Praktikus glettelés kisokos – amit jó tudnod glettelés előtt

• A glettelés fogalma
• A minőséget megalapozó tényezők
• A glettelés minőségének 4 szintje
• A glettelés lépései
  • A helyiség előkészítése
  • A falhibák felkutatása és előkészítése glettelésre
  • A fal betegségeinek szűrése
  • Anyagszükséglet kiszámítása
  • Glettanyag típusának meghatározása
  • A glett felhordása előtt – akrilozás, alapozás
  • Glettanyag felhordása
  • Mennyezet glettelése
• A glettelés eszközei
• A glettelés időigénye – festés előtt mennyi idő?
• A glettelés típushibái
• Díszítő, dekorcélú glettelési technikák
• Fogalomtár

A glettelés fogalma

A glettelés a fal hibáinak, repedéseinek gipszanyaggal történő javítása festés előtt. 

• Gipszelés: kisebb hibák helyi javítása
• Glettelés: egész felület simítása, javítása

A glettelés tipikusan egy olyan feladat, amit nem önmagában szoktunk végeztetni, hanem egy adott munka – például gipszkartonozás vagy szobafestés – részfolyamataként, ám külön tételként szerepel az árajánlatokban. 

A glettelés, mint eljárás, tulajdonképpen a fal hibáinak, repedéseinek gipszanyaggal történő javítása, kiegyenlítését, illetve a gipszkarton táblák illesztési vonalainak eltüntetését (hézagolás) jelenti. Rétegvastagsága a glett típusától függően 0,2-3,0 mm között változhat.

A munkát általában szobafestő-tapétázó mester végzi festés előtt, de ha gipszkartonozó szakembert bízunk meg, a hézagolást valószínűleg ő is megcsinálja – legalábbis Q1 vagy Q2 minőségben.

De mit is takarnak ezek a minőséget jelző kódok?  És tudjuk-e melyikre van szükségünk valójában? A magasabb minőségi szint elérése nyilván többletköltséggel jár – mikor érdemes erre áldozni és mikor felesleges?

Azt, hogy mennyi csínja-bínja van a glettelésnek, sokszor nem is sejtjük, pedig egy jól kivitelezett glettelés nagyban megalapozza az utána következő szobafestés vagy tapétázás sikerességét, és az elkészült falfelület –  és ezáltal a lakóterünk – esztétikai minőségét.

Érdemes nagyon odafigyelni arra, hogy ki, milyen anyaggal és milyen minőségben gletteli a falat vagy hézagolja a gipszkartont.

Ha igazán szép falfelületet akarunk elérni, akkor sok esetben nem elég a normál (Q2) glettelés, és ahhoz, hogy azt kapjuk, amit elképzeltünk, nem árt, ha tisztában vagyunk az alaptényezőkkel és ezt előre egyeztetjük a szobafestőnkkel is.
Mindemellett bizonyos falburkolatok alá felesleges a legmagasabb minőségű glettelést kérni, s ha ezzel már a kezdetekkor tisztában vagyunk, akkor csökkenthetünk a munkálatok összköltségén.

❗ Fontos! Már a tervezéskor határozzuk meg, mivel szeretnénk burkolni vagy festeni a falunkat, és rögzítsük a szerződésben/megállapodásban azt is, hogy milyen glettelési minőséget szeretnénk kérni a kiválasztott burkolat, festék, tapéta alá! A döntéskor vegyük számításba a várható fényviszonyokat is!

A Rigips applikációja segítségével lemodellezhetjük a különbségeket a Q2 Q3 ésQ4 minőségű glettelés esetén különböző fényviszonyokat és falfelületeket tesztelve.

A minőséget megalapozó tényezők

A felületkialakítási minőség meghatározása mellett van még néhány olyan tényező, amiket érdemes mérlegelnünk ahhoz, hogy elégedettek lehessünk a végeredménnyel.

A glett anyag kiválasztása

Nagyon fontos, hogy szerves anyagokhoz és szervetlen kötőanyagokhoz is mindig a megfelelő anyagot válasszuk. Manapság már vannak univerzális glettek is, melyek mindkettőhöz jók, de ha az anyagvásárlást nem a szobafestő szakemberünkre bízzuk, akkor  mindenképpen tanulmányozzuk a termékek adatlapját, melyek nagy része az interneten is megtalálható.

❗ Fontos! Nem minden felületre lehet minden glettet ráhordani! Kérjük ki szobafestő tanácsát a megfelelő anyaggal kapcsolatban!

💡 Tipp: A diszperzites fal glettelés szempontjából  “a szobafestők rémálma”, de már elérhető olyan glettanyag, amivel korábban már diszperzittel festett felületen is lehet dolgozni.

A megfelelő felület – fal diagnosztika

A megfelelő anyag használata mellett nagyban befolyásolja a minőséget az is, hogy a glettelésre szánt fal megfelelően elő legyen készítve.

 👷 Jó tudni! Egy ránézésre jobb állapotú fal is rejthet mélyrétegi hibákat, károsodásokat.

A szobafestéshez hasonlóan tehát a glettelést is a fal vizsgálatával kell kezdenünk. Meg kell állapítani a jelenleg a falon lévő festék típusát, a felület porozitását, szívóképességét, nedvességét, felülethibáinak mértékét. A vizsgálat nem csak a szemmel jól látható tünetekre, de a mélyebb rétegekre is ki kell, hogy terjedjen, éppen ezért érdemes próbakaparást kérnünk a megbízott szakemberünktől.

A glettelés esetén a felületi érdesség és a síkbeli eltérések vizsgálata is fontos tényező. A gletteléshez használt anyagszükséglet például nagyban függ a felület érdességétől.

Ha pedig a síkbeli eltérés (azaz a felület egyenetlenségeinek mértéke) meghaladja a 0,3 cm-t, akkor először vakolni kell és csak utána kezdődhet a glettelés. 

Információs videó az anyagválasztáshoz és a próbakaparáshoz:

A glettelés minőségének 4 szintje

A gipszfelület kiváló alap festés és tapétázás számára. Attól függően azonban, hogy milyen burkolatot tervezünk, illetve hogy milyen végső igényeknek kell a felületnek megfelelnie, nem mindegy, hogy mennyire alaposan van a fal glettelve.

A legismertebb besorolás szerint a glettelés 4 minőségi szintre osztható. A legtöbb otthonfelújítás alkalmával a normál glettelésként ismert Q2 minőséget célozzuk.

• Q1 – alap glettelés – végső felületnek nem alkalmas
• Q2 – normál glettelés – általános követelménynek megfelelő minőség
• Q3 – speciális glettelés – magasabb minőségi követelménynek megfelelő minőség
• Q4 – különleges glettelés – legmagasabb minőségi követelménynek is megfelelő minőség

 👷 Jó tudni! Amennyiben a szerződésben a felületek minőségével szemben támasztott követelmények nincsenek részletezve, úgy a szakemberek általában a Q2 szintet veszik alapul.

💡 Tipp: Ha azt szeretnénk, hogy a falunk magasabb esztétikai minőségnek feleljen meg, ezt előre egyeztessük a szakemberrel, és biztosítsuk az ennek megfelelő fényviszonyokat már a munkafolyamat során is! Pl. súrlófény vagy mesterséges megvilágítás.

Q1 minőségi fokozat – az alap glettelés

A Q1 fokozatnak megfelelő úgynevezett alap glettelés alkalmas a gipszkarton építőlemezek hézagainak kitöltésére, a rögzítő csavarok látható részeinek átsimításra és az erősítő szalagok lefedésére, illetve falfelületek hibáinak, repedéseinek javítására.  Általában nem „telibe glettelés”, azaz nem képez egységes felületet, csak a szükséges helyeken tölti ki a hézagokat, repedéseket, hibákat. Csiszolásra nem kerül sor, és az ilyen felület önmagában végleges felületként nem alkalmazható, mivel nem tökéletesen sima réteget képez, csak funkcionálisan takarja a fal egyenetlenségeit, megelőzi a repedések újra kialakulását.

A Q1 minőségi fokozat kialakítása az olyan felületeknél javasolható, amelyek később valamilyen burkolatot kapnak.

Q2 minőségi fokozat – a normál glettelés

A gipszkarton vagy épületfal felületképzésével szembeni általános elvárásoknak a normál glettelés (Q2) felel meg. Ennek célja a felületek kiegyenlítése, mely az alap (Q1) glettelésen felül magába foglalja az utósimítást (másodolást, csiszolást) is.

Ennél a színvonalnál a munka végeztével nem látszódhatnak a megmunkálás nyomai, illetve a giszkartontáblák közti átmenet. Csiszolás után, a végső felületképzés előtt a falakat mélyalapozóval le kell kenni.

A Q2 minőségi fokozat kialakítása után a fal alkalmas:

• tapétázásra – közepes vagy durva szerkezetű tapétákhoz,
• festésre – elsősorban inkább csak fénytelen bevonatokhoz, festékekhez pl. diszperziós festékek,
• hideg burkolásra.

❗ Fontos! A Q2 minőségű felület ráeső “súrlófény” esetén nem elégséges.

 👷 Jó tudni! Egyes szakembereink azon az állásponton vannak, hogy a Q2 minőség nem elégséges végső felületként, főleg nem gipszkarton falak esetében. Ha a fal nem kap vastag bevonatot, úgy mint valamilyen vastag tapétát vagy például struktúrált belső vakolatot, akkor mindenképp érdemes a glettelést a Q3-as szintig folytatni, és a teljes falfelületet legalább 1 mm vastagságban telibe glettelni majd simára csiszolni.

Q3 minőségi fokozat – a speciális glettelés

Amennyiben a kialakítandó falfelülettel szemben magasabbak az elvárások, az alap és normál glettelésnél magasabb szintű megmunkálás szükséges. Ebben az esetben a Q3 fokozatnak megfelelő glettelést kell elvégezni, mely magában foglalja a Q2 normál glettelésen felül egy még finomabb falfelület kialakítását csiszolással, simítással.

A végső felületképzés előtt a falakat mélyalapozóval le kell kenni.

A Q3 minőségi fokozat kialakítása után a fal alkalmas:

• tapétázásra  – finoman struktúrált tapétákhoz,
• festésre  – hengerrel vagy szórással felvitt matt bevonatokhoz, festékekhez,
• finomszemcsés vékonyvakolat fogadására.

👷 Jó tudni! Még ezen minőségi fokozat esetében sem kizárható, hogy „súrló” fénynél korlátozott mértékben ne lehessen esetlegesen felfedezni a kidolgozás nyomait, azonban ezeknek a nyomoknak a terjedelme és mértéke az alap gletteléshez képest enyhébb. A Q3 minőség iránti igényt a szerződésben rögzíteni kell. 

Q4 minőségi fokozat – a különleges glettelés

A felülettel szemben támasztott legmagasabb követelmények kielégítéséhez a teljes felületet át kell simítani egy magas minőségű “finiselő réteggel” is, minimum 1 mm vastagságban.  

A glettelést követően a felületet még átcsiszolják, és a végső felületképzés előtt az egész gipszkartonfalat mélyalapozóval lekenik.

A Q4 minőségi fokozat kialakítása után a fal alkalmas:

• tapétázásra  – pl. selyem-, metálalapú tapéták, fotótapéták, vászontapéták alá is
• festésre – pl. lazúrokhoz
• speciális, fénylő bevonatokhoz, pl. stukkó, márvány.

💡Tipp: Ezen a minőségszinten semmilyen felületi egyenetlenség nem megengedett, teljesíti a legmagasabb esztétikai, optikai követelményeket, így különösen alkalmas speciális megvilágításokhoz, pl. súrlófény vagy más különleges megvilágítás akár művészi használatához

A fenti információk segítenek orientálódni, ám akár anyagválasztással, akár technikai dilemmáinkkal kapcsolatban mindig hasznos kikérni egy profi szobafestő tapétázó tanácsát is, hogy elkerüljük a meglepetéseket.

A glettelés lépései

A glettelés általában egy összetett feladatsor része, ám szobafestés vagy tapétázás esetén könnyen többe kerülhet a felület előkészítése és a hibák javítása, mint a fedőrétegek felhordása, ezért nagyon fontos alaposan felmérni a szükséges glettelés mennyiségét és minőségét. Gletteléssel a körülbelül 2-3 mm mélységű hibákat tudjuk eltávolítani, ennél mélyebb, szerkezeti problémák esetén vakolásra és kőműves segítségére lesz szükségünk, noha bizonyos festők vakolathabarcs alkalmazásával vállalkoznak nagyobb falhiányok pótlására is.

1. A helyiség előkészítése

A helyiség előkészítésének lépései megegyeznek a szobafestés vagy tisztasági festés esetén alkalmazott előkészítő fázissal. A glettelésnél kimondottan fontos a fal tövének takarítása, hogy ne szedjünk fel koszt a földről, amikor felsimítjuk a glettanyagot.

2. A falhibák felkutatása és előkészítése glettelésre

Hibák felkutatása, “súlyosbítása”:

A falon fellelhető rések, lyukak, repedések mellett falhibának számít minden olyan terület, ami egyenetlenséggel, laza festékréteggel, málló vakolattal jár. Az előkészítés során a repedéseket, lyukakat kimélyítjük, a málló részeket levakarjuk, lekaparjuk – ennek legalkalmasabb eszköze a spakli.  Legyünk bátrak, akkor végzünk jó munkát, ha minden mobilizálható darab, réteg leesik. A cél az, hogy a glettanyag a javítandó felületekbe jobban „kapaszkodjon”, a kötése tartós legyen. A felületeket a hibák mélyítését követően portalanítjuk. 

Eszköze: szemrevételezés, spakli

🧑‍🔧 JÓ TUDNI: Egy régebbi épület vagy ránézésre is hibás, foltos fal előkészítése során a hibák mélyítésével, kaparásával esetlegesen feltárásra kerülő további anyaghibák orvoslása komoly plusz költséget jelenthet.

Hálózás: repedés áthidaló hálóval

Öntapadós bandázsolós háló elegendő lesz egy-egy repedésre. Pókhálószerű repedések esetén 1 m széles hálót és hozzá alkalmazható ragasztót kell használni.

Az öntapadós hálót pormentes, száraz falra akár glettelés előtt is fel lehet rögzíteni, majd a glettanyagot ráhordva a repedéseket simára javítani. Azonban a háló a már felvitt és még nedves glettanyagba is fektethető, majd egy újabb réteg glett ráhordásával rögzíthető, eldolgozható. A felület simaságát száradást követő csiszolással tökéletesítjük.

💡 TIPP: Papírszalag is alkalmas lehet sarkok, élek kihúzására.

Vakolt falra történő glettelés esetén akár telibe hálózás is elképzelhető. Ilyenkor nagy mennyiségű anyag bekeverése után a fal teljes felületére felhordjuk a glettanyagot, majd ebbe fektetjük a hálócsíkokat – a gyártó által előírt és jelölt átfedéssel. Erre újabb réteg glettanyag kerül, melyet simára húzunk. 

3. A fal betegségeinek szűrése

A fal felületén észlelt beázás, penész, olaj, rozsda, átázás nyomait – és okait – a glettelés, de legkésőbb festés előtt el kell távolítani. 

PENÉSZ: szárazon kaparva nem jó, mert csak szétszórja a spórákat. Előtte penészölővel be kell fújni a felületet, hogy elpusztítsa a spórákat (jó lehet a hypos oldat is). Utána szivaccsal lemossuk vagy lekaparjuk spaklival. Glettelés előtt az ilyen felületet alapozzuk. 

SALÉTROMOS fal: A jelenség oka, hogy a falakba felszivárgó nedvesség elpárolog, és a kicsapódó só visszamarad. A vakolatot eszi meg. Igazán jó megoldás szakember segítségével, újravakolással orvosolni a hibát. Ha szárító vakolatot használnak, arra nem lehet felvinni párazáró anyagot.

OLAJFOLT: Az olajfoltokra tisztítás, kaparás, és teljes rétegeltávolítás a megoldás.

ÁTVÉRZÉS: A legjobb megoldás rá a megfelelő szigetelés, szigetelő festék használata.

4. Anyagszükséglet kiszámítása

Az anyagszükségletet a gyártók négyzetméterben és anyagvastagságban határozzák meg (pl. 1kg anyag/1m2 falfelület/1 mm vastagság). Ha vannak nagyobb hiányosságok, akkor cementes-gipszes vakolathabarccsal töltsük fel. Elektromos vezetékek hornyát is így töltjük ki. 

Száradás közben a glettanyag jellemzően zsugorodik, így nagyobb mélyedések esetén tökéletes száradást követően érdemes egy második réteg glettel a zsugorodás következtében keletkezett felületi egyenetlenségeket korrigálni, tökéletesíteni. Ezzel jó, ha előre kalkulálunk!

A repedésekre, résekre bandázsszalagot használunk, a pozitív és negatív élekre és sarkokra speciális élvédőt.

5. Glettanyag típusának meghatározása

A glettanyagoknak létezik beltéri és kültéri változata is. Nézzünk néhány tipikus glettanyagot:

• Már vakolt falon jellemzően nagy szilárdságú glettelő vagy univerzális felületkiegyenlítő anyagot ajánlott használni.
• Nyers tégla, beton, pórusbeton falak kiegyenlítésére glettelhető gipszes vakolat ajánlott.
• Diszperziós glett a legjobb választás, ha a falnak tartósan ellen kell állnia a nedvességnek
• Meszes glett: kívül-belül nedves falak esetén ajánlott, mivel a meszes anyagok páraáteresztő képessége a legjobb
• Cementbázisú glett: ha nagyobb mechanikai hatásoknak van kitéve az adott felület
• Polisztirol ragasztó is válhat glettelő anyaggá, amennyiben hőszigetelő polisztirol vagy hungarocell táblák gletteléséről van szó. Ilyen esetekben – jellemzően kültéren – a táblák rögzítése után üvegszövet háló kerül beépítésre. Ehhez a polisztirol ragasztó rögzítésre és a felület egyenletessé tételére is kiváló.

6. A glett felhordása előtt – akrilozás, alapozás

A falfelületen lévő repedéseket, lyukakat még az alapozás, glettelés előtt kell javí­tani. A dilatációból adódó repedéseket célszerű rugalmas anyaggal betömni. Erre a cél­ra fejlesztették ki a különböző fali akrilátokat és a réskitöltő glettanyagokat. Ezek olyan, a falfelülethez jól tapadó, átfesthető anyagok, melyek rugalmasan követik a fa­lak mozgásából adódó térfogatváltozásokat.

A korábbi szerelésből adódó lyukak, repedések eltávolítására késleltetett kötésű gipszet vagy réskitöltő glettanyagot célszerű használni. A felület előkészítése során keletkezett nagyobb falhiányok pótlására speciális simítóvakolatok állnak a kereskedelemben rendelkezésre.

Esetenként szükség lehet a sarokrészek, sarokhajlatok, fali repedések vagy nyí­lászáró szerkezetek találkozásánál a falfelület megerősítésére. Erre a célra régen vászoncsíkot alkalmaztak, ma már többféle alumínium és műanyag élvédő, erősítő­háló kapható. Ezeket az élvédőket, erősítőhálókat 3-5 mm vastag vakolatágyba vagy gipszágyba kell a falon benyomni, majd a felületüket kívül 1-2 mm vastagon át kell gipszelni.

Alapozás

Azt, hogy a glettelés és csiszolás alapműveletén túl hány rétegű alapozásra van szükség, már a kezelendő falfelület fogja meghatározni. A glettre kerülő mélyalapozót (mely a legtöbb esetben igényes munkavégzés esetén ajánlott) már számolhatjuk a soron következő munkafázis részének. A glettelés során a rések, repedések tökéletes elfedésére üvegfátyol vagy egyéb textil- és papírszalagok beépítését, továbbá a nyílászárók és a fal között, valamint a különböző falsíkok, a mennyezet és a falak találkozásában húzódó rések tökéletesítésére akriltömítés használatát javasolhatja a szakember. Ez utóbbiakat felhasználásra kerülő folyóméterben fogják kalkulálni és árazni. 

Az alapozás szerepe többféle lehet. Az alapozás során a felületen maradt porszemcsék, lazább részek rögzítődnek, a hajszálrepedések, kisebb üregek kitöltődnek. Az alapozók hidat képeznek a felület és a glettanyag között, segítve annak tapadását. A nem megfelelő szilárdságú vakolatot, mélyalapozóval lehet megkeményíteni. A túlsá­gosan nedvszívó felületeknél, pl. gipsz-, gipszkarton felületek, pórustelítő alapozásra van szükség. Ilyenkor az erre a célra kifejlesztett alapozót használjuk. Ha szükséges, az alapozást megismételhetjük.

Fontos, hogy az alapozót vékonyan vigyük fel a felületre. Az alapozó oldatot oly mértékben kell hígítani, hogy minél jobban beszívódhasson a pórusokba, s ne képez­zen filmréteget a felületen. Az alapozót ecsettel, kefével vagy hengerrel lehet a felületre felhordani.

7. Glettanyag felhordása

A glettanyagokat megjelenésük szerint két csoportba lehet osztani. Vannak por formájában kapható és készre kevert termékek. A hatóanyag-tartalom alapján gipsz alapú és ásványi töltőanyag alapú glettanyagokról beszélhetünk. A ke­reskedelemben a por alakú, késleltetett kötésű gipsz a leggyakoribb. (Azért beszé­lünk késleltetett kötésű gipszről, mivel a gyártók a gipsz kötési idejét adalékanya­gokkal megnövelik.) A gipszet az előírásnak megfelelő mennyiségű vízzel kell össze­keverni, majd a kötésidején belül a falfelületre kell simítani. A gipsz alapú glettanya­gok előnye, hogy alkalmazásukkal a felületi egyenetlenségeken túl a kisebb repedé­seket is meg lehet szüntetni.

A készgletteket alapos felkeverés után azonnal fel lehet hordani a felületre. Elő­nyük, hogy kényelmesen lehet velük dolgozni, és hosszú a nyitott idejük. A glettanyagok felületre történő felhordása történhet kézzel, glettvassal és szóró­géppel (AIRLESS levegő nélküli eljárás).

Telibe glettelésnél a glett felhordása történhet több rétegben. Első sori gletteléshez vastagabb anyagot használhatunk, és függőlegesen húzzuk el. A második sori vízszintes vasalógletteléshez.

Az első glett rétegnek tökéletesen meg kell száradnia, az esetleg adódó bordákat érdemes spaklival átkaparni, eltávolítani. 

Telibe glettelésnek jó eszköze lehet a henger, ilyenkor a felhordás durvább felületet eredményez, amit fazékidőn belül nagyméretű simítóvassal tudunk eldolgozni.

A glettelés alkalmas durva felületek simává varázsolására is. Felületi érdesség, egyenetlenség esetén pl. sokszor festett dörzsölt vakolat esetén vastagabban hordjuk fel a glett első rétegét, ennek nagyobb az anyagigénye. OSB-lapok, bútorlapok, fa és farost felületek glettelését bizonyos adalékok alkalmazásával vagy tapadóhíd képzésével tudjuk kivitelezni.

Glettelés után célszerű ismét impregnálni a felületet, hogy a ráhordott felület számára egyenletes alapot képezzünk. Mélyalapozóval javítható a falak tulajdonságai – száradási ideje általában 2 óra. Újabb csiszolással teljesen sima felületet kapunk, ezután jöhet egy gyors portalanítás, majd egy második réteg mélyalapozás.

Mennyezet glettelése

A mennyezet glettelése és az oldalfalak glettelésének ára között nem szoktak a szobafestők megkülönböztetést tenni: a plafon glettelése ugyanolyan művelet, mint a falaké: nem bonyolultabb, nem igényel más technikát vagy anyaghasználatot.

Az olyan réseket, repedéseket, amik könnyen újra kialakulhatnak például az épület mikromozgásai miatt, általában üvegfátyollal, vagy hálóval erősítik meg. A háló lehet szalag, mely kifejezetten a fokozott terhelésnek kitett vagy már kialakult rés, repedés helyén kerül beépítésre. Új építésű épületeknél, és komplett lakásfelújítások során azonban ajánlott a szoba valamennyi fal burkolatának hálóval történő megerősítése. Ilyenkor a telibe glettelés során egy üvegszövet hálót fektetnek a glettanyagba – körülbelül annak egyharmadáig beeresztve a hálót. Ez növeli a falfelület szilárdságát, kompenzálja a falmozgásokat, csökkenti a repedések kialakulásának esélyét.

A glettelés eszközei

A glettelés időigénye – festés előtt mennyi idő?

A már kikevert glettanyagok bedolgozási ideje jellemzően 60-90 perc.

A glettanyag vastagságtól függően 4-6 óra alatt szárad meg, és válik festésre alkalmassá. Teljes száradási időt sokszor 24 órában határoznak meg, így úgy érdemes kalkulálni, hogy a glettelés és a szobafestés/tapétázás egyazon napon belül nem teljesíthető feladat.

A glettelés típushibái

A glettelés elégtelen minőségét az alábbi tényezők okozhatják:

• a glett fellazul: nem megfelelő a falfelület előkészítése
• hólyagosodás: nem megfelelő a bekeverés
• nem megfelelő szilárdság: rossz minőségű glettanyagra utal (jellemzően túlhígítás eredménye)
• repedések, lepattogzás a glettelés után: az alapfelület rossz minőségű vagy a glettréteg túl vastag
• hiányzó részek a glettbevonatban: túl durva csiszolópapírral történő csiszolás eredménye lehet.

Díszítő, dekorcélú glettelési technikák, ötletek

A dekorcélú gletteléshez választhatunk kifejezetten valamilyen mintázási célra készített glettanyagot, vagy díszítő hatást érhetünk el a felhordási eszköz kreatív megválasztásával, rendhagyó alkalmazásával is. Durvább plasztikus falfelületeket dekorglett mellett dekorvakolatok használatával képezhetünk.

Dekorglettek:

• Finomglett: mivel hosszú a száradási ideje, a felhordást követően különböző eszközökkel mintázhatjuk, hogy érdes, vagy anyagában mintás felületet kapjunk. 

• Struktúrglett: a falnak indusztriális vagy antik hatást adhat, ha struktúrglettbe különböző mintákat nyomunk kefével, ronggyal, törülközővel vagy glettvassal. A glettelt felület 24 óra száradás után festhető, de maga a struktúrglett is színezhető, többféle színben egymásra hordhatóak a rétegek. Akár 6 mm-es struktúrát is kialakíthatunk anélkül, hogy megrepedne.
• Művészglett: olyan finomságú glettanyag, mely stencilezéshez, szivacsos felhordáshoz kifejezetten ajánlott. Rusztikus, mintás falfelületek létrehozására alkalmas, akár többféle színben használható, a színezett foltok jól összedolgozhatók. A különböző rétegeknek, mintáknak azonban az egyszerű festett mintákhoz képest plasztikusságot tudunk adni.
• Homokkő glett: márványőrlemény alapú, természetes homokkőhöz, kőzetekhez hasonló felület kialakításához.
• Dekor antikkő glett: rusztikus és antik hatású mintázathoz.

A dekorglettek általában színezőpasztával színezhetőek, száradás után pedig festhetőek, így különböző színű rétegek egymásra hordásával, stencilezéssel egyedi hatású és mintájú falakat kreálhatunk. 

Fogalomtár

• Akrilozás: egyfajta fugázás. A falfelület és a különböző nyílászárók találkozásánál lévő rések kitöltése speciális akrilát anyaggal. A glettanyag helyett használt, nyomópisztolyból adagolható akril anyag rugalmassága révén alkalmasabb a különböző anyagok találkozásának kihúzására, nem törik, nem repedezik be idővel. 

• Feldolgozhatósági vagy fazékidő: az az időtartam, amíg a már bekevert anyaggal az anyag minőségének jelentős megváltozása nélkül lehet dolgozni. Csomagoláson feltüntetve: bedolgozhatósági idő.

• Holker: a mennyezet és a falak találkozását akkor nevezzük holkernek, ha a két sík homorulattal, a vakolat lekerekítésével találkozik, és nem egy tökéletesen éles vonalat ad ki a falsík és a mennyezet találkozása. Ha nem lehet tökéletesen éles találkozást kialakítani, ajánlott holker díszléc használata, mely a ház természetes mozgásából adódó repedéseket is eltakarja.

• Kötési idő: Az az idő, ami alatt a glettanyag eléri a maximális kötését, teljesen megszárad.

• Másodolás: második réteg glett felhordása.

• Pihentetési idő: az az időtartam, amely ahhoz szükséges, hogy a glettanyag a bekeverés után már feldolgozható legyen.

Snájdolás: Egy nagyobb felület széleinek precíziós festése, a tökéletes élvezetés érdekében. Szegélyek, keretek, felületek találkozásánál szükséges. Eszköze jellemzően egy kisebb ecset vagy minihenger lehet. Általában egy adott felületre a festékfelhordás első lépése.

Tapaszolás: mázolás előtt a kezelendő felület glettelése