Budapest · 2026. szeptember 9.
Nem az a baj, hogy a magyar háztulajdonos nem újít fel. Az a baj, hogy a felét csinálja meg — és pont az a fele marad el, amelyik nélkül a másik sem ér semmit.
A számok egy hete kerültek ki, és rossz olvasni őket. Több mint kétmillió magyar lakóingatlan a legrosszabb, H vagy I energetikai kategóriában áll — a teljes lakásállomány 47 százaléka. A megoszlás pedig nem véletlenszerű: a kutatás összefoglalója szerint községekben ez az arány 76 százalék, kisvárosokban 53, Budapesten és a megyeszékhelyeken viszont 25 alatt. A fatüzelésű otthonoknál 89 százalék.
Ez az az állomány, amelyet az Európai Unió épületenergetikai irányelve néven nevez. Az EPBD a tagállamoktól kifejezetten a legrosszabbul teljesítő 43 százalék felújítását várja el elsőként, a lakóépületek átlagos primerenergia-felhasználását pedig 2030-ig legalább 16, 2035-ig 20–22 százalékkal kell csökkenteni — és a megtakarítás legalább 55 százalékának épp a legrosszabb épületekből kell jönnie. Magyarországnak idén tavasszal kellett volna átültetnie az irányelvet; a Bizottság 19 tagállamot szólított fel a Nemzeti Épületfelújítási Terv benyújtására, köztük minket.
Amit a saját adatunk mutat, és amiről a hírek nem beszélnek
Eddig a hír. Innen jön az, amit mi látunk, és amit érdemes hozzátenni.
A JóSzakira 2024 eleje óta 8 573 olyan ajánlatkérés érkezett, amelyben szerepel a hőszigetelés vagy a nyílászárócsere. Ebből mindössze 393 — 4,6 százalék — említi a kettőt együtt. Huszonegy emberből húsz tehát a felét kéri: vagy a falat, vagy az ablakot.
A szakmai konszenzus szerint a valódi megtakarítás a mély felújítás: szigetelés és nyílászáró egyszerre. Az arány, ami ezt teljesíti nálunk, 4,6 százalék.
Az arány évről évre javul — három éve még 2,3 százalék volt, idén 5,1 —, de a nagyságrend nem változott. És a két munka külön-külön nem adja ki egymást: új ablak régi, szigeteletlen falban hőhidat és páralecsapódást hoz; szigetelt fal régi, huzatos ablakkal ugyanúgy engedi ki a meleget. A félig elvégzett munka nem fél eredmény, hanem gyakran új probléma.
És most jön a rész, ami miatt ezt most érdemes elolvasni
A kötelezettség jön, a kapacitás pedig épp most a legolcsóbb. A magyar építőipar évek óta nem látott mélyponton van: a második negyedévben a megkezdett kivitelezések értéke nagyjából felére, 470 milliárd forintra esett az év eleji szinthez képest — 2021 óta a harmadik leggyengébb negyedév.
Ez a kettő együtt egy szűk ablak. Ma a kivitelezőnek van szabad kapacitása, és van alkupozíciód. Amikor kétmillió ingatlan tulajdonosa egyszerre kezd ugyanezt keresni, egyik sem lesz igaz.
Aki most lép, annak egyetlen dolgot érdemes másképp csinálnia, mint az eddigi 95 százalék: a homlokzati hőszigetelést és az ablakcserét ugyanabban a körben kérje, ne két külön évben. Nem azért, mert az unió így akarja, hanem mert külön-külön mindkettő rosszabbul térül meg.
A támogatásokról egyébként külön írtunk — az „ingyenes szigetelés" háromféle programot takar, és nem mindegyik él. Arról pedig, hogy felújításnál mikor kötelező ténylegesen a korszerűsítés, a hazai rendelet dönt, nem az irányelv.
A kétmillió szám nagy és távoli. A ház, ami félig fehér és félig sárga, viszont ott van az utcádban. Az irányelv arról szól, hogy melyik felén állsz meg.
Módszertan. A cikkben szereplő saját arány 8 573 valós, 2024 januárja óta a JóSzakira beérkezett ajánlatkérésen alapul, amelyek szövege hőszigetelésre vagy nyílászárócserére utal. A hőszigetelés-szűrőből tudatosan kihagytuk a puszta „szigetelés" szót, mert az a hang- és vízszigetelést is behozza; a ténylegesen fogott szóalakokat ellenőriztük. Minden közölt szám aggregátum, egyedi megkeresést nem használtunk fel. A magyar és angol nyelvű közösségi kör, valamint a 30 napos hír- és webes kör lefutott, és egyik sem hozott releváns új fejleményt: a téma szakmai és hírportálokon él, közösségi vitáig nem jutott el.