a fűtési rendszer gyakran levegős, hiába légtelenítem újra meg újra a radiátorokat. Nem értem, mi lehet az oka?

Az én válaszom:

„A fűtési rendszer légtelenítése gyors és egyszerű. Mielőtt elkezdené, kapcsolja ki a fűtési rendszert, hogy a keringtető szivattyú leállítsa a fűtővíz és a levegő keringtetését a csöveken keresztül. A radiátor termosztátjainak teljesen nyitva kell lenniük a légtelenítési folyamat során. Ha a fűtési rendszer éppen működött, várjon körülbelül egy órát. Közben szerezzen be egy vödröt, egy törlőrongyot és egy légtelenítő-kulcsot. Ha nincs meg a légtelenítő kulcs, sokszor egy csavarhúzó is megteszi helyette. Maga a légtelenítési folyamat körülbelül öt percet vesz igénybe minden radiátor esetében”

Van értelme hővisszaverő fóliát tenni a radiátor mögé? Miben segít ez pontosan?

Az én válaszom:

„A radiátor mögötti fóliát úgy tervezték, hogy megakadályozza a hő elillanását a falon keresztül, amelyre a radiátor rögzítve van. A magas hővisszaverő és szinte nulla abszorpciós tulajdonságainak köszönhetően a hő nem jut át a falon, hanem visszaverődik a helyiségbe. Ha a fóliát mágnesszalaggal rögzíti, nem lesz szüksége semmilyen extra ragasztóra, pasztára vagy módosításra magán a radiátoron. A szalagot közvetlenül a fóliára kell felhúzni. Ami az anyagot illeti, az összetevők különleges kombinációjával készül, amely évekig kitart anélkül, hogy a hő bármilyen módon megváltoztatná a tulajdonságait. Többféle kialakításban, méretben és kivitelben kapható, amelyek bármelyik radiátor mögé rögzíthetők, és a hővisszaverés mellett segítenek a hő irányának szabályozásában is.”

Tágulási tartályt egy térbe helyezik a bojlerrel? Azaz, ha a bojler a fürdőben lesz, akkor ott kell hely még a tágulási tartálynak is?

Az én válaszom:

„Annak érdekében, hogy a folyadék képessé váljon a melegítés során történő tágulásra, telepítenie kell egy tágulási tartályt a fűtési vagy a hidegvíz rendszerbe. Ez egy nagyon fontos esemény. Megvédi a csöveket és a radiátorokat a felesleges terhelésektől, és jelentősen megnöveli az autonóm fűtési rendszer funkcionális elemeinek élettartamát. A elhelyezésének nincs szerepe. ”

Melyik a legtakarékosabb elektromos fűtés manapság? Mit ajánlanak azok a szakik, akik ilyeneket szoktak telepíteni?

Az én válaszom:

„Az elektromos fűtés elsősorban akkor térül meg, ha alacsony belmagasság mellett, vagy napelemes rendszerrel együtt használják. Napelem rendszereknél egyértelműen nem kell a szolgáltató felé magas villanyszámlát fizetni. Aki saját magának termeli ki a felhasznált energia egy részét vagy akár egészét, az váltson elektromos kazánra. Míg gázkazánoknál vagy konvektoros fűtésnél véséssel, kéménybéléssel és helyreállítással is kell számolni, addig az elektromos rendszerek esetében ezt el lehet felejteni. Ha valaki villanyfűtés mellett teszi le a voksát, annak első körben az elektromos hálózat bővítését kell kezdeményeznie. Ennek néhány tízezertől pár százezer forintig terjedhet az ára. Ezen kívül azonban sem engedélyeztetés, sem tervrajz nem szükséges a bevezetéséhez. Nagy belmagasság vagy óriási alapterület esetén napelemrendszer nélkül sajnos nem térülnek meg a nagy energiahatékonyságú elektromos kazánok sem. De az is előfordulhat, hogy az elektromos hálózatot nem lehet bővíteni. Ezért mindig érdemes egy épületgépészeti szakemberrel konzultálni, mielőtt nagy átalakításokba vágunk bele. ”

Melegvizes padlófűtés egy kazánnal megoldható minden szinten egy 3 emeletes családi ház esetén vagy a 3.-ra jobb ha radiátort terveztetek?

Az én válaszom:

„A modern épületgépészet szempontjait figyelembe véve, a megtermelt hő lakáson belüli elosztása és felhasználása szintén nagyon fontos dolog, a költséghatékony, környezet- és fogyasztóbarát fűtési rendszere kialakításához. Fizikai törvényszerűség, hogy minél alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk, osztjuk el és használjuk fel a közvetítő közeget (legtöbb esetben a meleg vizet) annál kisebb lesz a hőveszteség. A felhasználás során alkalmazott technológia befolyással van a hőleadás módjára, így a hő hasznosulására is. (Harmonizált energetikai rendszer.) A radiátorok jórészt a levegőt melegítik, míg a padlófűtések, falfűtések és mennyezetfűtések úgy sugározzák le a hőt, hogy az a levegő felmelegítése nélkül, közvetlenül a bent tartózkodók testfelszínén hasznosul. Ez az ún. sugárzásos hőleadás. Az eredmény: már egy 19oC-os szobában is ugyanolyan kellemes lesz a hőérzetünk, mint egy radiátorral fűtött 21oC-os helyiségben. Az aktív, különböző energiahordozókat, földgázt, villamos energiát, napenergiát vagy éppen tűzifát felhasználó fűtési eljárások mellett különös szerep jut a passzív energiafelhasználó, energiatudatos építészeti technikáknak is. ”

Nagy ház (250 nm) és gázcirkó esetén érdemes-e 1 szinten belül is megosztani a fűtést, és ha igen, hány felé, és hány szivattyú használata optimális?

Az én válaszom:

„Tisztelt István! Családi ház gazdaságos fűtés szerelésekor, vagy lakáskorszerűsítésnél egy gazdaságos fűtés kialakítása, meghatározza otthonunk energiafogyasztását, s így az üzemeltetés költségeit. Ezért nem mindegy, hogy milyen fűtési rendszert választunk. Sokféle fűtés rendszer közül válogathatunk, mindegyiknek van előnye, hátránya, de hogy a tervezett épület szempontjából mi jelentheti a legjobb megoldást, nem könnyű eldönteni. A döntés meghozatala nem egyszerű. Engedje meg , hogy itt ezen az oldalon egy kis segítséget , és néhány gazdaságos fűtési megoldást ajánlat önnek. Először a gazdaságos fűtési rendszer kialakításának, lehetőségét kell figyelembe venni. A hőleadó felület szempontjából ami lehet: Padlófűtés Falfűtés Mennyezetfűtés Radiátoros fűtés Gravitációs fűtés Amikor ezt sikerült eldönteni a hőtermelő berendezést kell kiválasztani. A hőtermelő berendezések a következők lehetnek: Napenergia, napkollektor Hőszivattyú Kondenzációs gázkazán Fatüzelésű kazán A modern épületgépészet szempontjait figyelembe véve, a megtermelt hő lakáson belüli elosztása és felhasználása szintén nagyon fontos dolog, a költséghatékony, környezet- és fogyasztóbarát fűtési rendszere kialakításához. Fizikai törvényszerűség, hogy minél alacsonyabb hőmérsékleten tároljuk, osztjuk el és használjuk fel a közvetítő közeget (legtöbb esetben a meleg vizet) annál kisebb lesz a hőveszteség. A felhasználás során alkalmazott technológia befolyással van a hőleadás módjára, így a hő hasznosulására is. (Harmonizált energetikai rendszer.) A radiátorok jórészt a levegőt melegítik, míg a padlófűtések, falfűtések és mennyezetfűtések úgy sugározzák le a hőt, hogy az a levegő felmelegítése nélkül, közvetlenül a bent tartózkodók testfelszínén hasznosul. Ez az ún. sugárzásos hőleadás. Az eredmény: már egy 19oC-os szobában is ugyanolyan kellemes lesz a hőérzetünk, mint egy radiátorral fűtött 21oC-os helyiségben. Az aktív, különböző energiahordozókat, földgázt, villamos energiát, napenergiát vagy éppen tűzifát felhasználó fűtési eljárások mellett különös szerep jut a passzív energiafelhasználó, energiatudatos építészeti technikáknak is. A gazdaságos fűtési rendszer több részegységből került összeépítésre ezek a részegységek gazdaságosan illeszthetőek egymáshoz. Nem szükséges az összes egység összeépítése egyszerre. Bővíthető a rendszer egyik vagy másik részegységgel, az igényeknek megfelelően. ”

Ajánljátok a központi fűtés szerelést falon kívül műanyag csővel kivitelezve vagy jobb ilyen esetben a rézcsövet választani? És ha lehet műanyag, akkor milyen technikával, ragasztás, roppantás vagy az olvasztás a legjobb?

Az én válaszom:

„A PPR cső és PPR idom polipropilén anyagból gyártott termék, melyet magas hőhatással szembeni ellenálló képesség jellemez. A PPR rendszereket „sütős” elven rakják össze. Ennek lényege, hogy az idomokat és csöveket egy erre specializálódott szerszám segítségével össze kell sütni, ezzel oldhatatlan kötést hozva létre. A PPR cső és PPR idom elérhető alumínium betétes és üvegszálas kivitelben, valamint különböző falvastagságokban is. Használható fűtésre, valamint speciális vezetékként is alkalmazható. A PPR cső és PPR idom bekerülési ára alacsonyabb, mint más erre használatos rendszereké, így igen népszerű a felhasználók körében nagyobb méretű gerincek cseréjéhez, valamint fűtés szereléséhez is.”

hány fokos legyen a padlófűtés vize, hogy a lehető leggazdaságosabb legyen?

Az én válaszom:

„Ha egy házban vagy lakásban hatékony és egyben gazdaságos hőforrást keres, akkor mindenképpen érdemes megfontolni a padlófűtést. Magas termikus kényelmet biztosít (lehetővé teszi a hőmérséklet akár 1-2 ° C-os csökkentését, ami akár 12% -kal is csökkenti a fűtési költségeket). A padlófűtés maximális hőmérséklete 55 ° C, Ezenkívül azokban a helyiségekben, ahol padlófűtést alkalmaznak, a levegő nem olyan száraz, mint a hagyományos radiátorok használatakor. A padlófűtés telepítése szebb belső kialakítást és több díszítési lehetőséget is jelent, mivel maga a rendszer láthatatlan. ”

A csajom kitalálta, hogy falfűtést akar, mert az fancy, engem meg kicsit ráz a hideg, mert gondolom, nem olcsó.. Még nem jártam utána, tudnátok esetleg segíteni, mik a hátrányai, mibe fáj, vagy egyáltalán miért lesz az jó nekünk?

Az én válaszom:

„Telepítési költségek: A falfűtés rendszer kiépítése általában magasabb költségekkel jár, mint például a hagyományos radiátorok telepítése. A falakba vezetett csövek és elektromos fűtőkábelek vagy fűtőpanelek beszerelése időigényes és drága lehet. Telepítési bonyodalmak: A falfűtés rendszerét gyakran a felújítás során építik be, ami a meglévő szerkezetek átépítését vagy bontását is maga után vonhatja. Ez további kellemetlenségekkel és költségekkel járhat. Hibajavítás nehézsége: Ha a falfűtés rendszerben meghibásodás vagy szivárgás jelentkezik, akkor a falak újabb bontását és javítását igényelheti. Ez további időt és pénzt vesz igénybe. Szabályozás nehézsége: A falfűtés rendszereket általában termostatikus szelepek vagy elektromos vezérlők segítségével szabályozzák, és az egyes helyiségekben történő hőmérséklet-szabályozás nehezebb lehet, mint a hagyományos radiátorok esetében. Lassú reakcióidő: A falfűtés rendszerek általában lassabban melegítik fel a helyiségeket, mint a radiátorok vagy a padlófűtés, ezért hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a kívánt hőmérsékletet elérje. Karbantartási igény: A falfűtés rendszereknek is van karbantartási igényük. Időről időre ellenőrizni kell a csöveket vagy kábeleket, hogy elkerüljük a meghibásodásokat vagy a szivárgásokat. Környezetvédelmi szempontok: Noha egyes falfűtés rendszerek hatékonyak lehetnek az energiafelhasználás szempontjából, az elektromos fűtés például általában nagyobb energiaigényt jelent, mint más fűtési módszerek, amelyek megújuló energiaforrásokra támaszkodnak. Korlátozott tervezési szabadság: A falfűtés beépítésekor korlátozott lehetőségekkel rendelkezik a szoba elrendezésének megtervezésében, mivel a fűtőpanelek vagy csövek a falban vannak elrejtve.”

padlófűtés az emeleten gyengébb mint alul. 2 éve volt tisztítva, a nyomás is jónak tűnik, mi lehet a baj? Eddig nem így volt.

Az én válaszom:

„A padlófűtés akkor ideális, ha a padló felületi hőmérséklete csupán 7-8 °C-kal magasabb a helyiség kívánt hőmérsékleténél.A helyiségekbe, valamint a rendszerbe való megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz adagolása egy termosztatikus szelep segítségével valosul meg. Ezzel a szeleppel valósítható meg a lakás helyiségei közt lévő hőmérséklet-különbség beállítása, a nem használt helyiségek fűtésének elzárása, valamint a fagymentesítő fűtés be, illetve kikapcsolása. Rendkívül fontos, hogy az osztó-gyűjtő egység és az arra felszerelt szelepek alkalmasak legyenek az egyes körök beszabályozására, vagyis a körönkénti maximális vízmennyiség korlátozására. A nem szabályozott rendszereknél fűtési körönként különböző padlóhőmérsékletek alakulnak ki.”

nagyon vízkövesedik nálunk minden, a csapok széle, a vízforraló, még a lábos is, ha egyszer vizet forraltam benne. Attól lehet, hogy nagyon kemény itt a víz vagy attól is, hogy esetleg a vízvezetékben van sok lerakódás? Mit tegyek ellene?

Az én válaszom:

„Érdemes tudni, hogy a vezetékes víz keménységét kormányrendelet szabályozza, azaz a lakossági ivóvíz kalcium-oxid tartalma literenként 30-350 milligramm lehet. Magyarországon a természetes vizekben kalcium és a magnézium ionokhoz kötött hidrogén-karbonát van jelen, ami a víz keménységét okozza. Ha a vizet melegítjük, a magnézium-ionokhoz kötött hidrogén-karbonát kicsapódik, ezáltal vízkövesedés jön létre. A lágy víz használatával elsősorban a kemény víz által okozott problémákat és károkat előzhetjük meg.”

kondenzációs kazán hőcserélő - tisztítható házilag, vagy mindenképp kell hozzá szakember? Hogy zajlik egy ilyen?

Az én válaszom:

„Tisztelt Kőszegi úr! A helyszínen történő tisztításra gyakran használják a CIP kifejezést, ami az angol Cleaning in Place rövidítése. Szerelhető lemezes hőcserélők esetén – ha nem vagyunk rá kiképezve és első ránézésre nem látjuk át, hogy mi a közegek útja (esetenként kettőnél jóval több is lehet) – ne bonyolódjunk a szétszerelésbe, csak a megfelelő körökben keringtessük a tisztítószert. Ha a keringtetés nem lehetséges, mert a készülék teljesen bedugult, akkor szét kell szerelnünk a berendezést. Ilyenkor minden estben ellenőrizzük a tömítést, és ha az összehajtáskor megreped, cseréljük ki. Mielőtt kiszednénk a lemezeket, ajánlatos azokat beszámozni a helyes visszaszerelés érdekében.”

10 emeletes ház 2. emeletén a wc vízöblítése nagyon gyenge. Nem tudom, hogy a víznyomás lehet az oka vagy egy wc tartály csere megoldhatja a dolgot?

Az én válaszom:

„ Arról, hogy mekkora a hálózati víznyomás értéke, azért kell beszélni, mert ha hálózati víztisztító berendezést szeretnénk beszereltetni, a vásárlás folyamán az egyik első kérdés   A települések vízhálózata különböző zónákra tagolódik, ha elég kiterjedt a település. Ha zónákra van osztva, jellemző, hogy az egyes zónák eltérő nyomáskülönbséggel rendelkeznek. Miért? Ennek két főbb oka van: Változó lehet a zónában élők vízigénye.Változó lehet az egyes zónák tengerszint feletti magassága. A változó vízigény attól függ, hogy milyen sűrűn lakott egy adott zóna, található-e rajta több-kevesebb ipari létesítmény, aminek nagyobb a vízigénye (pl.: élelmiszeripar). Esetleg van-e alternatív vízvételezési lehetőség, Az adott település kialakulhatott egy változatos magassági szinteket magába foglaló tájegységen is. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy a szóban forgó zóna magasabb helyen van-e, mert ebben az esetben a víznyomás nagyobb értéket fog mutatni. De az ön esetében megoldás lehet a wc tartályos megoldás. ”

Milyen csövet válasszak a padlófűtéshez? Jó az 5 rétegű cső is ehhez, vagy maradjak a műanyagnál?

Az én válaszom:

„Tisztelt Címzett! Egy kicsit hosszabb definíció. Padlófűtés kialakításához többféle műanyag csövet is használhatunk. Az egyik legnépszerűbb megoldás az ötrétegű cső, amit polietilén rétegek és alumíniumréteg felhasználásával készítenek. A műanyag számos előnyt kínál, egyrészt az átfolyási veszteség csökkenésével a lerakódások, a dugulás és a vízkövesedés esélye is drámaian csökken, másrészt az alumíniumréteg megakadályozza, hogy oxigén diffundáljon a rendszerbe, ami minimálisra csökkenti a rendszer korrodálódásának veszélyeit. Mindezeken túl az alumínium a nyomásállóságot is garantálja, továbbá a csövek alaktartását is garantálja. Ugyanakkor egy költségtakarékos megoldás a padlófütés PE-Xa cső, amit szintén polietilénből készítenek, alumínium betét nélkül. Amennyiben a rendszer nem lesz komolyabb fizikai terhelésnek kitéve (hő, nyomás, mechanikai behatások), akkor bátran ajánlom PE-Xa padlófűtés csövet is. Az Uponor PE-Xa csövei extra biztonsági szolgáltatást is kínálnak: amennyiben szerelés után mechanikai sérülés éri a padlófűtés csövet (például áttolnak rajta egy talicska betont), a memóriaeffektussal rendelkező PE-Xa csöveket nem kell kicserélni, elég melegíteni, aminek hatására a cső visszanyeri eredeti formáját.”