A vakolás menete lépésről-lépésre

Mi a vakolat és mi célt szolgál?

A különböző épületszerkezetek felülete lehet nyersen maradó, vakolt vagy burkolt is. A vakolatok nedves habarcs alapú felületbevonó anyagok, és elsősorban állagmegőrzésre, a falak ellenállóvá tételére szolgál, valamint az esztétikai megjelenés képzőfelülete is, ugyanakkor bizonyos szintű hőszigetelésre is alkalmas, hangszigetelő, vízálló, páraáteresztő. A külső vakolattal vízállóvá és moshatóvá válnak a falaink. Egy lakóháznak a teljes munkaigényéből közel 20%-ot tesz ki a vakolás. A vakoló munkát kőművesek végzik külső és belső felületeken egyaránt, ugyanakkor kisebb javítási munkákat a szobafestők is el tudnak látni. Fontos, hogy a vakolat és a falra kerülő festék egymással kompatibilis legyen.

A vakolás feltételei

Fontos tájékozódni a várható időjárási körülményekről: +5 °C alatt és +30°C fölött, eső, köd, magas páratartalom, viharos szél esetén nem ajánlott belefogni a vakolásba. Belső vakolás esetén fűtéssel és hűtéssel optimalizálhatjuk a körülményeket, külső vakolásnál kötésgyorsító, fagyásgátló adalékanyagok hozzáadásával kompenzálhatjuk a kedvezőtlen időjárási körülményeket.

Vakolás megkezdése előtt rendkívül fontos alaposan megvizsgálni a vakolandó felületet. A vizsgálat során egyrészt a fal stabilitását, felületi egyenetlenségeit, fizikai sérüléseit, hibáit nézzük, másrészt anyagát, anyagminőségét, nedvességtartalmát vizsgáljuk.

Új épület vagy épületfelújítás esetén is kulcsfontosságú a fal nedvességtartalma és stabilitása. Új épület esetén számolnunk kell építési nedvességgel, régi épület esetén azonban ha tökéletes a falak szigeteltsége, akkor azoknak szárazaknak kell lenniük. Az új épület egy éven belül még mozoghat, a régi épület azonban megállapodott.

A vakolás megkezdése előtt mindenképp fontos a teljes körű felmérés:

• összbenyomás ellenőrzése alakra, a felület sérüléseire, méretére vonatkozóan, ellenállás-vizsgálat. MEnnyire mínuszos vagy pluszos a felület, vannak-e benne ferdeségek.
• Kritikus csomóponti részek vizsgálata, akár megbontása. Falstabilitás ellenőrzése
• Ütéspróba, kopogtatás kalapáccsal az alapfelület stabilitásának vizsgálata céljából: porlás, mállás, táskásodás, elválás feltárása, kiszűrése
• Törléspróba a por-, porlás, szennyezettség és sóvirágzás mértékének felmérésére
• Nedvességvizsgálat, nedvességmérés. Akár nedvesítési próba a nedvszívóképesség felmérésére- Anyagmintavétel - ha szükséges - a megfelelő ragasztó- és egyéb anyagok megválasztásához.

A vakolat alapja lehet:

Régi építésű házakra, épületekre jellemző:

• Vályog fal, vert fal, tömésfal: fontos a megfelelő vízszigetelés ellenőrzése.
• Kő falak esetében is nagyon fontos a megfelelő vízszigetelés ellenőrzése. A kőfalak nagyon különbözőek lehetnek, általában kiegyenlítő vakolatot igényelnek. Vegyes kőfalakban a kövek anyagának minősége és mérete is eltérő lehet, a rakás szabálytalan, a felület egyenetlen, a fugaméretek is nagyon sokfélék.
• Tömör téglafalak: Vízszigetelés ellenőrzése rendkívül fontos.
• Vegyes falak: általában vályog és/vagy kő és/vagy tömör tégla keveréke, akár betonnal kombinálva. A vízszigetelés ellenőrzése és tökéletesítése itt is rendkívül fontos.

Újabb építésű házakra jellemző:

• Beton, vasbeton falak: légszáraz állapotban érdemes dolgozni az építési nedvességgel rendelkező falakkal. Általában nyers beton felületre kerül a vakolat.
• Salakbeton falak, duzzasztott anyag-kavics-beton falak és polisztirolgyöngy falak. Jellemzően nem homogén.
• NO-FINES betonfalak
• Üreges téglafal: kisméretű, magasított, kettősméretű kevés- és soklyukú téglából épült falak, de ide tartoznak a vázkerámia és magas üregtartalmú pórusos kerámia elemek is.
• Fagyapot- és polisztirol blokk falak: legelterjedtebb a cementkötésű változat
• Pórusbeton fal
• Panel falak: vasalt beton alapú falak, de a felület lehet mosott kavics, zúzalék, festett, mázas mozaikburkolat is.
• Szerelt technológiás vagy könnyűszerkezetes falak: lehet cementkötésű farostlemez, OSB, gyalulatlan fa, lambéria, rétegelt furnérlemez, gipszrost vagy cementkötésű fagyapot lemez. Fontos különbséget tenni a nedvszívó és nem nedvesíthető felületek között.
• Rönkház, boronaház: közvetlenül nem vakolható, ahhoz lemezes borítás szükséges.

A szükséges anyagmennyiség kiszámítása

A különböző anyagok kiadósságát kg/négyzetméterben adják meg a gyártók. Külső vakolás esetén 2 cm-es vastagság, belső vakolás esetén 1 cm-es vastagság az irányadó a számítások elvégzéséhez. A felületek kiszámítása a szobafestés felületeinek összeadásával azonos: Azaz valamennyi falsík és a mennyezet területét kiszámolva (hossz x magasság), majd ezeket összeadva kapjuk meg a vakolandó felület nagyságát. A teljes területből le kell vonni az ajtók, ablakok méretét, de ráhagyással, hiszen a párkányokat, ajtó- és ablaktokokat szükséges vakolni (kb. az ajtó és ablak méretének 80%-át érdemes csak kivonni az össz területből). A kapott négyzetméter értéket be kell szorozni az egy négyzetméter fedéséhez szükséges kg-értékkel, és így már meg is kaptuk, hogy mennyi vakolóanyagra lesz szükségünk.

Anyagválasztás, anyagok előkészítése

A vakolatoknak, vakolóanyagoknak számos fajtája létezik már, különböző burkolórendszerek részeként akár alapozókkal és festékekkel, színezőkkel kombinálva 20-30 évig tartós és esztétikus felületeket hozhatunk létre. Azt, hogy az adott külső vagy belső falfelületre milyen vakolattal dolgozzunk, a legjobb szakemberre bízni: kőműves vagy szobafestő-mázoló segítségét kérni.

Fontos, hogy a teljes vakolási folyamatot a megfelelő típusú, színű és szemcseméretű anyagokkal végezzük, az anyagokat ne keverjük egymással! Érdemes a vödrök felbontásával és az anyag alapos átkeverésével szemrevételezni a különböző kiszerelések minőségi azonosságát. Ha jelentősebb eltérés tapasztalható, érdemes az azonos típusú anyagokat összeönteni, összekeverni vagy jól elkülönülő felületeken dolgozni velük. Mindig ellenőrizzük a szavatossági időt, mert lejárt anyagra a gyártó nem vállal garanciát.Színes termék esetén az azonos sorozatszámú anyagokat használjuk csak egybefüggő felületeken. Ajánlott próbavakolást végezni a felhordhatóság, eldolgozhatóság megismerése érdekében.

💡 TIPP: Egy napos száradás után a színről és minőségről meggyőződhetünk.

A helyiség előkészítése

Már alapozás és hálózás előtt érdemes levédeni az ablakokat, ajtókat, a talajt. Nyáron, meleg időben UV-álló ragasztószalaggal érdemes kültéren leragasztani a felületeket, mivel a papírszalagok nagyon hamar ráégnek a felületekre, ezért minden nap újat kell ragasztani a felületre. A ragasztószalagot legalább 2-3 mm-re a felülettől kell húzni, mivel a vakolat esetében nagyobb anyagvastagsággal kell számolni, ellenkező esetben a szalag leszedésénél visszaszednénk a vakolatot. Nemesvakolat előtt mindenképp érdemes az ablakpárkányokat felrakatni, hogy tökéletesen, résmentesen készülhessen el a vakolat.

Felületelőkészítés

Az alapfelület legyen száraz, szilárd, szennyeződés mentes, mérsékelten nedvszívó, egyenletes és egyenes, fagymentes, alaktartó.

• Ha nem száraz, meg kell várni a kiszáradást
• Ha nem szilárd, meg kell vizsgálni, hogy ez mélyalapozással orvosolható-e.
• Ha szennyezett, fontos a felület megtisztítása
• Söpréssel, portalanítással
• Sűrített levegős lefújással
• Vizes söpréssel, keféléssel
• Mosószeres vizes lemosással
• Nagynyomású víztisztító készülékkel
• Gőzborotvával
• Homokfúvással
• Oldószeres tisztítással
• Fertőtlenítéssel
• A fal rendellenes nedvesedésének okát - ha van - meg kell szüntetni, és a falat ki kell szárítani
• A vakolásra nem kerülő felületeket meg kell védeni, le kell takarni, fóliázni, ragasztani
• A falon lévő csövek, vezetékek, szerelvények helyét végiggondolva azokat a megfelelő pozícióba kell helyezni
• Állványozás - ha szükséges

Vakolat alapozás

Az alapozás célja a nedvszívó képesség optimalizálása és az egyenletes tapadás biztosítása mellett a különböző tulajdonságú rétegek közötti kötések stabilizálása, a fokozatos átmenetek biztosítása. Az alapozó lehet a vakolatok kötőanyagának higított verziója, felhordása történhet ecsettel és hengerrel is. Az alapozót átcsiszolt, portalanított felületre hordjuk fel. A száradási idő az időjárási körülmények függvényében változó lehet. Ha nem szárad meg az alapozó, akkor előfordulhat, hogy a rá kerülő vakolat nehezen húz és nem lesz tökéletes a struktúraképzés.

💡 TIPP: A színezetlen alapozó enyhe fehér fedettséget képezhet, színes vakolat alá hasonló árnyalatú színezett alapozó használata ajánlott.

Vezetősáv kialakítása

Bizonyos távolságonként (pl. 2 m-enként) először felviszünk kanál segítségével egy-egy függőleges, kb. 15-20 cm széles vakolatcsíkot a falra - viszonylag vastagabban. Ezt követően a fal szélétől feszített zsinór segítségével ezen az anyagcsíkon végighúzva a zsinór másik végét, ki tudjuk jelölni a vakolat pontos vastagságát, a majdani vakolat külső síkját. Bizonyos távolságonként egy-egy ilyen vezetősáv kialakításávál, és zsinóros méretre szabásával irányt tudunk adni a köztes réteg pontos vastagságának, ezáltal könnyebb és gyorsabb lesz a munka. Ma már gyártanak kifejezetten erre a célra kialakított vakoló profilokat is. Elegendő pár órát várni az elkészült vakolósávok szikkadására, száradására, és kezdődhet a vakolat teljes területen történő felhordása.

Hálózás

A hálózás célja a fal megerősítése: a háló beépítése ütésállóvá teszi a vakolatot. A hálót először szabjuk, majd vakoljuk. A hálón erősebb csíkkal szokták jelezni a javasolt átfedés mértékét - ezzel a szabásnál mindenképp kalkuláljunk. Fogas glettvassal húzzuk fel a hálót. A háló ideális esetben a ragasztóréteg vastagságának egyharmadánál fekszik, azaz nem látszik ki a hálós felület, de nincs is túl mélyen beágyazva. Egy vastagabb réteg ragasztó falra történő egyenletes felhordását követően belefektetjük a hálót (szükség szerint körbevágva a kiállásokat, gerendákat), majd a hálón történő pár húzással rögzítjük a hálót az adott pozícióban. A szükséges átfedéssel mellé helyezzük a következő majd még a következő hálót is, és hasonló technikával rögzítjük a kívánt pozícióban. Ezután a fogas glettvassal a háló teljes felületére újabb réteg ragasztót húzunk, és azt eldolgozzuk a felületen. Ezt követi a lepkével történő simítás. A simított felületen a háló domborzata látszik, de maga a háló sehol nem látszik ki.

A vakolás technikája

A különböző típusú vakolatanyagok különböző technikákat igényelnek.

Vakolási technikák:

• Sima vakolat
• Kanállal fröcskölt: jellemzően felújításokhoz ajánlják, régebbi alapvakolatra is jó felhordási technika.
• Cuppantott
• Dörzs- vagy gördülőszemcsés: A gördülő szemcsék barázdákat húznak a tömör, kisebb szemcsézetű felületbe. A barázdák mintáját a felhordás, dörzsölés iránya határozza meg, e szerint lehet vízszintes, függőleges, körkörös vagy ferde. A végleges rétegvastagság azonos lesz a legnagyobb szemcsemérettel. A dörzs- vagy gördülőszemcsés vakolatok általában 1.5, 2 vagy 3 mm-es legnagyobb szemcsenagysággal készülnek, és minél egyenetlenebb a vakolandó felület, annál nagyobb szemcsemérettel érdemes dolgozni.
• Kapart
• Érdesített (citlingelt), fésült.

Belső vakolás esetén a mennyezetvakolás az első, ezt követi az oldalfalak vakolása. A falak előkészítése a mennyezeten és az oldalfalakon más-más módon történik, az viszont közös, hogy az első réteg mindig durvavakolat (ez fogja a fal egyenetlenségeit szintbe hozni), a második pedig simítóvakolat lesz (ez adja meg a fal végleges, sima felületét). A nagyon egyenetlen falakat két réteg durvavkolattal hozzák síkba.

Ha van kábelcsatorna, érdemes először abba felhordani az anyagot.

Az anyag eldolgozásának a módja a lécezés: egy kb. 1,5-2 m hosszú sima léccel történik az anyag elhúzása, alulról felfelé haladva. Ahol az elhúzás nem éri a felhordott anyagot, oda további anyagot kell felhordani - így például a lécen maradt anyagot oda csapjuk fel. Majd újra lécezés következik. A húzás és az anyagfelhordás mindaddig ismétlődik, amíg egy nagyjából egyenletes és egyenes felületet nem kapunk.

A cementes vakolatot minél többször húzza el az ember, annál könnyebben elkezd rogyni, azaz lefele “csúszni”, így érdemes minél kevesebb áthúzással tökéletesíteni a felületet. A felhúzott felületet a végén ugyanazzal a léccel átkaparjuk, érdesítjük, az éleket definiáljuk. A sarkokat egy derékszögű glettvassal tökéletesítjük.

💡 TIPP: Szabadon formázható vakolatanyagok esetében a felhordás során glettvassal, dekorhengerrel vagy kanállal különböző mintákat, textúrát alakíthatunk ki a falfelületen.

Másodolás

A fedőréteg az erősített alaprétegre kerül - akár köztes alapozást követően. A felhordás vastagságát és rétegszámát a használt anyag fogja meghatározni.

👷🏻‍♂️ JÓ TUDNI: Nagy melegben, nyáron nincs értelme, mert cementalapú a ragasztó, és a második réteg felhordásánál az első réteg nagyon nedvszívó, ezért a második réteg nagy melegben rendkívül gyorsan, és ezért repedezve szárad. Azonban, ha az első réteg nem egyenletes, nem kellő vastagságú, vagy az élek nincsenek szépen elhúzva, akkor szükség lehet egy második, vékonyabb réteg felhúzására.

A másodolást egy hígabb réteg nagyvassal történő felhordásával gyorsan meg lehet oldani - ez kifejezetten az első réteg hibáinak kijavítására szolgál. Figyelembe kell venni, hogy a második réteg felhúzásánál az első réteg cementtartalma erősen nedvszívó, ezért gyorsabban kell dolgozni az anyaggal, mivel az sokkal gyorsabban húz, szárad. A másodolás célja inkább az első - tökéletlen - réteg elfedése, éppen ezért még nem képez tökéletesen sima, egyenletes felületet.

Szakszerű másodolás esetén a második réteg felhordása fogas glettvassal történik, aminek elhúzása egy következő lépésben, lepkével történik. Fontos, hogy eltaláljuk a legmegfelelőbb anyagvastagságot, viszont ezzel a módszerrel biztosan tökéletes végeredményt kapunk.

Harmadolás

❗ FONTOS: Külső falra három réteg vakolatot nem lehet felhordani.

Az első réteg hálózással kerül kialakításra, a második réteg célja a tökéletesen sima felület megképzése. Ha erre egy harmadik réteg kerül felhordásra, olyan vastaggá válik a felület, hogy minden bizonnyal hajszálrepedések, repedések fognak megjelenni a felületen. Háromszori vakolás vagy vakolás és glettelés esetén két réteg hálóval érdemes a három réteget kialakítani, mivel az könnyíti a felhordott rétegek vastagságát. Ha új réteg háló kerül felvitelre, akkor figyelni kell rá, hogy jobban szív ilyenkor a fal, ezért gyorsan, rutinosan kell dolgozni, vagy előtte alapozni kell a felületet.

Nemesvakolat vakolás technikák

A nemesvakolatot az alapvakolatra húzzák, ez adja meg a külső, végleges felületét a falnak. Elsősorban homlokzati felületek kialakítására használják.

Anyag bekeverése: gyárilag bekevert, sűrű anyagot tudunk venni. Kell-e higítani? Ez azon múlik, hogy mennyire megfelelő a sűrűség. Ezt szemrevételezéssel állapítják meg - egy keverőt belemártva az adott környezeti tényezőknek megfelelően hígítják: tűző napon nem ajánlott hígítani, őszi, nyirkos időben a gyári sűrűség tökéletesen megfelelő. Szárazabb, melegebb időben kis vízzel hígítani ajánlott. Ha több vödörnyi anyagra van szükség, fontos, hogy minden vödör azonos arányban legyen felhígítva. Minél magasabb a víztartalma, annál több idő áll rendelkezésre az elsimításra.

Ha az anyag vékonyra van húzva, nem lehet simítani. Ha az anyag túl vastagra van húzva, akkor a simító csomónként húzza el az anyagot, vagy teljesen beleragad. A felhordás előtt érdemes ellenőrizni a szemcseméretet: 1.5 mm-es szemcseméret esetén 1.5 mm vastagra kell az anyagot húzni.

Ezt követően a simítás egy kisebb simítóvassal történik, aminek a teljes felületét a falhoz nyomva körkörös mozdulatokkal az egész felületet bejárva először durvázunk, majd szinte “hang alapján” végső finomsimítást végzünk. Ekkor a simítóvas már nem ragad, hanem könnyedén csúszik a felületen. Az utolsó sornál már éppen csak hogy hozzáér a vas a falhoz. Fontos, hogy a simító minden művelet előtt, és közben is többször tökéletesen meg legyen tisztítva a felesleges vakolattól.

Nézzünk néhány speciális esetet, amikor a vakolat felhordását különleges technikák szerint érdemes végezni:

Káva nemesvakolása

Az ablakról a maszkolószalagot mindenképp el kell távolítani, mielőtt belekezdünk, hogy véletlenül se maradjon vékony csíkban nyers a vakolás az ablak közvetlen közelében. Újra kell szalagozni, kb. 2-3 mm kihagyásával a fal és az ablakkeret között a káva tövénél, hogy a nemesvakolat tökéletesen fedjen, és a szalag lehúzásánál ne sérüljön. A maszkolószalag segít az egyenes vonalak kijelölésében is.

Az ablak üvegfelületét nem szükséges lefóliázni, ha még festve lesz az ablak. Először a káva tövét (azaz az ablak felé eső részét) húzzuk ki, utána haladunk a fal külső felülete felé. Ezt követi az eldörzsölés (durvázás), és a simítás. A legvégén a káva külső élét húzzuk le, így az anyagfelesleg lekerül. A javításoknál nagyon fontos, hogy jó minőségű anyaggal dolgozzunk, és ne csak az anyag levével, hanem magas szemcsetartalmú anyaggal. A sarkokat akár ecsettel is ki lehet húzni. A szalagot egyből az anyagfelhordás után húzzuk le, nem várjuk meg a száradást. Így egyrészt sérülésmentes az eltávolítás, másrészt javítható, ha rojtozódik a szegély.

Oszlop nemesvakolásának előkészítése

Kerek oszlop felülete még kihívásosabb, mint a szögletes oszlop vakolása. Ha egybe kiöntött oszlopról van szó, a hálózás nem szükséges, elegendő glettelni. Ha elemekből áll az oszlop, a hálózás elengedhetetlen. Az anyag felhordása a talajjal párhuzamos mozdulatokkal, felülről lefelé, az oszlopon körkörös irányba történik. A simítás ugyanezt a mozdulatsort követve végezzük, körkörösen, lepkével.

Lábazati vakolat

A lábazati vakolat műgyantás anyag. A lábazati vakolatot nem szabad hígítani, viszont fel kell keverni. Keverés előtt érdemes ellenőrizni, hogy az anyag tetején található-e száraz műgyantás réteg - ezt érdemes leszedni róla, mert nem fog megtapadni a felhordásnál. A gyantás anyag a legérzékenyebb az időjárási tényezőkre: legalább +10 °C-on dolgozzunk vele, száradási ideje hosszú. A felhordását fém glettvassal és kanállal végezzük, nem simítjuk le, hanem belevasaljuk a felületbe. A felhordás előkészített és alapozott falra történik.

Jól el kell találni az anyagvastagságot, mivel erősen szemcsés a szerkezet, vékony anyagfelhordás esetén átüthet az alap. Az anyagot pár nyomvonalon felhordjuk alulról felfelé haladva, majd a fém vas teljes felületét a felületre nyomva vasaljuk a síkra. Jellemző, hogy a felhordásnál sok a hulló anyag, és mivel nehezen formálható, a sarkok kialakítása esetén még jelentősebb lehet az anyagveszteség. A glettvasról a munka során gyakran érdemes letisztítani az anyagot, vízzel lemosni a gyantát a tökéletes végeredmény érdekében.

A vakolat színezése

A nemes- és vékonyvakolatok előre színezett változatban is kaphatóak, azonban a legtöbb vakolat diszperzites festékkel festhető.

A színezett vakolatanyagok mellett kapható vakolatfestékek elsősorban felújítás céljából készültek. Fontos a megfelelő anyagösszetételű festék megtalálálsa, ami szemszerkezetében is passzol a falon lévő vakolat minőségéhez.

A vakolatok felújítás vagy első felhordást követően is akár festhetők, azonban számolni kell azzal, hogy a festék a textúrát kitölti, tompítja, az érdességet megszüntetheti, finomíthatja a vakolt felületen. A vakolat többször újrafesthető. A habarcshoz kapható színezőpasztákkal is dolgozhatunk, vagy dönthetünk úgy, hogy a vakolóhabarcs természetes színét őrizzük meg a felületen.

A vakolatok esetében is lehet színelválasztásokat, díszfestéseket kivitelezni - elsősorban kávák, ereszek környékén szokás különböző színeket választani a párkányra és a falsíkra. A színhatárképzés a szobafestéshez hasonlóan maszkoló szalaggal történik - ez esetben pontos illesztéssel (nem kell anyagvastagsággal számolni, mint az ablakok maszkolása esetén).

A színezés a színvakolat területenként történő felhúzásával készül. A szalag visszaszedése a felhordás után közvetlenül történik. A második szín az első tökéletes száradása után, precíziós mozdulatokkal történik - sokkal lassabb, mint a nagy felületű felhordás, hiszen vigyázni kell a már felhordott színre, és a színek illesztésére.

💡 TIPP: Bizonyos esetekben a vakolás munkafázisa elhagyható: pl. jó minőségű, sima beton alapra glettelést követően közvetlenül felhordható a festék.

A vakolás eszközei

A vakolás segédanyagai

• Víz
• Zsákos előfröcskölő anyagok
• Kötéssegítő alapozók

A vakolás segédszerkezetei

Véglegesen beépítésre kerülő fém és műanyag szerelvények:

• Vakolóprofilok: a vakolat szélét szegélyező, a kész felületen akár részben látható elemek. Léteznek küls és belső felhasználású élvédők hajlatképzők, lábazati csatlakozók, fugaképzők stb.,
• Vakolósínek: kifejezetten a vakolat síkjának kijelöléséhez gyártott segédelemek, melyek a vakolattal teljesen elfedésre kerülnek.
• Vakolaterősítések: jellemzően fém-, műanyag- vagy üvegszövet hálók, melyek a vakolat tapadását segítik elő olyan részeken, ahol ez nem biztosított, valamint segítenek a repedések elfedésében, szilárdságának növelésében is.

A vakolás szerszámai

• Fandli vagy serpenyő
• Nagyfogas glettvas
• Lepke Hálózás:
• Sniccer (szabáshoz, kivágni a különböző kiállásokat, gerendákat)

A vakolás időigénye

A vakolás az építési munkálatok akár 20%-át is kitehetik, rendkívül időigényes munka a rétegelés és a hosszú száradási idők miatt. Külső vakolat felhordása az időjárási viszonyoknak kifejezetten kitett. A munkálatokat különböző adalékanyagokkal, illetve a megfelelő előkevert vagy szárazvakolatok megválasztásával lehet gyorsítani, optimalizálni.

❗ FONTOS: Kötési idő alatt a vakolatot csapadéktól és fagytól védeni kell.