5 tipikus és bosszantó hiba gipszkartonfal glettelése és festése során

A gipszkarton glettelésének célja a hibák, lyukak és csavarfejek eltüntetése, a falfelület előkészítése a festésre. Sokan azt állítják, hogy akár házilag is könnyen kivitelezhető, ám nulla tapasztalattal és gyakorlattal számítsunk rá, hogy az eredmény esetleg nem lesz kielégítő.
Mindenesetre akár magunk állunk neki, akár szobafestő tapétázó szakemberre bízzuk a glettelés és festés nemes feladatát, érdemes pár tipikus hibával még a munka kezdete előtt tisztába kerülnünk, hogy elkerülhessük azokat.

1. Minden csupa por és mocsok lett
2. Egyenetlen a felület
3. A “kész” felületen a ráeső fényben kirajzolódnak a gipszkarton szerkezet illesztései
4. Elpazarolt glettanyag
5. Megrepedt a gipszkartonfal

1. Minden csupa por és mocsok lett

Esetleg még a porszívó is leégett a motorba került finom portól?

A glettelés – pontosabban ennek csiszolása – nagy porral jár. A lecsiszolt finomszemcséjű por egyik tulajdonsága pedig az, hogy mindenhová eljut. Finom fátyolszerű rétegben vonja be nem csak a padlót, de a használati tárgyainkat, bútorainkat és szabadon hagyott dísztárgyainkat is. Ráadásul a por nem áll meg az adott helyiségnél, simán átjut a környező szobákba, konyhába is, és ott is belep mindent.

💡 Tipp:  Óriási munkától és bosszúságtól óvhatjuk meg magunkat, ha a munkálatok előtt időt szánunk a helység kipakolására, a mozdíthatatlan darabok lefóliázására.

Különösen fontos, hogy az ajtók is legyenek lefóliázva, hogy az alatta levő réseken se szökhessen ki a por.

 👷 Jó tudni! Nem a szaki fog takarítani. Ne higgyünk az olyan jellegű kijelentéseknek, hogy „nem kell azt letakarni”, „nem kell azon aggódni, hogy nagy por lesz.”

💡 Tipp:  A lehullott por nagy részét seperjük fel, és akár egy száraz ruhával is szedjük fel, amit tudunk. A háztartási porszívók szűrője ugyanis nem ilyen igénybevételre van kitalálva, és a finom por könnyen eltömíti a szűrőket, ami rossz esetben még a motor leégéséhez is vezethet.

2. Egyenetlen a felület

 Az egyenletes felület kialakítása gyakorlat és alaposság kérdése. Ha igazán szép felületet szeretnénk, bízzuk profira a munkát!

Az első réteg glett felhordása után meg kell várnunk, míg a felület megszárad, (minimum 2 óra) és ezután finoman végig csiszolni mindenhol.

Ha a glett nem egyenletesen lett felhordva, vagy a csiszolás nem egyenletes erővel történik, könnyen kialakulhatnak egyenetlenségek, amit egy újabb réteg glettel lehet javítani.

💡 Tipp: A csiszolást követően töröljük végig a falat, plafont hogy eltávolítsuk a szennyeződést és ellenőrizzük a síktartást egy glettvas segítségével.

💡 Tipp:  A csiszolásnál figyeljünk, hogy az üvegszövet háló ne sérüljön!

3. A „kész” felületen a ráeső fényben kirajzolódnak a gipszkarton szerkezet illesztései

Glettelés és festés után ez az egyik leggyakoribb panasz.

A felületre kerülő végső burkolat, tapéta, festék típusa nagyban befolyásolja, hogy pontosan milyen glettelési minőségre van szükségünk ahhoz, hogy a végső felület esztétikus legyen.

Ha szerződésben vagy legalább szóban nincs más rögzítve, akkor gipszkarton glettelésénél a Q3-as szint a norma. Sokan nem tudják, de ezen a minőségi szinten a súrló fényben feltűnő egyenetlenségek nem tekinthetőek hibának.

Ha azonban szeretnénk ezt elkerülni, akkor a legmagasabb Q4-es minőségi szintet kell kérnünk a szobafestő szakemberünktől.

💡 Tipp:  Előre beszéljük meg a mesterrel, milyen burkolat fog a falra kerülni, és egyeztessük, hogy ehhez milyen glettelési minőségre lesz szükségünk! Nem mindegy ugyanis, milyen típusú tapéta illetve festék kerül a falra: például selyem-, vászon- vagy fotótapéta alá nem elég a Q3-as minőség.

💡 Tipp:  A gipszkartonfelületet érdemes bevilágítani már csiszoláshoz a végleges használati körülményeknek megfelelően, és így ellenőrizni a megfelelő rétegvastagság kialakulását.

A felület simítását és átcsiszolását addig kell folytatni, ameddig a szerkezet illesztései már nem látszanak át a glettrétegen a beállított fény mellett sem.

4. Elpazarolt glettanyag

Rutinos szakiknál nem jellemző, de kezdőknél és amatőröknél gyakori, hogy nem tudnak olyan gyorsan dolgozni, mint amilyen gyorsan szárad a glett, és a gyorsan kötő anyag maradékait ki kell dobni. Ugyancsak nagy hiba, bosszúság és többletköltség, ha a glettet nem sikerül csomómentesre keverni, hiszen így az egész keverék használhatatlanná válik.

A glett bekeverésének két alapvető szabálya van:

• Fontos, hogy mindig a vízhez adjuk a glettet, pontosan a termék adatlapon megadott mennyiségben, és nagyon alaposan keverjük el! Nagyobb mennyiséghez érdemes keverőszárat használni.
• Ne keverjünk be túl nagy mennyiséget egyszerre! A glett körülbelül 1 óra alatt annyira megköt, hogy már nem lehet vele rendesen dolgozni. A megfelelő állag csak rövid ideig érhető el, a bekevert anyag folyamatosan szárad, és ha lassabban dolgozunk a tervezettnél, akkor sok anyag pocsékba fog menni.

5. Megrepedt a gipszkartonfal

Hogy mitől reped meg a gipszkartonfal glettelés és festés után, annak számtalan oka lehet, ám mindenesetre ez sajnos egy igen gyakori probléma, az okok felderítése pedig nem mindig egyszerű.

Kezdhetjük onnan, hogy ha a gipszkarton táblák felszerelése nem professzionális módon történik, pl.: dilatáció figyelmen kívül hagyása, nem megfelelő minőségű anyagok használata, technológiai hibák (pl. túl távolra helyezett rögzítések) stb. miatt, akkor valószínű, hogy a fal meg fog repedni, hiába végez a szobafestő mázoló tapétázó szakemberünk a gletteléssel vérprofi munkát.

Ugyanakkor a glettelés során is követhetőek el olyan hibák, amik a fal megrepedését okozzák, ám némi hozzáértéssel és odafigyeléssel kiküszöbölhetőek.

Ezek közül a két leggyakoribb a bandázsolás hiánya vagy szakszerűtlen kivitelezése, illetve a helyiségben uralkodó nem megfelelő klíma.

💡 Tipp:  Fontos, hogy a gipszkarton panelek találkozásánál a glettelés során a felület legyen megerősítve bandázs szalaggal. Ez lehet üvegszálas vagy papírból készül szalag is. Talán elsőre furcsa, de a papírszalag biztosítja a hézag legnagyobb szilárdságát. A szakemberek közül sokan nem ajánlják, mert a bedolgozása valamivel munkaigényesebb és nagyobb gyakorlatot igényel, hogy ne alakuljanak ki alatta légbuborékok, amik szintén repedést okozhatnak. Az üvegszálas szalagok használata egyszerűbb.

 👷 Jó tudni! Semmiképp ne hagyjuk, hogy a szakember kihagyja a saroktalálkozásoknál a szalagot, mondván, hogy majd sziloplaszttal kitömíti, mert ez biztos út a repedésekhez.  A sarkokban a bandázs szalagot be kell hajtani úgy, hogy mind a két felületet fogja.

Ha a helyiségben túl magas vagy alacsony a hőmérséklet és a páratartalom, az szintén a száradó fal megrepedését okozhatja.

💡 Tipp:  10 Celsius foknál alacsonyabb hőmérsékleten nem szabad glettelni!  A glettmassza teljes száradásáig a helyiség hőmérsékletét állandó szinten kell tartani, nem ingadozhat jelentős mértékben.

Téli időszakban fontos fűtés mellett elvégezni a hézagolási munkákat.

A páratartalom gletteléshez 70 százalék alatt kell, hogy legyen, és ideális a 20-25 fok közötti hőmérséklet. A száradásra minimum 2-3 órát érdemes várnunk, mielőtt egy újabb glettréteg felkerül, kalkuláljunk ezzel, nehogy a siettség és elhamarkodott munka okozzon később bosszúságot.

Sokan állítják, hogy a glettelés egy olyan munkafolyamat, melyet házilag is könnyen kivitelezhetünk. Természetesen nem mindegy, mekkora felületen és milyen esztétikai minőségben szeretnénk az eljárást végrehajtani. Ha magunk állunk neki, érdemes a fent említett 5 tipikus hibán túl alaposabban tájékozódni mind a megfelelő anyagok és eszközök tárházáról, mind a technológiai kivitelezéssel kapcsolatban. 

Felmerülő dilemmáink megoldásában, kérdéseink megválaszolásában és a kivitelezésben a Jószaki szobafestő tapétázó szakemberei is készségesen segítenek. 

Ha gyors és kiváló minőségű végeredményt szeretnél, bízd profira a munkát – kérj ajánlatot most!

Ez a cikk a JóSzaki.hu szobafestő-tapétázó szakembereinek közreműködésével készült.

👷🏻‍♂️ További kapcsolódó tartalmakért kattints a címkékre: