Mi a különbség a vakolás és a glettelés között?

A vakolat és glettelés közötti különbség meghatározása a laikus számára néha zavarbaejtő lehet. Az egyik durvább a másik simább? Más az anyaga? Más a rendeltetése? Hogyan lehet megállapítani a különbséget a vakolat és glettelés között? Ebben segítünk rövid útmutatónkkal:

• A falazat rétegei
• Vakolás
• Glettelés
• A látható különbség
• Ha a fal sérült…kőművest hívjak vagy szobafestőt?
• Dekorglett, díszvakolat…amikor a praktikum esztétikummal párosul

A falazat rétegei

Vakolás

A vakolat célja a falak egyenetlenségeinek korrigálása, illetve a tégla- vagy egyéb anyagból készült falazat számára védelmet biztosítani, valamint a következő rétegek – a végső külső vagy belső díszítő bevonatok – számára megfelelő alapot biztosítani. A vakolat közvetlenül a fal alapanyagára (téglára, betonra) kerül felhordásra, megfelelő felületelőkészítést követően. Mint minden falra történő anyagfelhordáskor (legyen az glettelés, szobafestés vagy akár tapétázás), itt is szükséges az alapfelület hibáinak javítása. Ha meggyőződtünk róla, hogy száraz és tiszta a felület, akkor alapozással kezdünk, mely akár a hígított vakolóhabarccsal is történhet.

Anyaga a vakolóhabarcs, melynek felhordása történet kézzel vagy géppel is. Egyszerre maximum 1-1,5 cm-es vastagságban érdemes teríteni az anyagot, noha a vakolat akár több rétegben is felhordható lesz szükség szerint. 

A vakolóhabarcsoknak számtalan fajtája van, amiket valamilyen speciális tulajdonsággal ruháznak fel. Felhasználási céljuk szerint lehetnek:

• falazó-, vakoló-, felületképző habarcsok, ágyazó habarcsok (pl. dryvit háló gletteléséhez)
• vízzáró, sugárvédő- és hőszigetelő habarcsok,
• de vannak emelt kopásállósággal vagy hőállósággal felvértezett típusok is.

A vakolás történet kültéren és beltéren is, hiszen a falakat kívülről és belülről is megfelelő bevonó rétegekkel kell ellátni, melynek első lépése a vakolás. 

❗ Fontos: Kültérre mindeképp kültéri vakolóhabarcsot hasznááljunk, ami jobban ellenáll a külső behatásoknak. Ilyen lehet a kültéri felületképző habarcsok, a nemesvakolat, és végül a külső, díszítő réteget képző színvakolat.

A belső vakolatok általában mészből és cementből készülnek, homokkal elegyítve. Durva és sima vakolást, cementhabarcsos vagy gipszhabarcsos vakolatokat különböztetünk meg.

A vakolatrétegek felhordása a glettrétegekhez hasonló módon történik: az egyes rétegek egymáshoz jól tapadnak, az első rétegek simításának nem kell tökéletesnek lennie, viszont az úgynevezett simítóvakolat – azaz az utolsó réteg – tökéletes simaságú és egyenes felületet kell, hogy adjon. A vakolatok kialakításának és felhordásának szakértője a kőműves, noha kisebb javítási munkákat, díszvakolatokat a szobafestő is nagy szakértelemmel tud felvinni a felületekre.

Egy szakszerűen elkészített vakolat akár 40-50 évig is tartós lehet.

Glettelés

A glettelés elsősorban falhibák javítására szolgáló eljárás, illetve a végső díszítő bevonatot előkészítő, tapadóréteg kialakítását szolgálja. A glettelés célja a tökéletesen sima, egyenletes, száraz fedőréteg megképzése, amire festéssel, tapétázással vagy egyéb falpanelek, falburkoló anyagok felszerelésével tudjuk befejezni az enteriőr kialakítását.

A glett jellemzően összesen egy centiméternél vékonyabb rétegben kerül felhordásra, és minőségtől függően ez akár kétszeri, háromszori rétegezést is jelenthet. 

A glett jellemzően gipszalapú anyag. Glettet vagy faljavító gipszet ma már lehet kapni zsákos (por) kiszerelésen túl előre bekevert vödrös vagy tubusos csomagolásban is. Valamennyi csomagon feltüntetik, hogy elsősorban milyen felületre, milyen célra optimalizált. Úgy válasszunk glettanyagot, hogy már tudjuk, mivel fogunk rádolgozni, glettelés után festjük vagy tapétázzuk a falat, esetleg dekorglettet vagy dekorvakolatot használunk, hidegburkolunk rá.

A glettanyagok között laikusként nehéz különbséget tenni és eldönteni, melyik a legjobb választás. Sokszor csak kódokkal jelölik a típusokat, vagy az anyagösszetétel alapján lehet különböztetni a leginkább megfelelő felhasználásra. 

A gipszes glettanyag alkalmas gipszkarton glettelésére, illetve belső terek szobafestés vagy tapétázás előtti általános faljavítási vagy telibe glettelési munkálataihoz.

Tartósan nedves helyiségek glettelésére kifejezetten gyártanak már diszperziós gletteket is. Ezek általában előre bekevert, vödrös masszák.

A meszes glettanyagokat tradicionális technikákkal épült épületekhez: vályogházakhoz, műemlék-épületekhez ajánlják. Kiváló páraáteresztő képességük miatt hagyják a falat lélegezni, ráadásul környezetbarát anyag.

Amikor a gletthez cementet adnak, akkor ellenállóképességét, szilárdságát növelik az anyagnak. Noha nedves falazatra nem ajánlottak, jellemzően alkalmasak kültéri felhasználásra.

A látható különbség

Általában ránézésre is könnyű megkülönböztetni egymástól a vakolást és glettelést: a glett jellemzően sima, szinte tükörfényes, világos felületet képez. Mivel a gipszes anyag jóval kisebb szemcsékből áll, homogénebb réteget képez a falon, így valóban egy selyemfényű fehér felületet látunk, ha glettelt falat szemlélünk.

A vakolat ezzel szemben durvább, világosszürke felületet képez. Tapintásra ridegebb érzést adhat, mint a glettréteg, simításra érdes, akár kicsit porladó érzést is adhat. Mivel többféle szemcseméretű és természetű kötőanyagok keverékéből (jellemzően homok, mész, cement) áll össze, még a legfinomabb simítóvakolatok sem tudnak olyan egyenletes hatást elérni, mint a glettanyag a falon.

Ha a fal sérült…kőművest hívjak vagy szobafestőt?

A vakolás a kőműves, a glettelés pedig a szobafestő feladata. A falak sérülése, “meghibásodása” esetében több tényezőt kell mérlegelni ahhoz, hogy megtaláljuk a javításra legalkalmasabb szakembert.

A legegyszerűbb séma szerint a következő általános szabályok érvényesek:

• gipszeléssel javítunk minden olyan mélyebb lyukat, repedést, ami beltéren a falon keletkezik. Például furatok helyét kiválóan lehet akár modellgipsszel is betömni. A gipsz gyorsan szárad, ezért alkalmas mélyebb rétegek feltöltésére is. Gipszeléshez szobafestőt érdemes hívni.

• vakolással javítunk minden nagyobb kiterjedésű, egybe lehulló faldarabot, vagy olyan sérülést, amikor tégláig, betonig láthatóvá válik a fal. Ilyenkor a vakolatot is pótolni kell: a megfelelő rétegzést kialakítani szakember segítségével érdemes, aki fel tudja mérni a megmaradt falrészek állapotát, meg tudja ítélni, hogy szüksége-e további visszabontás. Ilyen mérvű sérülés esetén fontos a kiváltó ok megismerése és megszüntetése, majd a szakszerű helyreállítás. Amennyiben csak egy kisebb falszakasz érintett, szobafestő is el tudja végezni a feladatot. De ahogy a szobafestő képzett a vakolás javításához, úgy egy kőműves is szívesen szokta vállalni egyszerűbb glettelési és festési munkák elvégzését egy-egy javítás kapcsán.

• glettelésre akkor lesz szükség, ha a fal vakolata tökéletesen ép, de a lakás első- vagy újrafestéséhez, esetleg tapétázáshoz szeretnénk tökéletes alapot készíteni. Ha a fal felülete sérült: ütést szenvedett, valami ráfolyt, valami felmarta, esetleg friss penész jelent meg rajta, akkor jellemzően a glettelés is javításra szorul. A fal felületén jelentkező hajszálrepedéseket is a glett megújításával vagy hálóval, üvegszövet szalaggal történő megerősítésével lehet orvosolni. 

👷🏻‍♂️ Jó tudni: Penészesedés esetén szobafestőt érdemes hívni. A penész eltávolításakor elképzelhető, hogy csak a festékréteget kell lekaparni, és a glett menthető, de sajnos előfordul, hogy a glettelés, de akár a vakolat leverése is elkerülhetetlenné válik. A penész okát és a szükséges műveleteket a szobafestő is meg tudja ítélni, de a végső megoldáshoz lehet, hogy hőszigetelő szakemberre vagy kőművesre is szükség lesz.

A külső homlokzat sérüléseinek javításához elsősorban kőművest, dryvit szigetelés esetén hőszigetelő szakembert érdemes hívni. Ezek a szakik kellő anyagismerettel és tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy komplexebb sérüléseket, saját szakmájukon szigorúan véve kívül eső feladatokat is elvégezzenek.

💡 Tudtad? Bár a szobafestő szakma megnevezése azt sugallja, hogy a szobafestő csak a belső terek festéséhez ért, valójában a homlokzatfestés, és a ház egyéb külső berendezéseinek mázolása és festése is az ő feladata. Sőt, a szobafestő egyben tapétázó és mázoló szakember is, így nem csak a falak mestere, hanem a kerítések, fa- és fémbútorok karbantartása is hozzá tartozik.

Dekorglett, díszvakolat…amikor a praktikum esztétikummal párosul

A falakat bevonó anyagok a folyamatos ipari innovációknak köszönhetően intenzív ütemben fejlődnek. Egyre többféle célra kaphatunk speciális anyagokat, amik tulajdonságaikban valamilyen különleges képességgel bírnak: fényességük, száradási idejük, összetételük, ellenállóképességük, felhordhatóságuk direkt úgy van kialakítva, hogy valamilyen célt tökéletesen megvalósítsanak.

A falak dekorációjában, egyedi belső terek kialakítása kapcsán egyre több alternatíva jelenik meg az egyszerű szobafestéssel szemben: glettbeton és finomhabarcs anyagokkal az egyre népszerűbb indusztriális belső terek megálmodói bátran dolgozhatnak, dekoratív glettekkel márvány hatású falakat, koptatott felületeket, többszínű plasztikus falakat készíthetünk. Érdemes időről-időre tájékozódni festékboltokban a legújabb anyagokból, mert sokszor maga az anyag adja a legjobb inspirációt belső tereink megtervezéséhez. 

Láthatjuk, hogy a glettelés és a vakolás egymáshoz nagyon hasonló, jellemzően egymást követő műveletek. A vakolat jellemzően a falazat és a glettréteg közé, a glett a vakolat és a külső díszítő burkolat (festés, tapéta) közé kerül. Természetesen a vakolat és a glettelés is igényelhet alapozást, csiszolást, impregnálást. A gyártók általában úgy alakítják ki termékkínálatukat, hogy mindig pontosan meghatározzák, melyik anyag melyikkel passzol: azaz teljes rétegrendeket, termékcsaládokat alakítanak ki a fal alapanyagát és a helyiségek felhasználási jellegét figyelembe véve.

Ez a cikk a JóSzaki.hu szobafestő-tapétázó szakembereinek közreműködésével készült.

👷🏻‍♂️ További kapcsolódó tartalmakért kattints a címkékre: