mikor lehet fennmaradási engedélyt kérni?
- Engedély nélküli építési vagy bontási tevékenység: Ha az építkezés vagy bontás engedély nélkül történt.
- Eltérés az engedélytől: Ha az építkezés során eltértek a kiadott engedélytől.
- Az engedély véglegessé válása nélkül: Ha az építkezés megkezdődött az engedély véglegessé válása előtt, kivéve, ha a döntés azonnal végrehajtható.
- Az engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére: Ha az építkezés az engedély felfüggesztése ellenére folytatódott.
- Egyszerű bejelentés nélküli tevékenység: Ha egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végeztek.
- Természetes személyek esetén: Ha a 300 négyzetmétert meghaladó alapterületű építkezés nem saját lakhatásra történt, vagy ha a lakóépület bővítése nem saját lakhatásra szolgált.
- Építési napló vezetése nélkül: Ha a jogszabály által előírt építési napló vezetése nélkül végezték a tevékenységet.
- Szakszerűtlen építési tevékenység: Ha az építkezés szakszerűtlenül, az építési követelmények, településrendezési tervek, vagy helyi építési szabályzat megsértésével történt.
Ki kérheti a fennmaradási engedélyt?
A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető vagy a tulajdonos nyújthatja be. A kérelem az alábbiakat foglalhatja magában:
- Továbbépítés vagy használatbavétel: A jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény továbbépítésére vagy használatbavételére vonatkozó kérelem.
- Eltérő műszaki megoldások engedélyezése: Az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldások engedélyezésére irányuló kérelem.
A fennmaradási engedélyt kezdeményezheti az illetékes építésügyi hatóság is.
A kérelem benyújtása
A fennmaradási engedély iránti kérelmet személyesen elektronikus adathordozón, vagy elektronikusan az ÉTDR (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) rendszeren keresztül lehet benyújtani.
Mit kell mellékelni az engedélykérelemhez?
Az engedélykérelemhez mellékelni kell az alábbi dokumentumokat elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül:
- Építészeti-műszaki dokumentáció: A 312/. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet III. részében meghatározott dokumentáció az adott eljáráshoz.
- Szakhatósági állásfoglalás: Ha nincs előzetes szakhatósági állásfoglalás, a 312/. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti dokumentáció a szakhatóság megkereséséhez vagy a szakkérdés vizsgálatához.
- Nyilatkozat: Ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték, a 191/. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozat.
- Településképi vélemény: Igazolni kell, hogy a települési önkormányzat településképi véleményt adott, vagy kiemelt településképi vélemény meglétét a 19/. (II. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó esetekben.
- Tervtanácsi vélemény: Ha szükséges, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét.
- Igazgatási szolgáltatási díj: Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolása, ha szakkérdés vizsgálata szükséges.
💡 TIPP: A hiányzó dokumentációk, szakvélemények beszerzéséhez kérd építész vagy statikus szakember segítségét. Az ügyintézést is érdemesebb rájuk bízni annak bonyolultsága és összetettsége miatt.
Illetékek, ügyintézési határidő
Az eljárás nem illetékköteles, de ha szakkérdés vizsgálata szükséges, külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A fennmaradási engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 25 nap. Ha szakhatóságot is be kell vonni az eljárásba, 35 napra módosul.
A teljes tájékoztató a fennmaradási engedélyezési eljárás szabályairól az E-építés portálon érhető el.
Hogy dönthet a hatóság?
Ha az épület vagy épületrész engedély nélkül, de szabályosan épült az elmúlt 10 évben, és megfelel az előírásoknak, akkor a hatóság megadja az engedélyt, és további építkezés is lehetséges. Ezzel egyidejűleg bírságot is kiszab, mely alapbírságból és számított építményérték után kiszabott bírságból áll, mértéke a készültségi foktól is függ.
A fennmaradási engedély bírság mértékét és számítási módját a 245/. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól részletezi.
Ha 10 éven belül, de szabálytalanul épült, a hatóság kötelezi a tulajdonost a szabályossá tételre. Ha ez nem történik meg, az épület nem kap fennmaradási engedélyt, és bontásra kötelezik.
10 évnél régebbi épület fennmaradási engedély
10 év után az építési bírság érvényesítésének joga elévül. Szabályosan épült épületről utólagos dokumentációt kell készíttetni, nyilatkozni kell a szakszerűségről, ezután kérhető a fennmaradási és használatbavételi engedély. A fennmaradási engedély 10 év után is kiadható, de bírság megfizetésével már nem kell számolnunk.
10 évnél régebben, szabálytalanul épült épület nem tehető szabályossá, nem kapja meg az engedélyt, viszont a hatóság sem bírság megfizetésére, sem bontásra nem kötelezhet. Az ingatlan nem kerül be az ingatlan nyilvántartásba sem.
Mit jelent a zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása?
A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása azt jelenti, hogy a földhivatal a zártkertként nyilvántartott telek művelési ágát „művelés alól kivett terület”-re módosítja az ingatlan-nyilvántartásban. A telek ezzel nem lesz automatikusan építési telek, de megszűnik a mezőgazdasági művelési kötelezettsége.
Ez az egyszerűsített út csak ott járható, ahol a település önkormányzata erről rendeletet alkotott. A kérelmen fel kell tüntetni a vonatkozó önkormányzati rendelet számát — enélkül a földhivatal nem tudja átvezetni a változást. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló . évi C. törvény adja a felhatalmazást az önkormányzatnak erre a rendeletre.
A kérelmet az „ingatlan adataiban bekövetkezett változás bejegyzése iránti kérelem” formanyomtatvánnyal lehet benyújtani, elektronikusan e-papíron vagy személyesen a földhivatalnál.
Mennyibe kerül a zártkerti művelés alóli kivonás?
A földhivatali eljárás díja 10 600 Ft ingatlanonként, és földvédelmi járulékot nem kell fizetni — korábban éppen ez a járulék tette milliós tétellé az átminősítést. Az általános ügyintézési határidő 60 nap; soron kívüli eljárás külön kérhető, ingatlanonként 16 000 Ft díjért, ami 30 napra rövidíti az átfutást.
Ez a díj a hatósági eljárásé, és nem tartalmazza a szakemberi munkát. Ha a telken épület is áll, amelynek a jogi helyzetét rendezni kell, arra a fenti táblázat építész- és statikus-díjai vonatkoznak.
Hogyan kapcsolódik a zártkerti átminősítés a fennmaradási engedélyhez?
A kettő két külön eljárás, két külön hatóságnál — és a telek átminősítése önmagában nem teszi jogszerűvé a rajta álló épületet. A művelési ág módosításáról a földhivatal dönt, az engedély nélkül épült épület sorsáról viszont az építésügyi hatóság, fennmaradási engedélyezési eljárásban.
A gyakorlatban a kettő gyakran egymás mellett fut: aki zártkerti telkén engedély nélkül épített, annak rendeznie kell a telek nyilvántartási állapotát és az épület engedélyét is — lakóépületnél a fennmaradási után jellemzően a használatbavételi engedély ügyintézése következik. Melyik lépés az első, az a település szabályozásától és attól függ, mit enged a helyi építési szabályzat az adott övezetben — ezt érdemes építésszel átnézetni, mielőtt bármelyik kérelem beadásra kerül.
Mi a helyzet a gazdasági épület átminősítésével?
A gazdasági épület átminősítése — például egy egykori présház vagy szerszámoskamra lakóépületté minősítése — nem a földhivatal, hanem az építésügyi hatóság hatásköre, mert itt az épület rendeltetése változik, nem a telek művelési ága. Ha az épület korábban engedély nélkül épült vagy az engedélytől eltérően, akkor a rendeltetésmódosítás előtt a fennmaradási engedélyt is rendezni kell. Ha az épület nem tehető szabályossá, a következő lépés a bontás — ennek külön eljárása és díjszabása van, lásd a bontási engedély ügyintézés árait.
A két ügy dokumentációja nagyrészt közös: felmérési rajzok, műszaki leírás és — lakóépületi rendeltetés esetén — energetikai tanúsítvány mindkettőhöz kell, ezért érdemes egy szakemberrel, egy körben elkészíttetni.
Gyakori kérdések a fennmaradási engedély ügyintézésről
Mikor van szükségem fennmaradási engedélyre?
Amennyiben építettél, átalakítottál vagy bővítettél egy ingatlant engedély nélkül, vagy az eredeti engedélyben foglaltaktól eltérően, szükséged lehet fennmaradási engedélyre az építmény jogi státuszának rendezésére.
Mennyi időbe telik a fennmaradási engedély megszerzése?
Az eljárás időtartama változó, függ a helyi hatóságok gyakorlatától, az ügy bonyolultságát és a szükséges dokumentáció teljességétől. Általánosságban néhány hét vagy hónap is lehet.
Milyen dokumentumokra van szükségem a fennmaradási engedély benyújtásához?
Szükségesek lehetnek az építmény pontos helyzetrajzi és építészeti tervei, a használatbavételi engedély, szakértői vélemények, esetlegesen statikai számítások és energetikai tanúsítvány.
Mennyibe kerül a fennmaradási engedély megszerzése?
A költségek magukban foglalhatják az illetékeket, bírságokat, a szükséges dokumentáció elkészítésének díját, és esetleges szakértői díjakat. Az összeg jelentősen változhat a projekt méretétől függően.
Mit tehetek, ha a fennmaradási engedélyt megtagadják?
Lehetőséged van fellebbezni a döntés ellen, vagy szükség esetén módosítani az építményt az előírásoknak megfelelően, majd újra benyújtani a kérelmet.
Szükséges-e szakember bevonása a fennmaradási engedély ügyintézéséhez?
Bár nem kötelező, azonban ajánlott szakember (építész, statikus) segítségét kérni, mivel az ügyintézés bonyolult lehet, és szakértői tudást igényel.
Hogyan befolyásolja az ingatlan értékét a fennmaradási engedély hiánya vagy megléte?
A fennmaradási engedély hiánya jogi bizonytalanságot jelenthet, amely negatívan befolyásolhatja az ingatlan piaci értékét. Az engedély megléte viszont hozzájárul az ingatlan jogi tisztaságához, ezzel növelve annak értékét.
