Ahhoz, hogy meghatározhassuk, mennyi tapétára, ragasztóra és alapozóra lesz szükségünk, először a tapétázandó felületek területét kell pontosan meghatározni, falanként felmérni és rögzíteni. Egy-egy fal területéből az egységes felületet megszakító ajtók, ablakok területe levonandó. Érdemes az egyes falak területét külön-külön is rögzíteni, hátha később úgy gondoljuk, hogy eltérő mintájú tapétákat szeretnénk alkalmazni rájuk – ez esetben pedig szükségünk lesz a falméretekre külön-külön is. 

• Tapéta anyagigényének kiszámítása – pontos tervezéssel
  • 1. lépés: A szoba területének kiszámítása – tapétázáshoz
  • 2. lépés: A fal szélessége és magassága
  • 3. lépés: A nyílászárok és egyéb kiállások, faltörések
  • 4. lépés: A tapéta kiválasztása
  • 5. lépés: A tapétacsíkok elhelyezkedése
  • 6. lépés: Illesztések megtervezése
• Tapéta anyagigényének kiszámítása – becsléssel

Tapéta anyagigényének kiszámítása – pontos tervezéssel

1. lépés: A szoba területének kiszámítása – tapétázáshoz

A szoba területének meghatározására nem csak a szükséges tapéta mennyiségének meghatározásához lesz szükségünk, de a profi szobafestő-tapétázó szakemberek is általában négyzetméter alapján határozzák meg a tapétázás munkadíját. A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha fel tudjuk rajzolni a helyiség falait és mennyezetét egyesével egy lapra, és valamennyi fal magasságáról és szélességéről méretet tudunk venni. 

Nagyon fontos lesz berajzolni az ajtókat és ablakokat, fűtőtesteket is, és minden olyan kiállást, faltörést, ami adott. Ezeknek nem csak a méretére, de a pontos elhelyezkedésére is szükségünk lesz ahhoz, hogy optimálisan szabhassuk majd a tapétát. A kapcsolók, lámpakiállások, eltávolíthatatlan konzolok nem olyan fontosak, mivel ezeket tapétázás közben könnyen körbe fogjuk tudni vágni.

💡 Fontos! A négyzetméter adatok egy adott helyiség esetében nem az alapterületet jelölik, hanem a falfelületek össz területét! Azaz egy 20 m2-es szoba esetében belmagasságtól függően akár 50-80 m2-es területet is kiadhatnak a falak. Egy szoba alapterülete tapétázás esetében gyakorlatilag csak a mennyezet területével egyenlő. 

2. lépés: A fal szélessége és magassága

Minden falnak mérjük meg a teljes szélességét és a teljes magasságát. Ehhez jó eséllyel szükségünk lesz egy fellépőre vagy létrára, valamint egy kellően hosszú mérőszalagra. Mindenképp mérjük meg a szélességet a padlóvonalban, a fal közepe tájékán és a plafon alatt közvetlenül is. Erre főleg régi építésű házakban lesz szükség, mivel sajnos nem biztos, hogy pontosan függőlegesek a sarkok, és minden fal derékszögben találkozik egymással.

💡 TIPP: Ha holker mennyezetünk van, azaz a mennyezet ívben találkozik a fallal, akkor nem fogjuk tudni egészen a mennyezet vonaláig ragasztani a tapétát. Ilyen esetben érdemes lehet ceruzával egy vízmértékkel kimért vízszintes vonalat felrajzolni a falra addig a pontig, ameddig a tapétát húzni szeretnénk, és ezt a méretet feljegyezni magunknak magasságként.

A fal magasságának meghatározásához ugyanúgy ajánlott legalább három helyen: a fal két végén és valahol középtájon egy-egy méretet venni, hogy meggyőződhessünk róla, hogy minden falsík merőleges és párhuzamos, azaz szabályos téglalapot ad ki a falunk. A tapétát mindenképp tökéletesen függőlegesen kell majd ragasztanunk, de a csíkok elhelyezését alapvetően befolyásohatja az, ha a sarkok össze-vagy széttartanak, azaz ha jelentősebb eltérés van a sarkokban a függőlegestől.

3. lépés: A nyílászárók és egyéb kiállások, faltörések berajzolása

A négyzetméter meghatározásához elegendő a falon lévő ajtók, ablakok méretét felvenni. Azaz minden, a fal síkját megtörő egység területét kivonjuk a fal össz területéből, ezzel megkapjuk a tapétázandó területet. Szobafestéshez ez az adat elegendő is lenne, de mivel a tapétákat egységnyi szélességű csíkokban helyezzük fel a falra, szükségünk lesz arra az adatra is, hogy ezek a “tereptárgyak” hol helyezkednek el a falon. Hiszen nem mindegy, hogy hova esnek majd az egész csíkok, és hol, és pontosan milyen szélességben kell majd szabnunk egy-egy ív tapétát. 

4. lépés: A tapéta kiválasztása

Az, hogy ténylegesen mennyi tapétára lesz szükségünk, nagyban függ attól, hogy egyszínű vagy mintás tapétát választunk. A mintás tapéták között fogunk találni illesztésmentes és valamilyen meghatározott illesztéssel ragasztandó típusokat is. Ezeket az adatokat mindig jelölik a tapéta tekercsek csomagolásán.

❗ FIGYELEM! Amikor a tapétacsíkok elhelyezkedését tervezzük, mindig figyeljünk arra, hogy egy adott ív széle sose érintkezzen sarkokkal, ablakkeretekkel. A sarkokat mindig átfedéssel kell tervezni, azaz nem a tapéta szélét nem a sarokban indítjuk, hanem legalább 10 cm átfedést tervezünk hozzá, ami a másik falra lóg. Az ablakkeretek széléhez szintén így kalkulálunk. Noha muszáj lesz így az ablak méretét “belevágni” egy tapétacsíkba, de ez garantálja a tökéletes és tartós ragasztást. Ha az élek pont sarokba vagy keretek mellé esnének, sokkal sérülékenyebb lenne a ragasztás – ezek igénybevett területek, könnyen elválhat, felpöndörödhet idővel a tapéta széle. 

5. lépés: Tervezzük meg a tapétacsíkok elhelyezkedését

A fenti szabály figyelembevételével meg tudjuk tervezni, hogy milyen elrendezésben lesz a legideálisabb a tapéta felragasztása. Rajzoljuk be a csíkokat egymás mellé sorolva. Ellenőrizzük a tapéta csomagolásán, hogy ütköztetéssel kell illeszteni (azaz nincs szükség az egyes tekercsek között átlapolásra, mint például a Vlies tapéta esetében), vagy 1-1 cm-t rá kell hagyni, hogy a tapétacsíkok minimálisan egymásra tudjanak feküdni, mert úgy lesz tökéletes a ragasztás (mint például a fűrészporos tapéta esetében).

Ahogy berajzoltuk a tapétacsíkokat, és összeadjuk a csíkok számát, majd az felszorozzuk a szoba magasságával, sokszor meglepő eredményt kaphatunk, mivel látszólag jóval több tapétára lesz szükségünk, mint amekkor a ténylegesen kikalkulált tapétázandó felület volt. Ezen a ponton tovább kell finomítanunk a számítást! Természetesen az ablak körül nem teljes csíkokkal dolgozunk. Az első és a negyedik tapétacsíkhoz muszáj lesz teljes darabot felragasztani, és a falon, ragasztás közben sniccerrel bemetszeni a keret pontos méretét. Így tudjuk a legszebb és legpontosabb illesztést elérni. A második és a harmadik csík esetében azonban előre levághatjuk a szükséges 2×10 cm-es és 2×20 cm-es darabot, kis ráhagyással, hogy az illesztéseket a padló, a plafon és az ablakkeret vonalában ez esetben is a falra ragasztás közben tökéletesíthessük.

💡 FIGYELEM! A tapétacsíkok szabásánál mindig hagyjunk rá legalább 5-6 cm-t a tapétacsíkok hosszára, hogy a falra ragasztás során sniccer segítségével tökéletesen pontosan a padló és a plafon vonalában tudjuk levágni a tapétacsík végét. Ezzel biztosíthatjuk, hogy teljes felületen fedjen a tapéta.

Hogy példánk esetében a második és a harmadik csík milyen mértékben szabható ki egyetlen tekercsből az fogja meghatározni, hogy milyen mintájú tapétával dolgozunk, és az milyen illesztést követel meg a felhelyezéskor. 

6. lépés: Illesztések megtervezése

Ha a tapéta illesztésmentes (lásd a tapéta csomagolásán), egyszínű, akkor folyamatosan vágható egymás után a kívánt méretre a tapéta tekercs. Egy tekercs jellemzően 10 méter hosszú. 2,1 m-es belmagasság esetén egy-egy teljes csíkot érdemes 2,15 méter hosszúra vágni. Ez azt jelenti, hogy egy 100 m hosszú tekercsből 4 teljes csíkot fogunk tudni levágni (összesen 2,15 m x 4 = 8,6 m), és marad 1,4 m leeső darab. Ha két tekercs tapétát veszünk, 

• az első tekercset a következőképpen szabjuk: 
  • 4 x 2,15 m (ez lesz az 1., 4., 5. és 6. csík) = összesen 8,6 m
  • 2 x 15 cm + 2 x 25 cm (ez lesz a 2. és a 3. csík)  = összesen 80 cm
  • marad még: 60 cm leeső anyag
• a második tekercset a következőképpen szabjuk:
  • 3 x 2,15 m (ez lesz a 7., 8. és 9. csík) = összesen 6,45 m
  • marad még: 3,55 m leeső anyag

Azaz illesztésmentes tapétából összesen két tekercsre lesz szükségünk.

Ha a tapéta mintás, a legtöbb esetben pontos illesztésekkel kell dolgoznunk, és a minta nagysága és sűrűsége, valamint az ehhez rendelt illesztési távolság fogja meghatározni, hogy hogyan tudjuk szabni a tekercseket. Ilyen esetben egy-egy 10-20 cm-es sáv fedése akár jelentős, 40-50 cm-es leeső anyagmennyiséggel is járhat, tehát sokkal “pazarlóbb” anyaghasználattal kell számolnunk. Jelen példánkban ugyanakkor biztosan elegendő lesz a két tekercs tapéta abban az esetben is, ha mintással dolgozunk.

Tapéta anyagigényének kiszámítása – becsléssel

A profi tapétázó szakemberek évtizedes tapasztalatai alapján már számos módszer létezik, amivel egyszerűbben is meghatározhatjuk a körülbelüli anyagigényt.

❗ Fontos: Inkább ráhagyással számoljunk, és igyekezzünk egyszerre megvenni az összes tapétát, amire szükségünk lesz. A tapétákat különböző sorozatokban gyártják, a sorozatszámot mindig feltüntetik a csomagoláson. Csak az azonos sorozatszámú tekercsek esetén lehetünk biztosak benne, hogy azonos színárnyalatú, teljesen egyforma tapétát veszünk. Még az egyszínű tapéták esetén is előfordulhat anyag- vagy színárnyalatbeli eltérés különböző sorozatszámok között. Sok bosszúságot okozhat, ha utólag kell pótolni egy-egy tekercsnyi tapétát, ráadásul érdemes egy kis “felesleget” eltenni a későbbi javításokhoz is.

Becslésnél mindig tartsuk fejben:

• A tapétacsíkok hosszára érdemes ráhagyni 5-10 cm-t, hogy tökéletesen pontosan tudjuk majd méretre vágni a csíkot a plafon és a padló vonalában
• Az ajtó- és ablakkeretek mellett szintén legalább 5 cm túlfutást hagyjunk, hogy a méretre vágás itt is a falon történhessen meg, pontosan a keretek vonalában
• A kapcsolók, konnektorok helyénél a számítás tekintetében nincs teendőnk – ezeket a szerelvényeket szintén a falon fogjuk, ragasztás közben körbevágni.
• Számoljunk egy minimális átfedéssel a tapétacsíkok között a tökéletes illesztéshez

❗ FONTOS: A becslés nem veszi figyelembe, hogy nem indíthatunk egy tapétacsíkot sem pontosan az éleknél vagy az ablakkeretek vonalában, azaz elképzelhető, hogy a becslés után további korrekciókra lesz szükség.

Becslés esetén a következő eljárással számolunk:

1. módszer: Kiszámoljuk a falak bruttó méretét (magasság x szélesség), majd ebből kivonjuk a nyílászárók méretének 80%-át (azaz az ablakok és ajtók esetében: magasság x szélesség, majd a kapott eredményt megszorozzuk 0,8-cal). A nyílászárók csökkentett mérete kerül levonásra, mert a becslés során kalkulálunk azzal ,hogy ráhagyásokkal kell dolgozni a tökéletes méretrevágás érdekében.

A fenti példa esetében a képlet így fog kinézni:

4,25 m x 2,1m – (1,45 m x 1,8 m) x 0,8 = 8,925 m2 – 2,088 m2 = 6,837 m2

2. módszer: Mérjük meg a teljes tapétázandó felületet, majd a nyílászárók és minden egyéb tényező figyelembevétele nélkül osszuk el a kapott eredményt öttel. Az így kapott számot kerekítsük felfelé. Ezzel meg is határoztuk, hogy hány tekercs tapétára lesz szükségünk (53 cm széles és 10 m hosszú tekercsek esetén).

A fenti példa esetében a képlet így fog kinézni:

4,25 m x 2,1m /5 = 8,925 m2 /5 = 1,785 ~ 2, azaz két tekercset kell vásárolnunk.

A második módszer esetében a számítást az alábbiak szerint kell korrigálni:

• +10%-nyi tapétát vásároljunk illesztésmentes tapéta esetén
• +20%-nyi tapétát vásároljunk, ha a mintaillesztés 0-30 cm között van meghatározva
• +30%-nyi tapétát vásároljunk, ha a mintaillesztés 30-64 cm között van meghatározva.

Már számos tapéta kalkulátor tudja segíteni a számításainkat, ahol elég a fal vagy a szoba méreteit megadni, és már meg is kapjuk a durva kalkulációt. Ezek a kalkulátorok azonban inkább alkalmasak egy nagyságrendi költségbecslésre (például a Lakáskultúra magazin kalkulátora egyből fajlagos költséget is számol), mint a tényleges, pontos anyagszükséglet meghatározására. 

Ha tapétázásra szánjuk el magunkat,  mindenképp érdemes falanként nagy vonalakkal felrajzolni, hogy hogyan képzeljük el a tapétacsíkok felragasztását. Különösen igaz ez tetőterekben, gyakori faltörések, sok-sok nyílászáró esetén. Nem kell kétségbeesni, ha nem teljesen pontos a rajz, de egy skicc segíthet a pontosabb számításban.

💡 TIPP: Mindenképp falról-falra külön készítsünk tervet. A legegyszerűbb talán az, ha telefonunkkal lefotózzuk az adott falat, majd a méreteket a képre írjuk rá (erre a legegyszerűbb telefonos képszerkesztő is alkalmas. A tapéta szaküzletekben ez nagy segítség lehet, és az eladók általában készséggel és rutinosan tudnak segítséget nyújtani az anyagmennyiség kiszámításában. Ha úgy érezzük, túl nagy kihívás ez nekünk, vagy nagyon speciális tapéta mintát választottunk, aminek az elhelyezése alapos tervezést kíván, bátran bízzuk szobafestő-tapétázó szakemberre a munkát az első lépéstől az utolsóig.

Ez a cikk a JóSzaki.hu szobafestő-tapétázó szakembereinek közreműködésével készült.

👷🏻‍♂️ További kapcsolódó tartalmakért kattints a címkékre: