Hőszigetelés árkalkulátor — melyik résszel kezdd?
A becslés az oldal saját ártáblázatából és összehasonlításából számol. Válaszd ki, a ház melyik részét szigetelnéd.
A padlásfödém és a tetőtér a legjobb ár-megtérülés arányú kezdő lépés. A homlokzat részletes, rendszerenkénti árait a homlokzati hőszigetelés áraink között találod.
A hőszigetelés ára elsősorban attól függ, hogy a ház melyik részét szigeteled: a padlásfödém vagy a tetőtér szigetelése jellemzően 1.000–10.000 Ft/m² közötti, viszonylag olcsó és gyors munka, míg egy komplett homlokzati hőszigetelés kivitelezése (anyaggal, munkadíjjal és színezéssel együtt) 20.000–34.000 Ft/m²-be kerül. Az alábbiakban megmutatjuk, melyik szigetelési munkát érdemes elsőként elvégezni, milyen anyagtípusok közül választhatsz, és hogyan derítheted ki, hogy a te házadnak pontosan miből van a legnagyobb szüksége.
Dióhéjban:
- A padlásfödém és a tetőtér szigetelése a legolcsóbb m²-enként (1.000–10.000 Ft) és jellemzően ez térül meg a leggyorsabban, mert a meleg levegő felfelé áramlik, és egy szigeteletlen tetőn/födémen keresztül aránytalanul sok hő távozik.
- A komplett homlokzati hőszigetelés (anyag+munkadíj+szín) 20.000–34.000 Ft/m² – nagyobb beruházás, de sokkal nagyobb felületet érint, mint a tetőtér.
- A nyílászárócsere a legdrágább m²-re vetítve (egy ablak cseréje jellemzően több tízezer forinttól indul darabonként), ezért a legtöbb szakember ezt hagyja utoljára, hacsak a meglévő nyílászáró nem huzatos vagy nem korhadt.
- A leggyakoribb szigetelőanyagok – üveggyapot, kőzetgyapot, EPS (hungarocell), grafitos EPS, cellulóz és purhab – más-más ár/teljesítmény arányt és beépítési módot kínálnak.
- A kőzetgyapot nagyjából kétszer annyiba kerül, mint az EPS (hungarocell), cserébe jobban ellenáll a nedvességnek és tűzállóbb is.
- A padlásfödém szigetelésére időről időre elérhető állami vagy uniós pályázati támogatás is, de ez mindig az adott pályázat aktuális feltételeitől függ.
Mit érdemes tudni a hőszigetelésről, mielőtt árajánlatot kérsz?
| Szolgáltatás / Tétel megnevezése | Minimum ár | Átlagos ár | Maximum ár | Mértékegység | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Munkadíj - szigetelő lapok ragasztása, dűbelezés, hálózás (EPS/Grafitos) | 8000 Ft | 9000 Ft | 10000 Ft | Ft/m² | Alapmunkadíj, szín nélkül |
| Munkadíj - szigetelő lapok ragasztása, dűbelezés, hálózás (kőzetgyapot) | 12000 Ft | 13500 Ft | 15000 Ft | Ft/m² | Alapmunkadíj, szín nélkül |
| Teljes munkadíj - ragasztás, dűbelezés, hálózás, alapozás, szín (EPS/Grafitos) | 10000 Ft | 12000 Ft | 15000 Ft | Ft/m² | Munkadíj a szín felvitelével együtt |
| Teljes munkadíj - ragasztás, dűbelezés, hálózás, alapozás, szín (kőzetgyapot) | 13000 Ft | 15000 Ft | 17000 Ft | Ft/m² | Munkadíj a szín felvitelével együtt |
| Vékonyvakolat felvitele - szín (kapart vagy dörzsölt struktúra) | 2000 Ft | 2500 Ft | 3500 Ft | Ft/m² | Külön számlázott tétel |
| EPS szigetelőanyag ára (4 cm vastag) | 2500 Ft | 4000 Ft | 6000 Ft | Ft/m² | Csak anyagár |
| XPS szigetelőanyag ára (4 cm vastag) | 5000 Ft | 7000 Ft | 9000 Ft | Ft/m² | Jobb mechanikai tulajdonságok |
| Kőzetgyapot szigetelőanyag ára | 7000 Ft | 9500 Ft | 12000 Ft | Ft/m² | Csak anyagár |
| Grafitos polisztirol szigetelőanyag ára | 4000 Ft | 6000 Ft | 8000 Ft | Ft/m² | Csak anyagár |
| Padlószigetelés EPS alapanyag (teljes) | 8000 Ft | 11500 Ft | 15000 Ft | Ft/m² | Anyag+munkadíj |
| Padlószigetelés kőzetgyapot alapanyag (teljes) | 12000 Ft | 15000 Ft | 18000 Ft | Ft/m² | Anyag+munkadíj |
| Állványozási díj | 2200 Ft | 2200 Ft | 2200 Ft | Ft/m² | Külön számlázott tétel |
Mennyibe kerül a ház egyes részeinek szigetelése?
Melyik részét érdemes elsőként szigetelni egy háznak?
A legtöbb esetben a padlásfödém vagy a tetőtér szigetelésével érdemes kezdeni, mert a meleg levegő felfelé áramlik, és egy szigeteletlen tetőn/födémen keresztül aránytalanul sok hő távozik a hidegebb hónapokban egy vékony faltól vagy egy nyílászárótól. Ez a munka egyben a legolcsóbb m²-enként, és jellemzően pár nap alatt elvégezhető, ezért a legtöbb felújítási sorrend ezzel indul.
Csak ezután érdemes a homlokzati hőszigetelést fontolóra venni: ez jóval nagyobb beruházás, mert a ház teljes külső falfelületét érinti (állványozással, glettelt vékonyvakolattal, színezéssel együtt), viszont mivel a falfelület a legtöbb háznál a legnagyobb hőleadó felület, hosszú távon ez hozza a legnagyobb összes megtakarítást. A nyílászárócserét a legtöbb szakember utolsó lépésként javasolja: ez a legdrágább m²-re (vagy darabra) vetítve, és csak akkor éri meg elsőbbséget adni neki, ha a meglévő ablakok, ajtók már huzatosak, korhadtak, vagy egyrétegű üvegezésűek.
| Szempont | Padlásfödém / tetőtér | Homlokzat | Nyílászárók cseréje |
|---|---|---|---|
| Jellemző ár | 1 000–10 000 Ft/m² | 20 000–34 000 Ft/m² (komplett kivitelezés) | Jellemzően több tízezer Ft/db-tól |
| Kivitelezési idő | Jellemzően 1-2 nap egy átlagos családi háznál | Több nap-hét (állványozással, száradási idővel) | Nyílászáronként fél-egy nap |
| Mikor éri meg elsőként | Szinte mindig – ez a legjobb ár/megtérülés arányú kezdő lépés | Ha a padlásfödém/tetőtér már szigetelt, de a falak még nem | Ha a meglévő nyílászáró huzatos, korhadt vagy egyrétegű üvegezésű |
Ez a sorrend természetesen csak általános irányelv – hogy pontosan a te házadnál mi hozza a legnagyobb ugrást, azt érdemes helyszíni felméréssel, a tényleges hőveszteségi pontok feltérképezésével eldönteni.
Milyen hőszigetelő anyagok közül választhatsz?
A leggyakrabban használt hőszigetelő anyagok az EPS (hungarocell), a grafitos EPS, a kőzetgyapot, az üveggyapot, a cellulóz és a purhab – mindegyiknek más az ár/teljesítmény aránya és más munkákra a legalkalmasabb.
- EPS (hungarocell): a legolcsóbb és legelterjedtebb választás homlokzati hőszigetelésre, könnyű és jól munkálható, de kevésbé páraáteresztő és éghető anyag.
- Grafitos EPS: az alap EPS-nél jobb hőszigetelő képességű (a grafit adalék miatt), ezért ugyanolyan vastagságban nagyobb hőszigetelést nyújt – ezért drágább is nála.
- Kőzetgyapot: a hungarocellnél nagyjából kétszer drágább, cserébe páraáteresztő és tűzálló, ezért gyakran ez a választás magasabb épületeknél, tűzvédelmi előírás miatt, vagy ha a fal amúgy is párásodásra hajlamos.
- Üveggyapot: tetőtér és belső térelválasztó falak szigetelésénél jellemző, jó hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságú, könnyen vágható, hajlítható tekercses vagy táblás formában.
- Cellulóz: gépi befúvással kerül a padlásfödémbe vagy zárt falüregekbe, ezért ott hasznos, ahol táblás anyaggal nehéz lenne dolgozni (pl. meglévő, már beépített födémszerkezet felett).
- Purhab: kétkomponensű, helyszínen felszórt hab, elsősorban rések, csőátvezetések, nehezen hozzáférhető sarkok kitöltésére – önmagában egy teljes homlokzat vagy tetőtér szigetelésére ritkán ezt választják, inkább kiegészítő megoldásként.
Sok tapasztalt felújító a padlásfödém szigetelésénél a befúvott cellulózt kombinálja a homlokzaton alkalmazott grafitos EPS-szel – ez a párosítás jól kiegészíti egymást, mert mindkét anyag ott van bevetve, ahol a beépítési módja miatt a leghatékonyabb.
Hogyan derítsd ki, hol veszíti a legtöbb hőt a házad?
Mielőtt egy konkrét szigetelési munka mellett döntesz, érdemes körbejárni a házat és megkeresni azokat a pontokat, ahol a hidegebb hónapokban a legnagyobb a hőveszteség – így nem találgatásra, hanem tényleges mérésre alapozva tudsz priorizálni. A leggyakoribb gyenge pontok a padlásfödém/tetőtér, a nyílászárók tömítése és illesztése, valamint a fal-nyílászáró csatlakozási pontok.
Gyors tipp: egy hidegebb napon, amikor kint és bent is nagyobb a hőmérsékletkülönbség, tapintsd vagy egy infrahőmérővel mérd meg a plafon, a falak és a nyílászáró-keretek felületi hőmérsékletét belülről. Ahol a felület a szoba hőmérsékletéhez képest jóval hidegebb, ott arányosan nagyobb a hőveszteség – ez a pont ad reális képet arról, hogy a szigetelésre szánt keretet elsőként hova érdemes fordítani, ahelyett hogy csak találgatnál.
Ha a padlásfödém vagy a tetőtér felől érzékelhető hidegbetörés, az szinte mindig azt jelzi, hogy ott még nincs, vagy már nem elég vastag a szigetelés – ez erősíti meg, hogy valóban itt érdemes kezdeni a munkát.
Érdemes-e állami támogatással szigetelni a padlásfödémet?
Időről időre elérhetők ingyenes vagy támogatott padlásfödém-szigetelési programok, amelyek jelentősen csökkenthetik a kiadást – ezek feltételei és elérhetősége azonban folyamatosan változik, ezért mindig az adott pályázat aktuális kiírását érdemes ellenőrizni, mielőtt tervezel vele. Érdemes tudni, hogy egy ilyen program keretében elvégzett munka minősége ingadozhat: érdemes a kivitelezés után (a párazáró fólia illesztéseit, a szigetelőanyag egyenletes elterülését) alaposan átnézni, és ha hiányosságot találsz, nem ciki utólag egy megbízható szakembert kérni a hibák javítására.
Egyes energiahatékonysági pályázatoknál konkrét, előre meghatározott javulási mértéket (pl. az épület energiafogyasztásának egy adott arányú csökkentését) várnak el feltételként – ez azoknál a házaknál könnyebben teljesíthető, ahol korábban egyáltalán nem volt szigetelés vagy modern nyílászáró, mint egy már részben felújított háznál. Ha bizonytalan vagy, hogy a te házad esetében melyik lépés (padlásfödém, homlokzat vagy nyílászáró) hozná a legnagyobb, pályázat szempontjából is releváns ugrást, egy helyszíni felméréssel járó szakértői vélemény segíthet a döntésben.
Mit kérnek tőlünk valójában hőszigetelésre?
A hozzánk érkező hőszigetelési megkeresések nagy része családi ház homlokzatáról szól — nem panellakásról és nem néhány négyzetméteres foltjavításról. Ezt 2 968 olyan ajánlatkérésből tudjuk, amelyben a megrendelő maga írta le, hogy hőszigetelést szeretne. Ezek közül 1 619 ment szigetelő szakemberhez, a többit kőművesnek, generálkivitelezőnek vagy tetőfedőnek címezték.
| Mit említ a megrendelő | Az 1 619 szigetelőnek küldött kérés hány százalékában |
|---|---|
| Homlokzat | 43,3% |
| Családi ház | 33,5% |
| Külső oldali szigetelés | 26,7% |
| Tető | 12,7% |
| Födém | 5,2% |
| Padlás | 4,0% |
| Tetőtér | 3,7% |
A legfontosabb adat, amit érdemes előre megadnod, a szigetelni kívánt felület mérete. A hozzánk érkező kéréseknél ez jellemzően 120 négyzetméter körül van: a kisebb munkák 55, a nagyobbak 200 négyzetméter körül mozognak. Ennek azért van jelentősége, mert kis felületnél a kiszállás és az állványozás aránytalanul sokat nyom a végösszegben, nagyobb háznál viszont ugyanaz az állványozás több négyzetméterre oszlik el, így a négyzetméterár általában kedvezőbb lesz.
Kell-e előre tudnod, milyen vastag szigetelés kell?
Nem kell — a megrendelők nagy része sem tudja előre. A kéréseknek csak egy kisebb részében szerepel konkrét vastagság, és ott is nagyjából ugyanannyian írnak 10 centimétert, mint 15-öt (7,5–7,5%). Anyagból a grafitos polisztirol (7,8%) és a kőzetgyapot (6,4%) kerül elő a leggyakrabban.
A vastagságot a szakember a helyszíni felmérés után javasolja, a fal anyaga és a ház állapota alapján. Amit viszont érdemes megkérdezned tőle: miért éppen azt a vastagságot ajánlja, és mit változtat a végeredményen, ha vékonyabbat vagy vastagabbat választasz.
Mennyit kérnek a szakembereink négyzetméterenként?
A JóSzaki rendszerében 697 hőszigeteléssel foglalkozó szakember adta meg előre, mennyiért vállalja a munkát. A leggyakrabban megadott munkadíj 7 000 Ft négyzetméterenként, a drágább ajánlatok pedig nagyjából 10 500 Ft-nál kezdődnek.
Ez a 7 000 forint nem egy kiszámolt átlag: a szakemberek 42%-a pontosan ennyit kér. Vagyis ez a szolgáltatás tényleges „szokásos ára" a piacon — és nem valamilyen alapértelmezett beállítás, mert ugyanezek a szakemberek más munkáknál más árat adnak meg.
Az előre kiírt ár és a végül beadott ajánlat viszont nem ugyanaz. A rendszerünkben eddig 6 olyan árajánlat van, amelyben a szakember kifejezetten hőszigetelésre adott négyzetméterárat, 5 különböző szakembertől. Ez kevés ahhoz, hogy átlagot számoljunk belőle, de az szépen látszik, hova esnek: négy ajánlat 8 000 és 9 300 Ft közé, egy 12 000 Ft-ra, egy pedig mindössze 1 500 Ft-ra. A két felső csoport pontosan a fenti táblázatunk két munkadíj-sávja — az alsó az EPS és grafitos lapoké, a felső a kőzetgyapoté —, vagyis a ténylegesen beadott ajánlataink megerősítik a táblázat számait.
A legalsó, 1 500 forintos ár pedig pont azt mutatja, miért nem érdemes csak a négyzetméterárat nézni: ennyiből teljes homlokzatszigetelés nem jön ki, ilyen ár jellemzően a munka egyetlen fázisára vonatkozik.
Mire jó ez neked? Ha egy ajánlat jóval 7 000 Ft alatt van, érdemes rákérdezni, mi nincs benne. A leggyakrabban az állványozás (a táblázatunk szerint 2 200 Ft/m²), a régi vakolat bontása, a nyílászárók körüli élvédő vagy maga az anyagköltség hiányzik. Egy 120 négyzetméteres homlokzatnál ez azt jelenti, hogy az olcsóbb és a drágább ajánlat között 420 000 forint is lehet a különbség, ezért itt többet ér tételes bontást kérni, mint a végösszegeket egymás mellé tenni.
Hogyan zajlik egy valódi szigetelési munka?
Három valós eset a rendszerünkből — olyan munkák, amelyek tényleg lezajlottak. Mindhárom megrendelő hozzájárult, hogy a kérését és az értékelését nyilvánosan felhasználjuk, kettőnél pedig azt is tudjuk, mennyibe került végül a munka. Azért érdemes végigolvasni őket, mert jól látszik belőlük, hogy a hőszigetelés nem egyetlen munka: más a teljes homlokzat, más a drágább anyag, és megint más, ha csak a befejező réteg hiányzik.
Egy kádár-kocka, 110 négyzetméter, 10 centis EPS
A megrendelő ennyit írt a kérésébe: „kádár kocka homlokzat szigetelése 10cm EPS. kb 110 m2". Ez nagyjából a tipikus munka nálunk — a kéréseink középértéke 120 négyzetméter, szóval ez a ház pont a jellemző méret alatt van egy kicsivel. A munka után a megrendelő ezt írta: „Az ajánlatkéréstől a befejezésig,minden rendben ment.Jó ár érték arányú munka.Bátran ajánlom!"
Ugyanaz a homlokzat, csak drágább anyaggal
Itt a megrendelő eleve kőzetgyapotot kért egy többszintes családi házra. Ez a drágább út: a fenti táblázatunkban a kőzetgyapot alapmunkadíja 12 000–15 000 Ft/m², szemben az EPS és grafitos lapok 8 000–10 000 Ft/m²-ével. A munka 8 000 000 forintba került — ez a megrendelő által megadott végösszeg, egy többszintes ház teljes homlokzatára. A megrendelő értékelése: „A homlokzati hőszigetelést magabiztos szaktudással végezték el, nagyon szép lett a több szintes családi házam. Megbízható, együttműködő és mindig elérhető a kivetelező."
Amikor a szigetelőlapok már fent vannak
A harmadik munkánál a lapok már a falon voltak, a feladat a „meglévő hőszigetelés hálózása, élvédőzése, nemesvakolattal való befejezése" volt egy nagyjából 100 négyzetméteres garázson. Ez a legjobb példa arra, miért nem lehet egyetlen négyzetméterárral elintézni a kérdést: a szigetelés több, külön árazott fázisból áll, és egy ajánlat attól is lehet olcsóbb, hogy ezek közül nem mindegyiket tartalmazza. Ez a munka 1 400 000 forint volt — vagyis még úgy is milliós tétel, hogy a szigetelőlapok már a falon voltak. Pont ezért érdemes megkérdezni, egy ajánlat melyik fázisokat tartalmazza. A megrendelő az elszámolásról így írt: „napi kapcsolatban voltunk a munka alatt végig, az emberek akik a munkát elvégezték teljesen rendben voltak - időre, korrektek, gondosak, alaposak. az elszámolás is rendben, kölcsönös megelégedettség mellett zajlott"
Gyakran ismételt kérdések a hőszigeteléssel kapcsolatban
A ház melyik részét érdemes elsőként szigetelni?
A padlásfödémet vagy a tetőteret. Ez 1 000–10 000 Ft/m², jellemzően 1–2 nap egy átlagos családi háznál, és ez a legjobb ár-megtérülés arányú kezdő lépés — a felszálló hő itt hagyja el a legnagyobb arányban az épületet. A homlokzat komplett szigetelése ennél nagyságrenddel drágább, 20 000–34 000 Ft/m².
Mennyivel kerül többe a homlokzat, mint a padlásfödém?
Négyzetméterenként akár háromszor annyiba. Ugyanakkor a két munka nem helyettesíti egymást: a padlásfödém a felszálló hőt tartja meg, a homlokzat a falakon át távozót. A sorrend viszont számít — ha a padlásfödém még nincs szigetelve, azzal érdemes kezdeni.
Milyen hőszigetelő anyagok közül választhatsz?
Hat elterjedt anyagtípus van: üveggyapot, kőzetgyapot, EPS (hungarocell), grafitos EPS, cellulóz és purhab. Csak anyagárban az EPS 4 cm-es lap 2 500–6 000 Ft/m², a grafitos EPS 4 000–8 000 Ft/m², az XPS 5 000–9 000 Ft/m², a kőzetgyapot 7 000–12 000 Ft/m². A kőzetgyapot tehát nagyságrendileg kétszer drágább az EPS-nél, cserébe páraáteresztő és nem éghető.
Mennyi a hőszigetelés munkadíja anyag nélkül?
Szín nélküli alapmunkadíj EPS-sel vagy grafitos EPS-sel 8 000–10 000 Ft/m², kőzetgyapottal 12 000–15 000 Ft/m². Ha a színezés is benne van, EPS-sel 10 000–15 000 Ft/m², kőzetgyapottal 13 000–17 000 Ft/m². A vékonyvakolat önmagában 2 000–3 500 Ft/m², az állványozási díj 2 200 Ft/m².
Hogyan derítsd ki, hol veszíti a legtöbb hőt a házad?
Három egyszerű jel: hol érzed huzatosnak a helyiséget, hol jelenik meg penész vagy páralecsapódás a falon, és hol olvad el leghamarabb a hó a tetőn. Ez utóbbi a legbeszédesebb — ha a tetőn foltokban gyorsan elmegy a hó, ott szökik ki a hő. Pontos képet hőkamerás felmérés vagy energetikai számítás ad.
Érdemes-e állami támogatással szigetelni a padlásfödémet?
A kiírások köre és feltételei évente változnak, ezért a döntés előtt az aktuális pályázatot kell ellenőrizni. Ami biztos: a pályázathoz szükséges tételes árajánlatot már a felmérésnél érdemes elkérni, mert utólag nehezebb beszerezni.
Elég a homlokzati szigetelés, vagy a nyílászárókat is cserélni kell?
Ha a meglévő nyílászáró huzatos, korhadt vagy egyrétegű üvegezésű, a csere jellemzően megelőzi a homlokzatot — hiába szigeteled a falat, ha az ablakon át távozik a hő. Ha a nyílászárók már korszerűek, a sorrend a padlásfödém, majd a homlokzat.
Mennyi ideig tart egy szigetelési munka?
A padlásfödém vagy a tetőtér szigetelése jellemzően 1–2 nap egy átlagos családi háznál. A komplett homlokzati hőszigetelés több nap vagy több hét, mert állványozást és a rétegek közötti száradási időt is igényel. A nyílászárócsere nyílászáronként fél–egy nap.
-
Mennyi idő alatt térül meg a padlásfödém szigetelése?
Mivel ez a legolcsóbb m²-enkénti szigetelési munka, és a meleg levegő felfelé áramlása miatt itt keletkezik az egyik legnagyobb hőveszteség, a padlásfödém vagy tetőtér szigetelése jellemzően a legrövidebb idő alatt megtérülő lépés a szigetelési munkák közül. A pontos megtérülési idő természetesen a ház méretétől, a fűtési rendszertől és a korábbi szigeteltségi állapottól is függ. -
Kell-e párazáró fólia a padlásfödém szigeteléséhez?
Igen, a padlásfödém belső oldali szigetelésénél (pl. kőzetgyapottal vagy cellulózzal) szinte mindig szükség van párazáró fólia beépítésére és megfelelő tömítésére, különben a belső térből felfelé áramló pára a szigetelésben lecsapódhat, és idővel penészedést vagy a szigetelőanyag teljesítményének romlását okozhatja. -
Lehet egyszerre több helyen is szigetelni, vagy sorrendet kell tartani?
Ha a büdzsé engedi, technikailag nincs akadálya annak, hogy egyszerre több munkát is elvégeztess, de a legtöbb felújítás költséghatékonyabb, ha a padlásfödém/tetőtér szigetelésével kezdesz, és csak utána térsz rá a homlokzatra vagy a nyílászárókra – így az olcsóbb, gyorsabban megtérülő munka már a nagyobb beruházás előtt elkezdi csökkenteni a fűtési kiadásokat. -
Kőzetgyapot vagy üveggyapot a jobb választás?
A kőzetgyapot jellemzően jobban ellenáll a nedvességnek és tűzállóbb, ezért gyakoribb választás homlokzatra vagy tűzvédelmi szempontból érzékenyebb helyekre, míg az üveggyapotot inkább tetőtérben és belső térelválasztó falaknál használják, ahol a hangszigetelő tulajdonsága is előnyt jelent. Egyik anyag sem "rossz" választás – inkább a beépítés helyétől és a helyi adottságoktól (pl. páraterheléstől) függ, melyik illik jobban egy adott munkához. -
Miért drágább a grafitos EPS a hagyományos hungarocellnél?
A grafitos EPS-be kevert grafit adalék javítja az anyag hőszigetelő képességét, így ugyanolyan vastagságban jobb szigetelést nyújt, mint a hagyományos fehér EPS – ezért a gyártási költsége és így az ára is magasabb. Ott éri meg leginkább, ahol a rendelkezésre álló vastagság korlátozott (pl. társasházi homlokzatnál), és a szűkebb helyen is maximális hőszigetelést szeretnél elérni. -
Meddig tart ki egy jól kivitelezett hőszigetelés?
Egy szakszerűen felszerelt, megfelelő anyagú hőszigetelés (legyen szó homlokzati rendszerről vagy padlásfödém-szigetelésről) évtizedekig szolgálhat számottevő teljesítménycsökkenés nélkül, amennyiben a kivitelezés (ragasztás, dűbelezés, párazáró fólia illesztése) eleve megfelelő volt. A leggyakoribb korai meghibásodást nem maga az anyag, hanem a hibás kivitelezés (pl. hézagos fóliaillesztés, hiányos dűbelezés) okozza – ezért érdemes a munka átvételekor alaposan ellenőrizni ezeket a pontokat.
Milyen kapcsolódó hőszigetelési árakról érdemes még tájékozódni?
Ha konkrétan tudod már, hogy házad melyik részét szeretnéd szigeteltetni, az alábbi oldalainkon részletesebb, az adott munkára szabott árinformációt találsz:
- Homlokzati hőszigetelés árak – a külső falak komplett hőszigetelésének részletes árai és tényezői
- Födém szigetelés árak – a padlásfödém belső oldali szigetelésének árai anyagtípusonként
- Tetőtér szigetelés árak – a tetőtér, tetősík szigetelésének díjai
- Cellulóz szigetelés árak – a gépi befúvásos cellulózszigetelés árai
- Purhab szigetelés árak – a réskitöltésre, csőátvezetésekre alkalmazott purhab árai
- Ablakcsere árak – ha a nyílászárók cseréje is szóba kerül a felújítás során
Ha pontos árat szeretnél kapni a saját házadra szabva, kérj árajánlatot a JóSzaki adatbázisában szereplő, hőszigetelésben jártas szakemberektől – így a helyszíni körülményekhez (a ház mérete, a jelenlegi szigeteltségi állapot, a választott anyag) igazított, pontos árat kapsz.
