Kockázatértékelés árak 2026
A kockázatértékelés ára jellemzően 15.000–250.000 Ft között mozog, attól függően, hogy általános munkahelyi, munkavédelmi, kémiai, biológiai vagy legionella kockázatról van-e szó, és mekkora a cég. Az alábbi táblázat kockázattípusonként mutatja a jellemző díjakat.
| Szolgáltatás / Tétel megnevezése | Minimum ár | Átlagos ár | Maximum ár | Mértékegység | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Munkahelyi kockázatértékelés (általános) | 15000 Ft | 45000 Ft | 100000 Ft | Ft/darab | Szokásos méretű vállalatok, alapszintű értékelés |
| Munkavédelmi kockázatértékelés | 15000 Ft | 55000 Ft | 250000 Ft | Ft/darab | A pszichoszociális kockázatok (stressz, kiégés) egyre nagyobb hangsúlyt kapnak |
| Kémiai kockázatértékelés | 20000 Ft | 60000 Ft | 150000 Ft | Ft/darab | Vegyi anyagok veszélyeinek értékelése |
| Biológiai kockázatértékelés | 25000 Ft | 65000 Ft | 200000 Ft | Ft/darab | Egészségügyi és laboratóriumi környezetek |
| Legionella kockázatértékelés | 30000 Ft | 75000 Ft | 250000 Ft | Ft/darab | Légkondicionáló és víztárolók |
| Kockázatértékelés 50+ fős vállalatnál (I. veszélyességi osztály) | 39000 Ft | 80000 Ft | 300000 Ft | Ft/darab | 2026. január 1-jétől csak felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel végezhető |
| Kockázatértékelés felülvizsgálata | 15000 Ft | 40000 Ft | 100000 Ft | Ft/darab | 2025-től 5 évente kötelező (korábban 3 évente) |
| Kockázatértékelési dokumentáció bővítése | 10000 Ft | 30000 Ft | 80000 Ft | Ft/darab | Meglévő dokumentáció frissítése az aktuális követelményeknek megfelelően |
Amit érdemes tudni a kockázatértékelésről
- Kötelező: minden munkáltatónak rendelkeznie kell írásos kockázatértékeléssel, tevékenységtől függetlenül.
- Felülvizsgálat: 2025-től 5 évente kötelező (korábban 3 évente volt), de bizonyos esetekben (technológiaváltás, munkabaleset) soron kívül is el kell végezni.
- Szigorodó bírságok: a maximális munkavédelmi bírság 2026-ra 10 millió Ft-ról akár 100 millió Ft-ra nő.
- Új képesítési szabály: 2026. január 1-jétől az 50 főnél nagyobb cégeknél bizonyos kockázatértékelési feladatokat (pl. I. veszélyességi osztály) csak felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező szakember végezhet.
Mi az a kockázatértékelés?
A kockázatértékelés egy olyan, jogszabály által kötelezővé tett folyamat, amelynek során a munkáltató azonosítja, elemzi és dokumentálja a munkavégzés során felmerülő veszélyforrásokat, majd meghatározza a szükséges megelőző intézkedéseket. Ide tartoznak a fizikai veszélyek (pl. munkaeszközök, zaj, rezgés), a vegyi anyagok és biológiai tényezők okozta kockázatok, valamint egyre inkább a pszichoszociális tényezők (stressz, túlterhelés, kiégés) is.
A kötelezettség jogi alapja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. §-a, amely szerint a munkáltató köteles minőségileg, szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Milyen típusai vannak a kockázatértékelésnek?
A leggyakoribb altípusok:
- Munkavédelmi kockázatértékelés – a munkavédelmi törvény (Mvt.) szerinti, helyszíni bejárással és írásos dokumentációval járó általános felmérés. Ha kifejezetten erre keresel szakembert, a munkavédelmi kockázatértékelés oldalunkon részletesebb bontást találsz.
- Kémiai kockázatértékelés – a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok és azok veszélyeinek felmérése, a szükséges óvintézkedések dokumentálásával.
- Biológiai kockázatértékelés – fertőzési és egészségügyi kockázatok felmérése, jellemzően egészségügyi és laboratóriumi környezetekben.
- Legionella kockázatértékelés – légkondicionáló rendszerek és víztárolók fertőzésveszélyének felmérése.
Mitől függ a kockázatértékelés ára?
- A cég mérete és a munkavállalók száma – több munkavállaló és telephely alaposabb, időigényesebb felmérést jelent.
- A veszélyforrások száma és típusa – egy irodai környezet lényegesen olcsóbb, mint egy vegyi anyagokkal dolgozó üzem.
- A veszélyességi osztály – az I. veszélyességi osztályba tartozó, 2026-tól felsőfokú képesítést igénylő feladatok drágábbak.
- A szakértő tapasztalata és díjszabása – a helyi piaci viszonyok és a szakember képzettsége is befolyásolja a végösszeget.
Gyakori kérdések a kockázatértékeléssel kapcsolatban
Milyen jogszabály írja elő a kockázatértékelést?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. §-a teszi kötelezővé minden munkáltató számára, tevékenységtől függetlenül. A kockázatértékelés hiánya munkavédelmi hatósági ellenőrzés esetén bírsággal sújtható.
Milyen gyakran kell felülvizsgálni a kockázatértékelést?
2025-től 5 évente kötelező (korábban 3 évente volt) — ez egy deregulációs könnyítés volt. Ennél korábban is felül kell viszont vizsgálni, ha megváltozik a munkafolyamat, a technológia vagy a munkaeszköz, ha munkabaleset vagy foglalkozási megbetegedés történt, vagy ha kiderül, hogy a korábbi értékelés nem tért ki minden jogszabályban előírt szempontra.
Mekkora bírságra számíthatok, ha nincs kockázatértékelésem?
2026-ra a maximális munkavédelmi bírság 10 millió Ft-ról akár 100 millió Ft-ra emelkedik, a minimális bírság 100.000 Ft. A számítás alapja 100.000 Ft veszélyeztetett munkavállalónként, halálos munkabaleset esetén pedig 20-szoros szorzóval számolnak.
Kell-e felsőfokú képesítés a kockázatértékelés elkészítéséhez?
2026. január 1-jétől igen, de csak bizonyos esetekben: a legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatóknál az I. veszélyességi osztályba tartozó kockázatértékelést és a megelőzési stratégia kialakítását már csak felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező szakember végezheti. Kisebb cégeknél és alacsonyabb veszélyességi osztályban ez a szabály nem kötelező.
Egyre fontosabb a pszichoszociális kockázatok (stressz, kiégés) értékelése is?
Igen — a kockázatértékelés a fizikai és kémiai veszélyek mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a pszichoszociális tényezőkre (munkahelyi stressz, túlterhelés, kiégés), és a dokumentációs követelmények is bővülnek ezen a téren.
Ki végezheti el a kockázatértékelést?
A kockázatértékelés munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, ezért érdemes munkavédelmi és tűzvédelmi szakembert megbízni vele — így biztosítható, hogy a dokumentáció megfeleljen a hatósági (pl. munkavédelmi felügyelet, ÁNTSZ) elvárásoknak.
