Kockázatelemző szakemberek a közeledben

A kockázatelemző olyan szakember, aki egy cég, egy munkahely, egy gép vagy egy pénzügyi portfólió veszélyeit felméri, rangsorolja, és megmondja, mit kell tenni ellenük. Egy kockázatelemző munkája a legtöbbször egy írásos dokumentációval zárul, amelyet a hatóság, a bank vagy a biztosító is elkérhet. A joszaki.hu-n kockázatelemzést leggyakrabban munkahelyi kockázatértékeléshez, gépek üzemeltetéséhez és üzletnyitáshoz kérnek. Ezen az oldalon összefoglaltuk, milyen kockázatelemzés létezik, mikor kötelező, és mennyibe kerül.

A lényeg röviden

• A munkavédelmi törvény szerint minden munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, és azt legalább 5 évente el kell végeznie.
• Egy kisebb munkahely általános kockázatértékelése a joszaki.hu ár-oldalain közölt sávok szerint 15 000 és 100 000 Ft között mozog.
• A pénzintézeti kockázatelemzés egészen más műfaj, egy kis pénzintézet alapszintű elemzése 560 000 Ft-tól indul.
• A legalább 50 főt foglalkoztató, I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál a kockázatértékelést csak felsőfokú munkavédelmi szakképzettségű szakember készítheti el.

Mit csinál pontosan egy kockázatelemző?

A kockázatelemzés minden területen ugyanarra a három kérdésre ad választ. Mi történhet rosszul, mekkora eséllyel, és mekkora kárt okozna? A szakember először összegyűjti a veszélyforrásokat, például a gépeket, a vegyi anyagokat, a munkafolyamatokat vagy a hitelügyfeleket. Utána mindegyiknél megbecsüli a bekövetkezés valószínűségét és a kár súlyosságát. Ebből készül el a kockázatok rangsora, amelyet a szakmában kockázati mátrixnak hívnak. A kockázatok rangsora mutatja meg, melyik veszéllyel kell először foglalkozni. A dokumentáció végén konkrét intézkedések állnak, például egy védőburkolat felszerelése, egy oktatás megtartása vagy egy hitelkeret csökkentése.

A kockázatelemző szó a köznyelvben több, egymástól eltérő szakmát takar. A munkahelyi kockázatértékelés a dolgozók egészségét és biztonságát vizsgálja. A műszaki kockázatelemzés egy gép vagy berendezés biztonságos üzemeltetésére fókuszál. A pénzügyi kockázatelemzés egy bank vagy egy cég hitel- és piaci kockázatait méri. Az élelmiszer-biztonsági kockázatelemzés egy konyha vagy egy üzlet higiéniai veszélyeit tárja fel, ez a HACCP-rendszer alapja.

Miben különbözik a kockázatelemző a munkavédelmi szakembertől?

A két szakma részben átfedi egymást, de nem ugyanaz. A munkavédelmi szakember a munkahely teljes munkavédelmi ügyintézését viszi, az oktatástól a munkabalesetek kivizsgálásáig. A kockázatértékelés ennek csak egy, igaz, kötelező eleme. A kockázatelemző ezzel szemben magára az elemzésre szakosodik, és ez gyakran túlmutat a munkavédelmen, például egy gép üzemeltetésére vagy egy cég pénzügyi helyzetére. Ha a munkahelyed teljes munka- és tűzvédelmi ellátását keresed, egy munkavédelmi szakember a jobb választás. Ha egy konkrét kockázatelemzésre van szükséged, a kockázatelemző pontosan erre készül fel.

Mikor kötelező a munkahelyi kockázatértékelés?

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (2) bekezdése szerint a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. Ebben minőségileg, szükség esetén mennyiségileg kell értékelni a munkavállalókat veszélyeztető kockázatokat. A törvény külön kiemeli a munkaeszközöket, a veszélyes anyagokat és keverékeket, a dolgozókat érő terheléseket és a munkahelyek kialakítását. Ha egy ártalmas hatásra egészségvédelmi határérték vonatkozik, munkahigiénés vizsgálattal kell meghatározni, mennyi éri a dolgozót. Ezt a szakmában expozíciónak hívják.

A törvény 54. § (3) bekezdése szerint a kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, utána indokolt esetben, de legalább 5 évente kell elvégezni. Indokolt eset például egy új technológia vagy munkaeszköz bevezetése, a tevékenységi kör változása, vagy egy súlyos munkabaleset. A törvény 54. § (8) bekezdése a kockázatértékelést munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíti, ezért azt csak megfelelő szakképzettségű szakember végezheti. A (8a) bekezdés szerint az I. veszélyességi osztályba sorolt, legalább 50 főt foglalkoztató munkáltatónál felsőfokú munkavédelmi szakképzettség kell hozzá. A típusonkénti díjakat a kockázatértékelés árak oldalunkon találod.

Mennyibe kerül a kockázatelemzés 2026-ban?

A kockázatelemzés ára elsősorban attól függ, mit vizsgálnak, és mekkora a cég. Egy kis iroda vagy egy üzlet általános munkahelyi kockázatértékelése néhány tízezer forintos tétel. Egy nagyobb üzem vagy egy pénzintézet elemzése viszont akár milliós nagyságrendű munka is lehet. Az alábbi sávok a joszaki.hu ár-oldalain közölt tételekből származnak.

A végösszeget a helyszíni bejárás, a dolgozók száma és a vizsgált veszélyforrások száma is befolyásolja. Egy vidéki telephelynél a kiszállás külön tétel lehet, ezért ezt az ajánlatkéréskor mindig kérdezd meg.

Milyen kockázatelemzést kérnek a megrendelők?

A joszaki.hu-n eddig 6 közlésre engedélyezett ajánlatkérés érkezett ebbe a szakmába, és ebből 3 szól ténylegesen kockázatelemzésről. A minta kicsi, de jól mutatja, hogy a megrendelők nem egyféle munkát keresnek. Egy cégtulajdonos egy szórakoztató berendezés biztonságos üzemeltetéséhez kért elemzést.

„Ládavasút üzemeltetői kockázatelemzésre szeretnék árajánlatot kérni, ill. vállalási határidőt. […]”

Ez a műszaki kockázatelemzés tipikus esete. A szakember itt a gép szerkezetét, a kezelési folyamatot és az utasokat érő veszélyeket vizsgálja. Egy másik megrendelő egyetlen sorban megadta, mire van szüksége.

„Kémiai kockázatbecslés kisbolt”

Egy kisboltban is lehetnek veszélyes anyagok, például tisztítószerek, és ezek kezelését a kockázatbecslésnek le kell fednie. Egy harmadik megrendelő egy vendéglátóhely nyitása előtt egyszerre több dokumentumot kért.

„Munka és tűzvédelem és Haccp kocsma nyitásához Kunszentmártonban”

Egy új üzlet nyitásakor a munkavédelmi kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni. Vendéglátásnál ehhez a tűzvédelmi dokumentáció és az élelmiszer-biztonsági HACCP-rendszer is társul. Ezért érdemes olyan szakembert keresni, aki mindhármat egy kézben tudja tartani.

Milyen különleges kockázatértékelések léteznek?

Az általános munkahelyi kockázatértékelés mellett több szűkebb, külön szakértelmet igénylő típus is van. A kémiai kockázatértékelés a vegyi anyagok tárolását, használatát és a dolgozókat érő terhelést vizsgálja. A biológiai kockázatértékelés egészségügyi, laboratóriumi vagy állattartó környezetben szükséges, ahol kórokozók fordulhatnak elő. A pszichoszociális kockázatértékelés a stresszt, a túlterhelést és a kiégés veszélyét méri fel. A melegvíz-rendszereknél, szállodákban és intézményekben a legionella kockázatértékelés a vízhálózat baktérium-kockázatát tárja fel, szükség esetén laborvizsgálattal.

Mit vizsgál a pénzügyi kockázatelemző?

A pénzügyi kockázatelemző nem munkahelyeket, hanem pénzt és ügyfeleket vizsgál. Egy banknál azt méri, mekkora eséllyel nem fizet vissza egy hitelügyfél, és ilyenkor mekkora lenne a veszteség. Gyakori feladat a stresszteszt is, vagyis annak vizsgálata, hogyan bírna ki a portfólió egy kedvezőtlen gazdasági helyzetet. Kisebb cégeknél a pénzügyi kockázatelemzés gyakran egy hitelkérelem, egy befektetés vagy egy nagyobb szerződés előtt merül fel. A részletes díjakat a pénzintézeti kockázatelemzés oldalunkon gyűjtöttük össze.

Hogyan válassz kockázatelemzőt, és mit írj az ajánlatkérésbe?

Először tisztázd, melyik típusú kockázatelemzésre van szükséged, mert egy munkavédelmi szakember és egy pénzügyi elemző egészen más munkát végez. Munkahelyi kockázatértékelésnél kérdezd meg, milyen munkavédelmi szakképzettsége van a szakembernek. Ha a cég 50 főnél több dolgozót foglalkoztat, és I. veszélyességi osztályba tartozik, felsőfokú végzettség kell. Kérdezz rá arra is, hogy a díj tartalmazza-e a helyszíni bejárást, és hány év múlva esedékes a felülvizsgálat.

Az ajánlatkérésbe ezeket érdemes beleírni, mert a szakember ezekből tud pontos árat adni.

• a cég tevékenysége, például kiskereskedelem, vendéglátás vagy gyártás;
• a dolgozók száma és a telephelyek száma;
• a használt gépek, berendezések és vegyi anyagok típusa;
• a kért dokumentum, például első kockázatértékelés, felülvizsgálat vagy egy konkrét gép elemzése;
• a határidő, például egy üzletnyitás vagy egy hatósági ellenőrzés időpontja;
• van-e korábbi kockázatértékelés, és mikor készült.

Gyakran ismételt kérdések