Kivitelezői előleg: mennyi előleget kérhet a kivitelező?

Kivitelezői előleg: mennyit kérhet a szakember jogosan? Annyit, amennyiben megállapodtok — a magyar jog nem szab sem alsó, sem felső határt. A gyakorlat viszont beszédes: 1519 valós, szakember által írt árajánlatból mindössze négy említ előleget egyáltalán.

Utolsó frissítés: 2026. szeptember 1. · Szerző: Szabó Norbert

Mennyi előleget kérhet a kivitelező?

Jogilag annyit, amennyiben megállapodtok — a magyar szabályozás nem határoz meg sem alsó, sem felső korlátot a kivitelezői előlegre. Ez elsőre megnyugtatóan hangzik, valójában viszont pont ez a probléma: nincs hivatalos „normális" szám, amihez hozzámérhetnéd, amit kérnek tőled.

Ezért érdemes megfordítani a kérdést. Nem az az igazán hasznos információ, hogy mennyit szabad kérni, hanem hogy a magyar szakemberek a valóságban mennyit szoktak. Erre pedig van adat — és meglepően egyértelmű.

Az előleg amúgy is a folyamat végén dől el, nem az elején: előbb az ajánlatkérés jön. Érdemes végigfutni azon, mire figyelj, mielőtt árajánlatot kérsz egy szakitól, mert a legtöbb későbbi pénzügyi vita már ott eldől.

Milyen gyakran kér előleget egy magyar szakember valójában?

Sokkal ritkábban, mint azt a legtöbb megrendelő feltételezi. Átnéztük a JóSzaki árajánlatkészítőjében 427 szakember által kiküldött 1519 olyan árajánlatot, amelyben a szakember saját szöveges kiegészítést is írt az ütemezésről vagy a garanciáról — ezek közül mindössze négy említette bármilyen formában az előleget vagy a foglalót.

Ez a szám kétféleképpen olvasható, és mindkettő fontos. Az egyik: az előleg a magyar szakipari gyakorlatban nem alapértelmezett — a többség egyszerűen nem kér. A másik, kellemetlenebb olvasat: ha az előlegről szinte soha nincs szó az írásos ajánlatban, akkor amikor mégis szóba kerül, az jellemzően szóban történik. Márpedig a szóban kért előleg az, ami később bizonyíthatatlan.

Ugyanezt erősíti meg a szakma saját hangja is. Amikor egy megrendelő feltette a kérdést a JóSzaki „Szaki válaszol" felületén, hogy egyáltalán van-e előlegfizetési kötelezettsége, tíz szakember válaszolt — és megoszlottak. Öten azt írták, náluk nincs előleg, a munka végén van elszámolás. Hárman azt, hogy van. Ketten pedig egy fontos árnyalatot tettek hozzá: csak az anyagköltségre kérnek.

Ez utóbbi a leggyakoribb valós indok. Ahogy ifj. Veres Sándor fogalmazott ugyanott: „Nincs jogszabályi kötelezettséged előleget fizetni. De, milliós anyagköltségnél elvárásom, hogy a megrendelő vagy maga fizesse az anyagot, vagy előleget biztosítson annak beszerzéséhez."

Fontos korlát: tíz válasz nem reprezentatív felmérés, és a négy említésből sem lehet „tipikus százalékot" számolni. Ezek a számok arra jók, hogy megmutassák az irányt — arra nem, hogy egyetlen országos átlagot állapítsanak meg belőlük.

Mit mond a törvény a kivitelezői előlegről?

A törvény nem az összegről rendelkezik, hanem arról, hogy le kell írni. Az 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről úgy rendelkezik, hogy ha a megrendelő előleget ad a vállalkozó kivitelezőnek, akkor a kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előleg felhasználásának és elszámolásának a módját is.

Vagyis a jogszabály nem azt mondja meg, hogy 10% vagy 50% a helyes — hanem azt, hogy az előleg nem lehet egy laza szóbeli megállapodás. Ha van, akkor a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi elemei közé tartozik, hogy mire megy el és hogyan számoltok el vele. Ez a te védelmed, nem a szakemberé.

Ha még nem tartotok a szerződésnél, előbb érdemes végigmenni azon, mire figyelj a kivitelezési szerződés megkötése előtt — az előleg csak egy tétel a listán.

Mi a különbség az előleg és a foglaló között?

Ez a cikk legfontosabb bekezdése, mert a két szót a hétköznapi beszédben felcserélik, jogilag viszont élesen különböznek — és a különbség pont akkor válik láthatóvá, amikor baj van. Röviden: az előleg visszajár, a foglaló nem feltétlenül.

A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) 6:185. §-a szerint a foglaló a szerződés megerősítésére szolgál, és szankciós jellege van: aki a meghiúsulásért felelős, az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. Az előlegnek nincs ilyen következménye — az a vállalkozói díj első részlete, ami meghiúsulás esetén főszabály szerint visszajár, függetlenül attól, ki hibázott.

A gyakorlati következtetés egyszerű: ha nem akarod vállalni, hogy elbukod a pénzt, amikor kiszállsz a munkából, akkor ne írj alá olyan papírt, amin a „foglaló" szó szerepel — kérd, hogy előlegként nevezzék meg. A Kúria vonatkozó döntése is megerősíti, hogy a foglaló a teljesítés meghiúsulásának a szankciója, és a jogkövetkezmények alkalmazásához nem a felek magatartásának felróhatóságát, hanem a meghiúsulásért való felelősséget kell vizsgálni.

Mikor indokolt az előleg, és mikor gyanús?

Van egy tiszta, jóhiszemű indok az előlegre: az anyagbeszerzés. Ha a szakembernek több százezer vagy millió forint értékű anyagot kell megvásárolnia ahhoz, hogy egyáltalán elkezdje a munkát, észszerűtlen elvárni, hogy ezt a saját zsebéből előlegezze meg egy olyan megrendelőnek, akit nem ismer. Ez az az eset, amit a JóSzaki-n válaszoló szakemberek közül is ketten külön kiemeltek.

A határ ott van, hogy az előleg az anyaghoz kötődik-e vagy a munkadíjhoz. Az anyagra kért előleg mögött van valós, igazolható költség. A munkadíjra kért nagy előleg mögött nincs — a munkadíj a munka elvégzésekor keletkezik.

Ezt te is ellenőrizheted: ha tudod, hogy az adott munkánál nagyjából mekkora az anyag- és mekkora a munkadíjhányad, azonnal látszik, arányos-e a kért összeg. A burkolás áraknál például külön szerepel az anyagköltség és a munkadíj — érdemes összevetni a kért előleggel.

Hogyan fizess előleget biztonságosan?

Nem az a cél, hogy soha ne adj előleget — hanem hogy az előleg mögött mindig legyen valami, amit vissza tudsz követni. Öt lépés, ami a legtöbb kockázatot lefedi:

1. Kösd az előleget konkrét anyaghoz. Írjátok le, mire megy el: „az előleg a burkolóanyag beszerzésére szolgál", nem pedig „előleg a munkára".
2. Kérj számlát vagy legalább átvételi elismervényt az összegről, dátummal és a munka megnevezésével.
3. Nevezd nevén. Ha előlegnek szánod, a papíron is előleg legyen — ne foglaló.
4. Utalj, ne készpénzben adj. Az utalás önmagában bizonyíték.
5. Rögzítsd az elszámolás módját: az előleg a végszámlából levonásra kerül, és mi történik vele, ha a munka mégsem indul el.

Ha még a szakemberválasztásnál tartasz, két dolgot érdemes előbb tisztázni: hogy miért térhetnek el háromszorosan az árajánlatok ugyanarra a munkára, és hogy mennyivel lépik túl a valóságban a kivitelezők az eredeti árajánlatot. Az előleg kérdése ezek után sokkal könnyebben eldönthető.

Mit tehetsz, ha a kivitelező eltűnt az előleggel?

Az első és legfontosabb: a fizetési meghagyás és a per is dokumentumokon áll vagy bukik, ezért minden attól függ, mi maradt írásban. Ha van szerződésed és utalási bizonylatod, az ügy kezelhető; ha csak egy szóbeli megállapodás és készpénz volt, sokkal nehezebb.

Gyakorlati sorrend: először írásban — e-mailben vagy ajánlott levélben — szólítsd fel a kivitelezőt a teljesítésre vagy az előleg visszafizetésére, konkrét határidővel. Ez később bizonyíték. Ha nem reagál, a következő lépés a fizetési meghagyásos eljárás, amely lényegesen olcsóbb és gyorsabb, mint a per. Nagyobb összegnél érdemes ügyvédhez fordulni, mielőtt bármit aláírsz vagy elfogadsz részteljesítésként.

És egy megelőző lépés, ami többet ér az összes utólagos jogorvoslatnál: nézd meg a szakember korábbi munkáit és értékeléseit, mielőtt bármit fizetsz. A generálkivitelezők profiljain a korábbi megrendelők értékelései és referenciafotói nyilvánosak — arról pedig, hogy ez a folyamat pontosan hogyan működik, külön oldalunk szól.

Gyakran ismételt kérdések