Megvettem az elektromos sütőt, de amikor kinyitottam, nem volt a vezeték végén az a fej, amit a konnektorba kell dugni. Hogyan és hova kell ezt bekötni?

Az én válaszom:

„Kedves Ildikó! Elektromos sütőknél tipusonként eltérő lehet a bekötés módja, ennek oka, hogy a gyártó meghagyja a lehetőséget a beüzemelés helyén aktuálisan elérhető alternativákhoz történő alkalmazkodásnak 'felhasználóbarát' módon. Amennyiben az Ön sütője szabadonálló és a készülék tartozékaként gyárilag bekötött kábel ún. "háromeres" (általában az), akkor a garancia érvényesítéséhez egyébként is kihívandó villanyszerelő egy szerelhető dugvillába fogja szakszerűen bekötni, ezután lesz csatlakoztatva a dugaljba. Üdvözlettel, Szilágyi Ferenc”

Olyan problémám van, hogy ráz a mosógép, ha hozzáérek, leginkább bent a dob. Nem erős, de érezni lehet az áramot. Szerintetek mi okozhatja ezt?

Az én válaszom:

„Kedves Kinga, Mindenképpen földeléssel kapcsolatos problémával nézünk szembe. Érdemes megpróbálni másik dugaljból megtáplálni, mert lehet az adott konnektorral is probléma. Ha ott is fennáll a helyzet, akkor vagy a gép belső földelésével van gond, esetleg fűtőszállal vagy a hálózaton- ez utóbbi esetben más hibajelenség is lenne, például csípne a v8z vagy a csaptelep. Egyrészről egy ÁVK (Fi relé) mindegyik esetben kellene dolgozzon, másrészről biztosabbat műszeres vizsgálattal lehet mondani. Amíg a hiba nincs megszüntetve, semmiképpen se hagyja bedugva a készüléket használaton kívüli állapotában, akkor is ügyelve arra, hogy véletlenül se legyen mezítláb vizes padlón. Használata közben pedig kerülje a készülék fémburkolatának érintését. ”

Az utóbbi időben azt vettem észre, hogy villognak a lámpák a lakásban. Nem minden lámpa, csak néhány, és nem mindig ugyanott. Mi lehet az oka? Lehet, hogy probléma van a vezetékezéssel, vagy esetleg a lámpák maguk hibásak?

Az én válaszom:

„Kedves Péter! E hibajelenségre hirtelen három lehetséges válasz jut eszembe. 1: ha viszonylag új, egyforma LED-es lámpákról beszélünk, akkor vagy a trafójuk kezd megmakkanni, vagy pedig egy jelzőfényes kapcsoló lehet a ludas, amennyiben ilyennel van működtetve az összes érintett lámpa, ugyanis az be tud zavarni egyes tipusoknál- ezt zavarszűrő kondenzátorral kiküszöbölhetjük. 2: előfordulhat kötéshiba is akár N akár L vezetőn, az adott körön- N szakadás kezdetleges jelei is lehetnek. Ugyanis előfordulhat, hogy nem megfelelő a feszültség mértéke az adott világításoknál. 3: előforult már olyan is, hogy a hálózati engedélyes a napelemek nap közbeni visszatermelése miatt a vonali feszültséget szabályozza úgy, hogy a hálózaton jelenlévő feszültségérték visszatápláláskor ideális (~230V), viszont este, a napkollektorok üzemidején kívül határérték közelébe esik, így a gyakran hibahelyen vagy már a lakáselosztóban is 210V körül vagy az alatt mérünk- vagy az alállomstól/trafótól az utca másik végénél már ilyen esésrt produkál a hálózat. Lehet, hogy a többi hozzászóló tud még olyat hozzátenni, ami nem jutott eszembe. Üdvözlettel, Szilágyi Ferenc”

A házamban vegyesen vannak régi alumínium és új réz vezetékek, és azt hallottam, hogy ezeket össze lehet kötni. Vagy érdemes inkább befektetni a teljes hálózat átvezetékezésésébe? Milyen előnyökkel járna ez a két különböző vezeték összekötésével szemben?

Az én válaszom:

„Kedves István! A fő problémát a vegyes hálózatoknál leginkább a megváltozott fogyasztási igények és a kötések esetleges hiányosságai, hibái szokták jelenteni melyek a két vezető anyag eltérő tulajdonságaiból fakadnak. A két különböző anyagú vezető összeköthető, de a szerelés módja egyáltalán nem mindegy, valamint a terhelhetőségükben lévő különbségekkel is számolni kell (pl 10mm²-es rézvezetővel 16mm²-es aluvezető villamos terhelhetősége egyezik meg). Alapvetően lakossági vonalon már szinte csak réz vezetéket használunk, alumínium a könnyebb elérhetősége az otthonok régi villamos igényei miatt a kilencvenes évek végéig volt népszerű. A ház villamos hálózatának teljes, szakszerű felújítása villamos biztonsági oldalról, tűz- és életvédelmi szempontból egyaránt biztonságosabbá teszi az otthont, valamint emellett értéknövelő hatással is lehet az ingatlanra, ugyanis az ilyesmi adásvételnél is erős alkualap tud lenni.”

Sziasztok! Milyen jelekből lehet észrevenni, hogy a bojlert tisztítani kell az üledékektől és a szennyeződésektől, és mikor érdemes szakemberhez fordulni a tisztítás miatt?

Az én válaszom:

„Szia Péter! Röviden: Magyarországon átlagosan kétévente kell és mindig szakemberrel kell végeztetni a munkát, ugyanis az áram és a víz nem barátságból csípik egymást és a zuhanyzó embert. Bővebben: Több jele lehet, mikor KELL vízkőteleníteni a villanybojlert. Ez lehet a felfűtési idő érzékelhető megnövekedése, a felfűtés hangja, illetve a biztonsági szelep meghibásodása. Ha a melegvíz megnyitásakor a víz elszíneződik, az már akkora vízkő mennyiséget jelent, hogy valószínűleg mindent cserélni kell. Magyarországon a tapasztalat szerint átlagosan kétévente ajánlott elvégeztetni, garanciaidő alatt pedig kifejezetten számlásan (bár vállalkozói oldalról mondjuk ez evidens). Ilyenkor mindenképpen cserélni kell az alaplapi tömítést és az anódot is tömítéssel, valamint nagy mennyiségű vízkőnél már a fűtőszálat is. Én személy szerint garanciát úgy tudok vállalni, hogy mindent cserélek.”

Hogyan döntsem el, hogy villanyszereléshez mekkora gégecső kell? Számít egyáltalán a méretük? Ezt nekem kell beszerezni, vagy a villanyszerelő szerzi majd be?

Az én válaszom:

„Kedves Ildikó! Gégecsövet annak felhasználási helye, módja, illetve a benne elvezetett vezetékek tipusának, méretének és számának függvényében választunk- méretre, tipusra egyaránt. Ezt mindig a villanyszerelő szerzi be, hiszen ez is a garanciavállalás egyik feltétele. Üdvözlettel, Szilágyi Ferenc”

Ha nagyobb teljesítményű eszközöket szeretnék használni (pl. sütő, klíma), milyen vezetékre van szükség (a házban réz vezetékek futnak)? Mitől függ a réz vezeték terhelhetősége?

Az én válaszom:

„Kedves Ildikó! A réz vezetékek terhelhetőségét alapvetően szabvány határozza meg annak anyagtulajdonságai alapján. Viszont ez mellett figyelembe kell venni a hálózat kialakításánál az adott kör felhasználási célját (világítás, fűtés/valamilyen vezérlés, általános dugalj, nagy fogyasztó) valamint a feszültségesést. Helyhez kötött nagy fogyasztó (sütő, főzőlap, villanybojler, de akár a klímát is ide sorolhatjuk) esetén annak névleges teljesítménye, gyári dokumentációja és a vonatkozó szabvány együttese adja meg, hogy milyen és mekkora keresztmetszetű kábellel kell az eszköz hálózati megtáplálását biztosítani. Példa: elektromos sütők és főzőlapok esetében a dokumentáció általában egy fázisra 4 mm²-t, három fázisú bekötésre 1,5 mm²-t szokott előírni, klímánál pedig szintén dokumentáció szerint vezetékezünk, a berendezés induló- vagy üzemi áramfelvétele szerint, amennyiben közvetlen bekötésű- általában elegendő a 2,5 mm², alkalmanként indokolt lehet a 4 mm², dugvillás klímánál a konnektor gyárilag 16A-re van gyártva, így ennek megfelelően járunk el. Minden esetben szükségesen méretezett túláramvédelmi eszközzel látjuk el a vezeték-keresztmetszetnek és a várható teljesítményfelvételnek megfelelően. Üdvözlettel, Szilágyi Ferenc”

Ma kihúztam az egyik konnektorból a kislámpát és meghallottam, hogy furcsa pattogó sercegő hang jött a konnektorból. Mitől lehet? Nagy bajt jelent? Merjem használni?

Az én válaszom:

„Kedves Bianka! Ilyenkor általában két dolog fordulhat elő. Az egyik, mikor a csatlakozóban a dugvilla villája és a dugalj érintkezője között elektromos ív keletkezik kihúzáskor, ez járhat hang-és fényjelenséggel is, leginkább ha a fogyasztó bekapcsolt állapotban van- viszont ez még nem jár kifejezetten sercegő hanggal. Ami ennél gyakoribb, az a dugalj esetleges meghibásodása, vagy pedig a fázisvezető nem megfelelően van csatlakoztatva, bekötési pontnál laza, így el tud mozdulni annyira, hogy ívet húz a vezeték és az érintkező között-ez szokott sercegni. Régi alumínium lakáshálózatoknál gyakori probléma, hogy a villamos vezető anyagtulajdonságai miatt a csavaros kötéseknél utána kellene húzni 5-10 évente, de nem mindegy, mennyire, hiszen keresztmetszet-csökkenés akár tűzveszélyes is lehet. Mindenképpen ajánlott szakemberhez fordulni. Üdvözlettel, Szilágyi Ferenc”

Teljes villamoshálózat felújítást kéne csinálni a házban. Most 1 fázisú a hálózatunk, de később nem akarok újra falakat bontani és kábeleztetni. Lehetséges 3 fázisú fi relé bekötése 1 fázisú hálózatra? Hogyan lesz ez összekötve?

Az én válaszom:

„Kedves Gábor! Az előttem szólókhoz csatlakozva azt tudom még hozzáfűzni, hogy egyrészről mindenképpen fel kell mérni, Önnek mekkora villamos teljesítményre van szüksége otthona használatakor. Ezzel meghatározható, hogy mindenképpen szüksége van-e három fázisra vagy elegendő a jelenlegi egyfázisú mérőhellyel maradni a hálózaton teljesítménynöveléssel. Amennyiben például elegendő 32A-re bővíteni, akkor egyáltalán nem szükséges három fázisra bővíteni. Akár maradna egy fázisnál teljesítménybővítéssel, akár bővítene három fázisra, az engedélyeshez (szolgáltatóhoz) benyújtott dokumentumok alapján eldöntik, mi legyen a következő lépés. Egy fázisú bővítésnél elegendő-e a jelenlegi méretlen fővezeték (alkalmas-e a kívánt teljesítmény által okozott terhelés elviselésére), szabványos-e a jelenlegi mérőhely (általában nem szokták szabványosítani, ha elég a teljesítménykorlátozót cserélni). Három fázisra bővítésnél szintén dokumentáció alapján döntik el, mire lesz szükség (Műszaki Gazdasági Tájékoztató). Egy fázisú hálózaton az erősáramú hálózat fizikai sajátosságai miatt nem lehetséges háromfázisú lakáshálózat kialakítása. S ami fontos tényező: ha úgy dönt, módosítaná a mérőhelyet három fázisra, akkor csupán a csatlakozó méretlen (óra előtti) illetve mért (óra és lakáselosztó közti) vezetékeket kell cserélni illetve magát a lakáselosztót érdemes újragondolni, elegendő-e az áram-védőkapcsoló 4 pólusúra cserélése (nagy eséllyel nem).”

Kedves Szakik! Adott egy családi ház, amelynek a padlásán futnak elektromos vezetékek, illetve van kettő darab kötődoboz is. Ezek mind a ,,földön" vannak lefektetve. Szigetelésre kerül a padlás, mely okán az lenne a kérdésem, hogy ezen dolgok maradjanak a földön, a szigetelés menjen rá, vagy szükséges lenne a fagerendákra felhelyeztetnem mind a kábeleket, mind a kötődobozokat. (pl pára miatt) Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel: Bányai Gergő

Az én válaszom:

„Kedves Gergő! Későbbi esetleges hibák, hibakeresés vagy bővítés illetve tűzbiztonság miatt mindenképpen javasolt a felvázolt módosítást elvégezni. Ugyanis elektromos hiba vagy a vezetékek, kötések túlterheltsége miatt a szigetelés alatt veszélyes lenne megtartani a hálózat ott lévő részét, valamint akadályozná a villanyszerelőket hibakereséskor is. Amire érdemes lenne figyelni, hogy a gerendákra szerelt kötődobozok tűzállóak legyenek, elektromos hiba esetén megelőzendő a tetőtér és a tetőszerkezet kigyulladását és a kábelek megfelelő rögzítése. Üdvözlettel, Szilágyi Ferenc”