Budapest · Közzétéve: 2026. szeptember 10.
Nyolc hónap alatt 3 404 építőipari cég szűnt meg Magyarországon. Ha most újítasz fel, a kérdés már nem az, hogy találsz-e kivitelezőt — hanem hogy az a cég ott lesz-e még, amikor a munka a felénél tart.
Az iparági visszaesést eddig jó hírként szokás volt eladni a megrendelőnek: kevesebb munka, több szabad kapacitás, jobb tárgyalási pozíció. Ez a fele igaz. A másik fele az, hogy a szabad kapacitás mögött cégek szűnnek meg, és a te előlegednek is van egy kockázata, amiről senki nem beszél.
A friss számok nem drámaiak, hanem makacsok. Az OPTEN adatai szerint a működő építőipari cégek száma 61 500-ról (2022 vége) 56 600-ra csökkent 2026 augusztusáig, és idén január és augusztus között 3 404 cég szűnt meg, miközben csak 2 343 alakult. A megszűnések száma ötszázzal kevesebb, mint egy éve — a trend tehát lassul, de nem fordult meg. Mindezt a Portfolio szeptember 9-i összeállítása szedte egybe.
Adat: OPTEN (cégszámok) és a JóSzaki ajánlatkérési adatbázisa (jelentkezők száma) · Grafika: JóSzaki
Amit a saját adatunk mutat
És itt jön a rész, ami a „felszabadult kapacitás" történetnek ellentmond. Ha a kivitelezőknek tényleg munka kell, akkor egy ajánlatkérésre több jelentkezőt várnánk. Nálunk kevesebb jön.
Ez a szám a mi piacterünkre igaz, és a saját előfizetési szabályaink is alakítják — nem országos kapacitásmérés. De az irány egyezik az OPTEN cégszámaival: kevesebb cég van, tehát kevesebben pályáznak ugyanarra a munkára. Ha a kiválasztott kivitelező menet közben kiesik, kevesebb tartalék van a piacon, mint két éve.
Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt a hozzánk beérkező kérések mondják el a legpontosabban. Az egyikben valaki húsz négyzetméter parketta befejezésére kért ajánlatot: a felületet legépelték, a réseket valamennyire kitömték, majd elkezdték lakkozni — „aztán itthagytak minket". Nem csőd, nem per. Csak egy félbehagyott szoba, amit valaki másnak kell befejeznie.
A csődeljárás nem az, aminek hangzik
A szakma legnagyobb neve is érintett. A Bayer Construct augusztus 26-án maga ellen kért csődeljárást, a kormány pedig szeptember 4-én stratégiailag kiemeltnek minősítette az eljárást.
Fontos pontosítani, mert sokan félreértik: a csődeljárás magyar jogban nem felszámolás és nem megszűnés. Védett fizetési moratórium, amelynek célja épp az, hogy a cég egyezségre jusson a hitelezőivel és talpon maradjon. Egy lakásfelújítás szempontjából viszont a lényeg mégis egyszerű: ilyen állapotban a cég pénzügyi mozgástere nem a te munkádról szól.
„De a legtöbb kivitelező becsületes"
Igen — és ez a legerősebb ellenérv. A cégszám-csökkenés részben egészséges tisztulás, az OPTEN 12,52 százalékos cégfluktuációs indexe pedig kifejezetten nem csődarány: az alapításokat és a törléseket együtt méri. Aki ezt „minden nyolcadik cég tönkremegy"-ként olvassa, félreérti.
Csak épp nem paranoiát javaslok. Az ÉVOSZ elnöke, Koji László maga fogalmazta meg, mi kell a szakmának: kiszámítható megrendelés, nem új kapacitás — és hozzátette, hogy a piaci gyengeség cégmegszűnés nélkül is műhely-leépítést okoz. Vagyis a talpon maradó cégeknél is csendben csökken a teljesítőképesség. Ilyen piacon egy ötperces ellenőrzés nem bizalmatlanság, hanem házirend.
A kellemetlen rész épp ez. A nemzetközi felújítói közösségekben visszatérő panasz, hogy a jogosultság és a biztosítás firtatása sértődést szül. Pedig a reakció maga is információ: aki nem akar igazolást adni, arról épp most tudtál meg valamit.
A felújítás mindig a bizalomról szólt. 2026-ban annyi változott, hogy a bizalom mellé kell egy papír is — és aki ezt zokon veszi, azzal amúgy sem szerződnél szívesen.