A vakolatok típusai

Szempontok

A vakolatok típus szerint nehezen osztályozhatóak, illetve túl sokféle szempont szerint lehet őket csoportosítani, ami megnehezíti az áttekinthetőséget. Az iparági innovációknak köszönhetően a korábbi egyszerű cementes habarcsot számos poralapú és előre kevert, valamilyen speciális tulajdonságra optimalizált anyag kapható ma már a boltokban. A kőművesek folyamatosan képzik magukat, hogy mindig a legmodernebb, és az adott épületnek, falazatnak valamint célnak leginkább megfelelő anyagokat és rétegrendet határozzák meg.

Vakolatok fajtái

A habarcs vagy malter jellemzően folyami kavics vagy homok és víz keveréke. A cementes besimításút nevezzük nemesvakolatnak, de létezik egyszerűen meszelt változata is.

A vakolatok csoportosítása történhet az alábbi tényezők szerint:

Kültéri és beltéri

A kültéri homlokzatvakolatok nagyobb szilárdságúak, míg a belső vakolatok kisebb szilárdságúak - utóbbiból így létezik cementes, gipszes mészhabarcs és meszes gipszhabarcs is, míg előbbi minden esetben cementes mészhabarcs.

Általános vagy speciális (pl. vízzáró)

Speciális vakolatok:

• Falfűtés vakolat (fűtött falakra)
• Könnyített vakolat (csökkentett térfogatsúlyú anyag, vékonyvakolatnak való)
• Lábazati vakolat: fokozott terhelésnek kitett felületre fejlesztett nagy ellenállású anyag. Mára rendkívül sokféle dekoratív vakolatból válogathatunk.
• Nemesvakolat: hagyományos vastag rétegű vagy vékonyrétegű változata is kapható, melyek között a különbség a szemcseméret. Előbbit a szemcseméret vastagságában, utóbbit a szemcse méreténél vastagabban kell felhordani. Kötőanyag szerint lehet szilikát, szilikon vagy műgyanta alapú
• Dekorvakolat: kül- és beltéren is alaklmazható, kifejezetten strukturált felületek kialakítására alkalmas anyag. Hengerrel, spaklival, egyéni felhordási technikákkal mintázható.
• Egy- vagy többrétegű

A kötőanyaguk szerint lehetnek:

• Gipszhabarcs: alacsony páratartalmú helyiségekben vízszintes és függőleges felületekre is ajánlott, kiváló tapadást biztosít. Természetes szellőzést biztosít, nem hajlamos a repedezésre, környezetbarát. Néhány óra alatt megköt. Mivel vízzel szemben kevéssé ellenálló, ezért a vakolatba ágyazott acél rozsdásodhat, betonfelületre nem alkalmas, arról leválhat.
• Cementhabarcs
• Mészhabarcs
• Mész-cementhabarcs
• Kőporos habarcs
• Vályoghabarcs
• Szilikon alapú: jó színtartó, jellemzően drágább, mint a szilikátos verzió, műanyag tartalma miatt rugalmas (nem hajlamos a repedezésre) és erősen víztaszító, a párát viszont átereszti. Jellemzően előre kevert.
• Szilikát alapú: általában olcsóbb, jó páraáteresztő képességgel rendelkezik, de kevéssé színtartó, könnyen fakul. Zsákos és előre kevert változatban is kapható.
• Műgyanta alapú: olcsó, rugalmas, előre kevert változatban kapható.

Az adalékanyagok fajtája szerint lehetnek:

• Folyami homok: bányahomokhoz folyami homokot kevernek, ha az időjárásnak ellenállóbb anyag megképzése a cél, illetve a nagy szilárdságú cementhabarcsok kifejezetten csak folyami homok felhasználásával készülhetnek.
• Bányahomok: főleg kis szilárdságú mészhabarcsokhoz.
• Dusszasztott perlit és/vagy polisztirolgyöngy: kifejezetten hőszigetelő vakolatok összetevője.
• vagy kőpor alapú: a homlokzat kőporos felületképzéséhez keverékek.

Az adalékanyagnak mindig szennyeződésmentesnek kell lennie, a megfelelő minőséget és szemcsenagyságot, valamint a szükséges agyag-iszap arányt rostálással, mosással dolgozzák megfelelőre.

Kiszerelés szerint:

• Hagyományos: a habarcs elemi összetevői külön-külön kerülnek megvásárlásra, és “recept szerint” a helyszínen kerül kikeverésre az anyag
• Szárazhabarcs keverék: zsákos vagy tartályos kiszerelésben vásárolható, előre bekevert szárazanyag, amit már csak vízzel kell hígítani a felhordás előtt
• Előre bekevert vékonyvakolat: vödrös kiszerelésben pasztaszerű anyag, ami átkeverés után közvetlenül a vödörből, azonnal használható.

Habarcsok

A habarcsok legfontosabb tulajdonságai:

• Bedolgozhatóság: azt jellemzi, hogy az anyag mennyire kenhető, teríthető, simítható
• Hőszigetelő képesség: függ a habarcs testsűrűségétől (minél kisebb, annál jobb hőszigetelő) és nedvességtartalmától (minél nagyobb, annál rosszabb hőszigetelő).
• Vízmegtartó képesség: a vakolat bedolgozása és száradása kapcsán fontos, hogy ne hirtelen száradjon az anyag, mivel az már a felhordás közbeni kötést, a falfelületen pedig repedezést okozhat.
• Időtállóság: homlokzati vakolatoknál kiemelten fontos a fagyállóság, ami függhet a habarcs légbuborék tartalmától és összetételétől is.
• Szilárdság: a nyomó- és tapadószilárdság, valamint kopásállóság mutatója, azaz a mechanikai behatásokkal szembeni ellenállóság szempontjából jellemzi a habarcsot.

A habarcs kötőanyaga szerint lehet:

• Mész
• Darabos égetett mész
• Mészpép
• Mészhidrát
• Cement
• Gipsz
• Agyag (vályoghabarcs)

A habarcsok rendeltetésük szerint:

• Falazóhabarcs: falkötések kialakítására,
• Vakolóhabarcs: alapvakolat és simítóréteg felhordására,
• Felületképző habarcs: simítás, kőporos fröcskölés, nemesvakolat felhordására,
• Ágyazóhabarcs: padló- vagy falburkolat képzésére,
• Vízzáró habarcs kifejezetten vízzáró vakolat kialakítására.

Vékonyvakolatok

A vékonyvakolatok összetevői jellemzően: homok, különböző méretű szemcsék, diszperziós kötőanyagok, víz, sűrítőanyagok, nedvesítők, filmképzők, színezőanyagok (lehet szerves és szervetlen), töltőanyagok és speciális adalékanyagok, akár gombaölő szerek, erősítő szálak, tartósítószerek.

A szó hagyományos értelmében nem habarcs. A hagyományos vakolatok nagy súlya, tapadási képessége, kéregvastagsága a modern külső hőszigetelési rendszerek felületére nem alkalmasak. A vékonyvakolatok rétegvastagsága 1-3 mm, kis önsúlya ellenére azonban rendkívül időjárásálló, kellő vízzárást és mechanikai szilárdságot tud biztosítani, ráadásul esztétikus is. Ezen előnyös tulajdonságai miatt a modern hőszigetelő rendszerek borítására kifejezetten ajánlott.

A vékonyvakolat kötőanyaga szerint lehet:

• Műgyantás
• Szilikongyantás (a műgyantásnál tartósabb)
• Mikro-szilikon (kifejezetten a kaparthatású vékonyvakolatra jellemző, szennyeződés-taszító és vízlepergető, alga- és gomba ellen kiváló)
• Szilikát (vízüveg-alapú, jellemzően merevebb felületet képez)
• Szálerősítésű (fokozott ütésállóság, szilárdság jellemzi)
• NANO-vakolat (egészen új technológia)
• Hidrofil-hidrofób (vízlepergető, gyorsan száradó, nedvesség ellen kiváló, algásodás ellen véd)

A beltéri vakolatok

A beltéri vakolat jellemzően kétrétegű (alap és simító réteg), gipsz-, cement- vagy mészalapú. Kifejezetten csak időjárástól védett helyen használható. Kétrétegű vakolatot általában 1.5 cm vastagságban készítenek. A belső vakolat kézi vakolás technika szerint lehet:

• Egyrétegű: durva vakolat, legalább fél centi vastagságban
• Két egyrétegű vakolat
• Pacsekolás (gúzolás): híg cementhabarcsos csapás, amit egyrétegű cementvakolat alá visznek fel (száradása jellemzően több nap)
• Dörzsölés: falazó habarccsal egyrétegű gipszvakolat alá visznek fel
• Gipszvakolat
• Huzalháló betétes vakolat
• Nádbetétes vakolat

A kültéri (homlokzat) vakolatok

A kültéri vakolat elsősorban az időjárás viszontagságainak ellenálló, így csekély mértékben veszi fel a vizet, fagyálló, UV-álló, nagy tapadószilárdsággal rendelkezik. Ennek megfelelően az alapozó réteg általában mész-cement habarcs, míg a fedővakolat szilikon vagy szilikát alapú. A homlokzatvakolatot általában két rétegben, 1.5 cm vastagságban készítik, az alapvakolat felületét általában karcolják, hogy a következő réteg jobban tapadjon. A homlokzat festését szobafestők végzik, diszperziós falfestékekkel, a tökéletesen száraz felület alapozását követően. A külső vakolatok két nagy csoportja az alap- és színvakolat. A kettő össz vastagsága általában 1,5-2 cm. Fontos, hogy az alapvakolat legalább olyan cementtartalmú és szilárdságú legyen, mint a rá kerülő színvakolat, különben a külső réteg le fogja húzni az alapot. A külső, végső vakolati réteget nevezzük színvakolatnak, ami lehet dörzsölt, fröcskölt, kapart. A színvakolat anyagában színezett is lehet, sőt, bizonyos esetekben speciális színek kikeverésére is van lehetőség egyes gyártóknál.

További vakolat típusok

Régen a vakolat kikeverése a mesterember feladata volt, ma már jellemzően készre kevert anyagokat lehet kapni. Általános szabály, hogy kültéren és vizes helyiségekben cementes vakolatot, beltéren gipszes vakolatot használnak a kőművesek.

Beton homlokzati vakolat

A felülete sima, így könnyen festhető, a felületi egyenetlenségek gletteléssel javíthatók.

Szárazvakolat / Homlokzati nemesvakolat /vékonyrétegű nemesvakolat

Zsákolt csomagolású, gyári nemes habarcsból készül, az alapvakolatra húzzák 5-7 mm vastagságban. Lehet kapart és dörzsölt - a kapart esetében a szemcseméretnél vastagabban történik a felhordás, míg a dörzsölt esetében elegendő a szemcsemérettel megegyező réteg. Kötőanyaga lehet szilikát, szilikon és műgyanta.

Meszelt agyagvakolat

Kifejezetten vályogházak esetében alkalmazott technológia. Jellemzően egyrétegű.

Kaparthatású vakolat

Nem kell kaparni, csak megjelenésében azonos a hagyományos kapart vakolattal. Ugyanúgy kell bánni vele, mint a dörzs- vagy gördülőszemcsés vakolattal, de a szemcsemérete a kaparthatású vakolatnak egységes, és ez generálja a markáns, kapart megjelenést.

Hengerelt vakolat

Homokkal sűrített homlokzatfesték, de a festékeknél nagyobb szilárdságú, kiváló fedőképességű és ellenáll a mechanikai behatásoknak. A henger maga alakítja ki a textúráját, így a hengertípus megválasztásával tervezhetjük meg a felület milyenségét. A felvitelhez filc, hosszú szálú filc, normál szivacshenger vagy akár mintázóhengerek is használhatóak.

Különös környezeti tényezők

Az, hogy milyen vakolatot választunk, vagy milyen technikával hordjuk fel a kiválasztott anyagot, nagyban függ a vakolandó felülettől és a vakolatra váró igénybevételtől, környezeti tényezőktől. Nézzünk néhány speciális esetet:

• Farost, OSB vagy rétegelt lemez felületre minél könnyebb anyagokkal dolgozzunk: könnyű műanyaghab hőszigetelők és minél vékonyabb vakolatrendszer ajánlott
• Szeles helyeken (pl. hegyoldal, dombvidék, szélcsatorna) fontos a megfelelő dűbel-választás és ragasztó használata
• Erős UV-sugárzás, napos területek esetén magasabb hőtűrésű hőszigetelő réteg és szálerősítésű tapaszoló és vakolóanyagok használata ajánlott
• Nagyobb nedvességterhelésnek kitett helyeken (pl. lábazat, erkélycsatlakozás, előtetők felett zártcellás, alacsony vízvezetésű anyagok használata ajánlott.
• Nagy intenzitású terhelésre (pl. gyakori jégverés) szálerősítésű tapaszolóval és vékonyvakolattal lehet felkészülni.
• Párakicsapódás és fagyterhelés esetén vízzel szemben ellenálló ragasztók, szilikonok, alacsony vízvezetésű vékonyvakolatok ajánlottak.
• Tavak, tengerek, nyílt vizek közelében, ahol nagy a párakoncentráció, kifejezetten vízzáró ragasztókra, szilikon és szilikát-, hidrofil és hidrofób vékonyvakolatokra lesz szükség.
• Szmog esetén szintén szilikon és szilikát-, hidrofil és hidrofób vagy “nano” öntisztuló vékonyvakolat lehet a legtartósabb.
• Utcafronton, közintézményekben, gyermekintézményekben duplahálós vagy páncélhálós felületerősítés és nagy teljesítményű ragasztók segítik a tartósságot, amit érdemes szálerősítésű vékonyvakolattal kombinálni.
• Léteznek kifejezetten tűzálló, tűzgátló vakolatok és falburkoló rendszerek is.