A villanyszerelés óradíjak minden esetben csak a munkadíjat tartalmazzák? Tehát összegszerűen könnyen össze lehet hasonlítani őket? Vagy van különbség a szolgáltatásban tevékenységtől függően, és előfordul, hogy az óradíj anyagköltséget is magába foglal?

Az én válaszom:

„Az óraíj, az az óraíj. Ahogyan egy raktári munkás óradíja sem tartalmazza a munkához tartozó eszközöket, vagy a pakolni kívánt árut, úgy a villanyszerelő óradíja sem tartalmazza a beépítendő elemeket vagy a felszerelendő berendezéseket. Egy apró tanács: Nem érdemes hasonlítgatni az óradíjakat. Az árban, még ha szerepel is munkadíj, vagy óradíj, az anyagon a legtöbb esetben van nyeresége a vállalkozónak, így a kész árajánlat torz képet festhet a valós óradíjról. ”

Mennyi idő alatt lehet elkészíteni egy normál méretű sátortetőt, ha csak egy ács és egy segéd dolgozik rajta? Mi az átlagos idő, amivel számolhatok? 1 hét elég rá? (Gerendázás, lécezés, fedés)

Az én válaszom:

„Mi az hogy átlagos méretű tető? :) Milyen technológiával? Ellenlécezve, cserépfedés, lemez, esetleg zsindely? Full bedeszkázva, vagy dobozolva? Bádogos munkát tartalmazva? Eresz és csatorna?”

Led szalaghoz egyféle tápegység van csak, vagy mire kell figyelnem, mikor vásárolok? Konyhába szeretném a mosogatóhoz, de egyedülálló nőként állok a témához, és annyi infóm van, hogy vegyek ledszalagot és tápegységet... Veszek, összedugom, felragasztom és örülök? Mondjátok, hogy ennyi...

Az én válaszom:

„Sajnos nem ennyire egyszerű a dolog. A tápnak azt a feszültséget kell kiadnia, ami a LED szalagnak szükséges. Erről lehet online vagy a boltban is tájékozódni. A LED szalagnak van egy fogyasztása amit általában Watt/méter-ben adnak meg. A tápnak tudnia kell elegendő teljesítményt leadni a szalag működtetéséhez. A legtöbb rövid szalag csatlakozóval van ellátva, de van, hogy forrasztani kell a végeket a kötés kialakításához. Fontos tájékozódni erről is. Érdemes még tudni, hogy a LED szalag bár önmagában is felragasztható, élettartalma nagyságrendekkel növelhető, ha erre kialakított fém foglalatba kerül. Ez biztosítja az IP védelmet és a szükséges hűtést is. Ezen kívül ha nem fedi le egy diffúzor lemezzel a LED szalagot, az individuális LED-ek külön kis pöttyökként fognak világítani és nem azt a kellemes egyöntetű fényt fogják adni amit a prospektusokban lát. Nagyon csúnya, így magában. Fontos még tudni, hogy színes, állítható, vagy egy színű LED-et szeretne-e. Illetve, hogy milyen színhőmérsékletűt szeretne. A fehér sem csak fehér.”

Foglalkozik közületek valaki elektromos autó töltő telepítéssel? Mennyibe kerül egy ilyet kiépíteni a garázsban? Kell hozzá valami speciális követelmény, engedély stb...?

Az én válaszom:

„Engedélyt nem igényel, a három fázisú rendszer azonban előfeltétel. Mindazonáltal nem árt tisztában lenni egy töltő fogyasztásával és megvizsgálni, hogy belefér-e az összesen vételezhető áram mennyiségébe. A kialakítás költségei egyediek. Sajnos ez nem meghatározható, csak a helyszínen. A nyomvonal hossza, bonyolultsága, falon kívül-belül esetleg földkábeles kialakítása, mind befolyásolja a végső összeget. ”

Ha csak 16 amper van a házban, akkor működni fog villanytűzhely, vagy ehhez mindenképp kell teljesítménybővítés?

Az én válaszom:

„A fogyasztástól függ. De felteszem, hogy több mint 10 ampert fogyaszt a villanytűzhely és nem fog beleférni az egész ház fogyasztása a fennmaradó 6 amperbe. A 32-re bővítés nem olyan nagy gond és elvileg ingyenesen kérhető a szolgáltatónál.”

A fi relé működésének a fizikai lényegét értem. De akkor milyen gyakorlati esetekben old le a kismegszakító és mikor old le a fi relé? Ha rövidzárlat van, akkor a kismegszakító old le, de ha engem ráz az áram, akkor a FI relé?

Az én válaszom:

„Üdvözlöm! Ha érti a "fizikai lényegét" akkor nem igazán értem a kérést... Amennyiben a fázis vezetőn áthaladó töltések mennyisége nem azonos az adott időpillanatban a nulla vezetőn az ellenkező irányba haladó töltések mennyiségével, az áram védő kapcsoló ÁVK (hibásan fi relé) kiold. Természetesen csak az adattáblán jelzett (háztartásban) 30mA-elérése után. ÁVK-t nem "érdekli" a zárlat vagy túláram. Nem számít neki, mennyi áram halad át, csak az egyensúly. Fázis-nulla zárlat esetén tehát nem kapcsol le. Ha azonban az áramkör nem a nulla vezetőn keresztül záródik (akár a védővezetőn, akár magán a földön keresztül) a védőkapcsoló kiold. Pl.: Ön megfogja a fázist. Az áram ön testén keresztül a talajon át a föld felé megy el és nem a nulla vezetőn az ÁVK-n keresztül, tehát az egyensúly megbomlik és az ÁVK kiold. Vagy ön, összeérinti a házban valamelyik védővezetőt a nulla vezetővel, ezáltal egy alternatív áramutat kínál ami nem halad át az ÁVK-n, így az kiold. Vagy az ön lakótelepi lakás szomszédja, éjjel megfúrja a falat és az ön egyik kötődobozából levesz egy fázist, hogy megtáplálja a saját mosógépét, de annak nulláját már a saját lakrészéből veszi. Az egyensúly megbomlik, az ÁVK leold.”

A műanyag ablak beépítése is olcsóbb, vagy csak az anyagárban van különbség a fa ablak és a műanyag ablak között, de a munkadíj ugyanaz?

Az én válaszom:

„Ugyan annyi a beépítés díja.”