Elemzés · Közzétéve: 2026. augusztus 4.
Fél éve még nyugodt szívvel lehetett azt mondani a felújítóknak, hogy övék az alkupozíció: az építőipar zsugorodik, a szakiknak kell a munka. A KSH múlt heti féléves adata után ezt már nem mondanám — legalábbis nem mindenkinek. Az ország egyik felében most kezd becsukódni az ablak, a másikban még tárva-nyitva áll.
A különbség nem néhány százalék. Az engedélyezett lakásépítések száma Észak-Magyarországon 133, Nyugat-Dunántúlon 86, Észak-Alföldön 72 százalékkal nőtt egy év alatt — a budapesti agglomerációt is magába foglaló Pest régióban ugyanez a szám 35 százalék. Mindegyik növekedés, csak éppen az egyik nem ugyanaz a jelenség, mint a másik.
Egy kiadott engedély jövőbeli munka. És ugyanabból a helyi szakemberkészletből fogja elvinni a burkolót, a villanyszerelőt meg a tetőfedőt, akit a lakásfelújító is hívna. Nem országos átlagban — a saját járásában.
Országosan 16 588 lakás építését engedélyezték vagy jelentették be az első félévben, 29 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor; átadásból 6 278 lett, ami 22 százalékos növekedés. Ez a KSH július 31-i gyorstájékoztatójából derül ki.
Van a számsorban egy csendesebb adat, ami a felújító szempontjából többet mond a főcímnél: a vállalkozás által épített lakások aránya 67-ről 69 százalékra nőtt, a természetes személyek által építetteké 33-ról 30-ra csökkent. Vagyis nem a magánerős építkezés pörög fel, hanem a szervezett fejlesztés — az a fajta, amelyik brigádot szerződtet, hónapokra előre.
Itt jön a legerősebb ellenérv, és komolyan kell venni: az engedély még nem ház. Sok engedélyből sosem lesz alap, a 6 278 átadott lakás pedig történelmi mércével továbbra is kevés. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek úgy fogalmazott, hogy ha a 22 százalékos növekedés kitart az év végéig, akkor is 15 ezer alatt marad az éves lakásszám — nagyjából fele az egészséges szintnek.
Ez igaz. Csak nem arra a kérdésre válasz, amit a felújító feltesz. Őt nem az érdekli, hány lakás épül az országban, hanem hogy a környékén be van-e táblázva a burkoló őszre. Erre pedig pont a regionális szórás a válasz — és az nem 22, hanem 133 százalékról szól.
A költségoldal ugyanabba az irányba mutat. Július 15-én lépett hatályba a 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelet, amely a minimális építőipari rezsióradíjat 6 764-ről 7 830 forintra emelte — erről külön írtunk. A szűkülő kapacitás és a dráguló élőmunka nem két külön hír.
Áprilisban még azt írtuk, hogy a zsugorodó építőipar a felújítóknak jó hír lehet, tavaly pedig azt, hogy a szaképítés a visszaesés közben is nőtt. Egyik állítás sem dőlt meg. Csak most már tudjuk, hogy a kettő közötti egyensúly nem országosan billen — hanem megyénként, eltérő ütemben.
Ha a felújítás jövő tavaszra van tervezve, az ajánlatkérés nem jövő tavaszi feladat. Észak-Magyarországon pedig végképp nem.