A vakolás alapvetően lehet kézi vakolás vagy gépi vakolás.
A gépi vakolás régi és új épületek, például családi házak, társasházak, és egyéb lakó- vagy irodaépületek külső és belső falainak, valamint homlokzati felületeinek gyors és hatékony cementes vagy gipszes vakolattal történő gépi vakolására szolgál.

• A gépi vakolás egyik nagy előnye, hogy a hagyományos kézi vakoláshoz képest rövidebb idő alatt készül el. Míg kézi vakolással egy 3-4 fős brigád körülbelül 40 négyzetméter vakolására képes, addig gépi vakolás esetén ez a szám minimum a duplája, de inkább triplája, azaz olyan 80-120 nm is lehet naponta.
• A gépi vakolás másik nagy előnye, hogy szebb, simább, egyenletesebb, homogénebb felületet lehet vele kialakítani. A gépi vakolással létrehozott felületek általában időtállóbbak, tartósabbak és repedezésmentesek.
• A gépi vakolással létrehozott vakolat nem csak esztétikájában, de minőségében is felülmúlja a kézi vakolást, mert a gépi vakoláshoz szükséges por állagú alapanyagok minősége állandó, és magas szintű.
• A gépi vakolással könnyebb a vízszintes és függőleges felületek pontos létrehozása.
• A gépi vakoláshoz kevesebb alapanyag szükséges a fejlett technológiai felhordás miatt, és minimális az anyagveszteség, így összességében az anyagár jelentősen alacsonyabb lehet, mint kézi vakolás esetén.
• Gépi vakolással a vakolat felhordás a nyeles szórópisztolyoknak köszönhetően akár a plafonig lehetséges létrák és egyéb bakok nélkül, így a szakiknak sokkal könnyebb a felületképzés, és egyes esetekben akár az állványozás költségét is megspórolhatjuk.

👷🏻‍♂️ JÓ TUDNI: A gépi vakolás általában a nagyobb felületek vakolására ajánlott és javasolt, nem mindenhol érdemes kiváltani vele a kézi vakolást. Ha tagolt a fal és kicsi felületek vannak, abban az esetben a gépi vakolót nem érdemes üzemeltetni, és ilyen esetekben a kőműves szakik is a kézi vakolást javasolják.

❗ FONTOS: Gépi vakolásra csak legalább 40-50 nm-nyi terület vakolása esetén kérhetünk árajánlatot. Az ennél kisebb felületeknél általában csak kézi vakolást vállalnak a kőművesek.

A gépi vakolás ára két fő részből áll a munkadíjból és az anyagköltségből.

Ha a szakemberek nem saját vakológépet használnak, akkor ehhez még hozzáadódhat a gép bérleti díja, ami napi 20 000 - 30 000 Ft is lehet, de általában ez a költség be van építve a munkadíj költségébe, nem külön tételként szerepel az árajánlatban.

A cementes gépi vakolás ára vastagságtól függően 1 900- 3500 Ft/nm között alakul, ehhez jön még az anyagköltség, ami kb. 800- 1000 Ft/nm árral kalkulálhatunk centiméterenként (tehát egy 3 cm-es vakolat esetén kb 24000-3000 Ft/nm).
A gipszes gépi vakolás ára kicsit magasabb lehet, 2400 - 3050 Ft között kalkulálhatunk négyzetméterenként, szintén vastagságtól függően.
A gipszes vakolat anyagdíja magasabb, olyan 1900 Ft/nm/cm áron elérhető.
A homlokzatvakolás ára 3400- 5000 Ft közé tehető négyzetméterenként.
A vakolaterősítő hálózás munkadíja körülbelül 500-900 Ft/nm.
Az élvédők felhelyezésének költsége folyóméterben számolva kb 700 - 1200 Ft közé tehető, anyagköltség nélkül.
A tapadóhíd felhordása kb 500 - 1500 Ft/nm áron alakul.
A spaletták vakolása folyóméterben 1500- 2500 Ft/fm.

A fenti négyzetméter árakat bruttó, azaz ÁFÁ-val növelt értéken közöljük. Az egységárakat az iparági normák, publikusan elérhető árlisták és a rendszerünkben található szakemberek áradatai alapján állapítottuk meg.
Az oldalfalvakolat lehet cementhabarcs, mészhabarcs, a felület lehet mészkő, beton, tégla, ytong stb. Ezek függvényében az árak párszáz forinttal eltérhetnek. Az itt feltüntetett ár valamennyi verzióra vizsgálva adja meg az átlagárakat.

Fontos megjegyezni:

• ÁFA-kérdés: A szakik a listaáraikat attól függően szokták bruttó vagy nettó összegekben megadni, hogy jellemzően lakossági vagy vállalati megrendelésre dolgoznak, illetve hogy maguk, mint vállalkozók ÁFA-fizetők-e vagy sem. Lakossági megrendelőként nekünk mindig a bruttó összeget kell majd megfizetni, ha ÁFA-fizető vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, az ÁFA később visszaigényelhető lesz. Mindig kérdezzünk rá, hogy a közölt árak nettó vagy bruttó árak, és hogy végül mennyi lesz a fizetendő összeg!

• Tényleg ilyen olcsó? Néha a táblázatban egy bonyolultabbnak tűnő feladathoz látszólag olcsóbb minimálár tartozik. Ez azt jelenti, hogy valóban volt olyan szaki, aki ezt az árat közölte vállalási díjként.

• Anyagárral vagy anélkül: Ahol kifejezetten tudjuk, hogy az adott ársávok anyagárat is tartalmaznak, ott ezt mindig jelezzük (jellemzően középkategóriás, standard anyagokat tartalmaznak az árak). Ugyanakkor lehetnek olyan tételek, ahol a minimálár anyag nélküli, míg a maximum ár már anyaggal együtt értendő.

A szakik nem mindig teszik egyértelművé, hogy a közölt ár csak munkadíj, tartalmazza a segédanyagokat, vagy kompletten, minden beépítésre kerülő anyaggal együtt értendő. Ezért nagyon fontos egyedi árajánlatot kérni, és mindig rákérdezni ezekre a részletekre is, mert enélkül nem lehet összehasonlítani a kapott árajánlatokat!

Célunk az itt közölt információkkal segítséget nyújtani a szakemberek árainak értelmezésében, és a reális piaci árak megtalálásában. Nem ritka, hogy akár egy egyszerűbb javítási munkára is érkezik olyan szaki, aki 10,000 Ft-ért, egy másik viszont 30,000 Ft-ért vállalja az adott munkát. Ezek reális árkülönbségek!

Mindig mérlegeljünk az időfaktor (milyen sürgős a munka), a feladat nagysága, a költségvetés, és a legjobb szakember megtalálására szánt energia tekintetében! Ha tehetjük, kérjünk be több árajánlatot, vessük össze az árakat az itt közölt árakkal, és azt a szakit bízzuk meg a munkával, aki nem csak szimpatikus, de kellő referenciákkal és gyakorlattal is rendelkezik.

Ebben segít a JóSzaki!

Olvasd el blogcikkeinket is, nézd meg szakijaink válaszait egyes fogós szakmai kérdések kapcsán a SzakiVálaszon, vagy kalkulálj egy szobafestés árat magadnak! Keress szakit hozzád közel, mondd el, hogyan segíthetünk még!

A szobafestők és kőművesek általában személyes felmérés után adnak árajánlatot, mert a fotók vagy egy telefonbeszélgetés során számos rejtett hiba nem derül ki, illetve a megrendelő nem minden esetben tudja helyesen felmérni a jelenleg a falon lévő anyagok típusát és minőségét. Általában egyösszegű árajánlatot fogunk kapni az egész munkára.

A számítás alapját a vakolandó felület nagysága fogja adni. Noha vannak előírások arra, hogy egy szobában azokat a területeket, amiket nem kell vakolni, (ajtókat, ablakokat) pontosan hogyan vonjuk le az össz területből (pl. az 1 nm-nél nagyobb, összefüggő, nem vakolandó felületeket le kell vonni, de az ennél kisebbeket nem), de jellemzően nem történik meg a levonás, mivel az ablakpárkányok, ajtótokok környékét bonyolultabb lehet elkészíteni.

💡JÓ TUDNI: Az árajánlatot növelni fogja, ha kb. 100-120 m-t meghaladó kézi anyagmozgatásra van szükség, mert a munka helyszíne nehezen megközelíthető helyen van, esetleg autóval nem lehet beparkolni az utcába. Ugyanilyen tényező a belmagasság, vagy homlokzatvakolás esetén az épület magassága: iparági normák szerint az 5 m-es magasságban történő munka még létráról kivitelezhető, e felett már valamilyen állványozásra is szükség lesz, ami feláras. Ha magas emeletre kell felhordani anyagokat, az is feláras lehet.

Ha telefonban mindenképp szeretnénk egy becsült árat kapni, de csak a szoba alapterületével vagyunk tisztában, akkor egy körülbelüli első számításhoz általában az alapterületet hárommal felszorozva kapjuk meg a vakolandó felület méretét, és erre számolják az adott műveletek árát. Például egy 50 nm-es lakásban a falak felülete nagyjából 150 nm lesz - persze nem mindegy, hány szobára van osztva az adott lakás, mekkora felületek vannak csempézve, hány ablak és ajtó található benne stb.

💡JÓ TUDNI: Ha szeretnéd összehasonlítani a tisztasági festés, színre festés és a teljes falfelújítás árait, akkor próbáld ki szobafestés kalkulátorunkat! Egyszerűen add meg a szobák méreteit, és a legjellemzőbb műveletekkel és naprakész árakkal kiszámoljuk neked a várható munkadíjat és anyagköltséget három egyszerű lépésben - teljesen díjmentesen!

Próbáld ki szobafestés kalkulátorunkat most, kattints ide!

A gépi és kézi vakolás árának összehasonlítása mindig csak egy adott feladatra értelmezhető. Az általános megközelítés, hogy nagyobb felületeken várhatóan a gépi, kisebb felületeken a kézi vakolás lesz az olcsóbb. Nézzük, hogy miért:
Alapvető különbség a gépi és kézi vakolás között, hogy a gépi vakolást csak kb. 50 négyzetmétert meghaladó felületek esetén szokták egyáltalán szolgáltatni a szakik. A vakológép nehéz berendezés, aminek helyszínre szállítása kisteherautót igényel. Egy jó minőségű, ipari vakológép beszerzési költsége átlagosan 2-4 millió forint, de a vakológépek bérlése is napi 20 000 - 30 000 Ft. A vakológép rendszeres karbantartást, tisztítást igényel, tárolási költsége van. A kiszállítás és elszállítás, a gép mozgatása többletköltséget jelent, és kis felületek esetén jelentősen növeli a négyzetméter-árat. Ráadásul mivel praktikus a gépet a lehető legoptimálisabban kihasználni, általában nagyobb létszámú csapat esetén éri meg az üzemeltetése.
Kisebb felületeknél tehát nincs min gondolkodni: a kézi vakolás nem csak praktikusabb, de olcsóbb is.

A gépi vakolás esetén azt is figyelembe kell vennünk, hogy az árakat befolyásolhatják

• a falfelület méretén,
• a falfelület állapotán,
• a vakolandó terület bonyolultságán és tagoltságán,
• a vakolat vastagságán,
• a vakolóanyag típusán és minőségén túl
  a különféle helyszíni tényezők is, mint
• az építési terület megközelíthetősége,
• az áramellátás és vízellátás rendelkezésre állása,
• illetve az időjárási körülmények.*

A vakolás rendkívül időigényes munka a rétegelés és a hosszú száradási idők miatt. Külső vakolat felhordása ráadásul az időjárási viszonyok tekintetében is érzékeny művelet, sem túl melegben, sem túl hidegben, sem csapadékos időben nem ideális nekiállni. Mindemellett egy nagyobb vakolási munkára manapság már sokkal jobban megéri gépi vakolást alkalmazni, aminek az időigénye akár fele vagy harmada is lehet a kézi vakoláshoz képest. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy 3-4 fős összeszokott brigád gépi vakolással körülbelül 80-120 négyzetmétert tud levakolni egy nap alatt.
Egy átlagos 100 nm-es családi ház (2,8 m belmagassággal) belső vakolandó falfelülete körülbelül 350-400 nm lehet (természetesen ez egy nagyon durva becslés, a pontos összeg függ, a pontos méretektől, tagoltságtól, helyiségek, és nyílászárók mennyiségétől stb.) tehát gépi vakolással minimum 4-5 nap alatt végez vele egy brigád. A gépi vakolás száradási ideje nagyban függ a felvitt vakolat nagyságától, de minimum 1 hét a szükséges száradási idő a következő munkálat előtt.

Példa egy beltéri vakolás folyamatára nyers téglafalon.

1. munkanap

Nyílászárók maszkolása, élvédők elhelyezése pozitív sarkokra, felületek takarítása.
A maszkolás történhet az ablak felületekre ragasztott festőfóliával és maszkolószalag használatával, fontos azonban, hogy ne közvetlenül a fal mellé húzzák a maszkoló szalagot, hanem az anyagvastagságot rászámolva, hogy a lehúzásnál ne károsodjon a vakolat, mégis maradéktalanul el lehessen távolítani a papírszalagot. Az élvédőket tökéletesen függőlegesre állítják be, vízmérték használatával.

2. munkanap

Gépi vakolás, különböző anyagok találkozásánál hálós erősítés, száradást követően lécezés, javítás és takarítás.
A vakolatot gépi szórással hordják fel, majd elsimítják egy 1.5-2 m-es simítóval. Ez a simítás még nem tökéletes, de a fal síkját már pontosan kijelöli, és azt szolgálja, hogy az anyag egyenletesen terüljön el. Száradást követően újra átmennek a szakik a simító léccel a teljes felületen, és mintegy simára csiszolják a segítségével - ez egy durva “csiszolást” ad. A hálót a téglafal és betonkoszorú találkozásához, különböző anyagminőségek találkozásához ragasztják fel a vakolóanyag segítségével.

3. (4. stb.) munkanap

Gépi vakolás folytatása.
Attól függően, hogy hány helyiséget vakolnak, a fenti munkafolyamat ismétlődik a többi helyiségben is.

utolsó munkanap

Második vékony réteg besimítása.
A már tökéletesen megszáradt vakolatra gép segítségével újabb réteg vakolatot hordanak fel, majd ezt kézi simítóval tökéletesen egyenesre húzzák. Különösen figyelni kell a pozitív és negatív élek kialakítására, a sarkak éleinek meghúzására. Száradást követően a felület készen áll a csiszolásra, alapozásra, glettelésre.

A vakolat száradása után ízlés szerint következhet a vakolat színezése vagy a homlokzatfestés.

A különböző vakolóanyagok kiadósságát kg/négyzetméterben adják meg a gyártók. Külső vakolás esetén 2 cm-es vastagság, belső vakolás esetén 1 cm-es vastagság az irányadó a számítások elvégzéséhez.

A felületek kiszámítása a szobafestés felületeinek összeadásával azonos, azaz valamennyi falsík és a mennyezet területét kiszámolva (hossz x magasság), majd ezeket összeadva kapjuk meg a vakolandó felület nagyságát. A teljes területből le kell vonni az ajtók, ablakok méretét, de ráhagyással, hiszen a párkányokat, ajtó- és ablaktokokat szükséges vakolni (kb. az ajtó és ablak méretének 80%-át érdemes csak kivonni az össz területből).
A kapott négyzetméter értéket be kell szorozni az egy négyzetméter fedéséhez szükséges kg-értékkel, és így már meg is kaptuk, hogy mennyi vakolóanyagra lesz szükségünk.

A szakik árlistáin gyakran találkozhatunk azzal, a jelenséggel, hogy külön árazzák a gipszes és a cementes vakolatokkal történő vakolást. Ez munkadíj terén is megnyilvánul, de ami még jelentősebb, az anyagköltség területén is nagyobb eltérés látható. A gipszes vakolat és cementes vakolat két kül��nböző anyagból készül, és különböző felhasználási területeken alkalmazzák.

Nézzük meg, mi a két vakolat előnye és hátránya!

A gipszes vakolat előnyei

• A gipszes vakolat gyorsabban szárad, mint a cementes vakolat, amivel időt és munkaerőt takaríthatunk meg.

• A gipszes vakolat simább felületet eredményez, ami ideális lehet belső felületeken, például falakon és mennyezeteken.

• A gipsz jó páraáteresztő képességgel rendelkezik, ami lehetővé teszi a falak "lélegzését". Ez segíthet a páramentesítésben és a belső páratartalom szabályozásában.

• A gipszes vakolat könnyű és egyszerűen kezelhető, és könnyen javítható.

• A gipszes vakolatot nem kell külön glettelni, pontosabban megvárni, míg megköt és külön anyaggal glettelni, mert anyagában glettelhető.

A gipszes vakolat hátrányai

• A gipszes vakolat kevésbé áll ellen az időjárási viszontagságoknak és a nedvességnek, így nem megfelelő külső vakolatokhoz, csak beltérre.

• A gipszes vakolóanyag anyagára magasabb mint a cementes vakolóanyagé.

A cementes vakolat előnyei

• A cementes vakolat rendkívül tartós és ellenáll az időjárási viszontagságoknak, így ideális külső felületekre.

• A cementes vakolat vízálló és nedvességtűrő, ami különösen fontos a nedves környezetekben.

• Jó tapadási képességgel rendelkezik, ami lehetővé teszi a külső felületek megbízható vakolását.

• A cementes vakolat könnyen karbantartható és tisztítható.

A cementes vakolat hátrányai

• A cementes vakolat lassabban szárad, mint a gipszes vakolat, ami hosszabb munkaidőt igényelhet.

• A cementes vakolat általában durvább felületet eredményez, ami esztétikailag nem minden esetben megfelelő belső felületeken.

• Ha a cementes vakolat sérül, nehezebben és időigényesebben lehet javítani.

• Cementes vakolatból sok esetben vastagabb réteg kell mint gipszesből, és ha a plusz anyagköltséghez még a külön glettelés anyag- ás munkadíját is hozzátoldjuk, már nem is olyan olcsó, mint elsőre tűnik a gipszvakolathoz képest.

Összességében mind a gipszes vakolatnak mind a cementes vakolatnak megvan a helye és a célja az építkezési és felújítási projektekben. A választás attól függ, hogy milyen felületen alkalmazzuk őket, milyen körülmények között van az épület, ahol felhasználjuk, és milyen esztétikai követelményeknek kell megfelelni.

A fenti két vakolat típus mellett számtalan egyéb vakolat típus is létezik, ha bővebben érdekel a téma olvasd el a vakolat típusokról szóló blogbejegzésünket!

• Egy gyengébb minőségű homlokzati vakolatot jó eséllyel 2-3 éven belül újra kell festeni, míg egy igazán minőségi termék akár 20-30 éven át is hibátlanul tart.
• A jó minőségű és karbantartott vakolat védi az alatta lévő szigetelő réteget, illetve kiváló vízzáró tulajdonsága miatt megóvja a homlokzatot a penészesedéstől, algásodástól.
• A kiváló minőségű habarcsok és egyéb vakolatanyagok általában csak pár száz forinttal drágábbak gyengébb minőségű versenytársaiknál, ezért megfontolandó a jobb minőséget választani - minimális felár mellett. A homogénebb felületet képző, gyorsabban száradó magas minőségű anyagok után a glettelésnek kevesebb lesz az anyagigénye, és hamarabb befejezhető a munka.

Mi az a gépi vakolás és hogyan működik?

A gépi vakolás egy modern vakolási módszer, amely során speciális gépek segítségével viszik fel a vakolatot vagy glettanyagot a falfelületekre. A vakoló gép megfelelő technológiával egyenletesen osztja el a vakolatkeveréket, így sima és egyenletes felület kialakítására alkalmas. Ez a technika időhatékonyságáról és magas minőségéről ismert.

Alkalmas-e a gépi vakolás mind belső, mind külső felületekre?

Igen, a gépi vakolás széles körűen alkalmazható különféle típusú és anyagú fal vakoláshoz, beleértve a belső falakat, külső homlokzatokat, valamint textúrált vagy egyenetlen felületeket is.

Vannak-e specifikus felület előkészítési követelmények a gépi fal vakoláshoz?

A felület előkészítése kulcsfontosságú a sikeres gépi vakolás projekt szempontjából, de ezek semmiben sem különböznek a kézi vakolás előkészületeitől. A falfelületeknek tisztának, szennyeződésmentesnek kell lenniük, és megfelelően le kell alapozni őket vakolás előtt, az optimális tapadás és hibátlan végeredmény érdekében.

Egyenetlen fal vakolása: lehet-e gépi vakolást alkalmazni textúrált vagy egyenetlen falakra?

Igen, a gépi vakolást alkalmazhatják textúrált vagy egyenetlen falakra is. A gép precizitása biztosítja, hogy a vakolat egyenletesen eloszoljon, így még a nehezen kezelhető felületeken is sima, esztétikus és tartós végeredményre számíthatunk.

Alkalmazható-e gépi vakolás vályogház esetén?

Vannak szakemberek, akik vállalnak gépi vakolást vályogfalra, de ez a megoldás általában kevésbé ajánlott vályog falak esetén. A vályogfalak más szerkezeti jellemzőkkel és anyagokkal rendelkeznek, mint a tégla vagy a betonfalak, és ezek a különbségek befolyásolhatják a gépi vakolás sikerességét és tartósságát. A vályog falakat hagyományosan kézi vakolással és speciális vályogvakolatokkal kezelik. A tégla vakolása illetve a beton falak vakolása egyszerűbb.
A vályog falak több nedvességet tudnak felszívni, és a gépi vakolás során alkalmazott nagy nyomás és sebesség általában nem megfelelő a vályogfalakhoz. A gépi vakolás során a vakolatot erőteljesen fújják a falra, és ez technika a vályogfalakat esetlegesen károsíthatja.
Mivel a vályog falak egyedi igényeket támasztanak a vakolás terén, javasolt szakemberrel konzultálni, aki megfelelően érti és kezeli a vályog vakolatokat.

Kézi vakolás
Külső hőszigetelés
Homlokzatfestés
Homlokzati állványozás
Dryvit hálózás
Külső hőszigetelés
Glettelés
Gépi glettelés
Szobafestés
Tisztasági festés