Azt szeretném megtudni, hogy a 2024-es lakásfelújítási támogatással, ami fűtéskorszerűsítésre is felhasználható, van-e lehetőség elektromos fűzés (napelemmel és/vagy hőszivattyúval kombinálva) kiépítésére vagy csak gázfűtésre jó?

Az én válaszom:

„Tisztelt Nagy Zsófia, erre attól tartok, egyelőre senki sem tud végleges választ adni. Egyelőre egy bejelentés történt arról, hogy lesz majd ilyen és a bejelentés körülbelül meghatározta a lehetséges ingatlanok és elszámolható tevékenységek körét. Nos, a múlt tapasztalatai azt mutatják, hogy ilyenkor két fontos kérdés - és jó néhány kisebb is - nyitva van. Az egyik, hogy a később megjelenő konkrét szabályozás (pályázati kiírás, minisztérium rendelet, stb) részleteiben mi lesz, a másik pedig, hogy mikor? Egyelőre a bejelentésben az szerepelt, hogy az 1990 előtt épült családi házak, amelyekben már van vezetékes gáz és a gázkazán cseréjére korszerűbbre. EGYELŐRE elektromos fűtés vagy hőszivattyú nem szerepelt a bejelentésben. De hogy mi lesz majd a végleges változat, tartok tőle, senki sem tudja jelenleg, mert még a döntéshozók elképzelései is változhatnak. Sok éve követem egyes pályázati rendszerek részleteit és az a tapasztalatom, hogy ezen a ponton még bármi lehet és annak az ellenkezője is. Ezt a bejelentést egyelőre szerencsésebb hangulatjavító intézkedésnek tekinteni, mivel az állami támogatások hiányoznak a megrendelőknek és a piaci szereplőknek egyaránt. Személy szerint nem gondolom előremutatónak, hogy gázfűtést csak gázfűtésre lehet korszerűsíteni, de ez más kérdés, semmi köze ahhoz, hogy a döntéshozók szándékai miért olyanok, amilyenek.”

Azt szeretném megtudni, hogy a 2024-es lakásfelújítási támogatással, ami fűtéskorszerűsítésre is felhasználható, van-e lehetőség elektromos fűzés (napelemmel és/vagy hőszivattyúval kombinálva) kiépítésére vagy csak gázfűtésre jó?

Az én válaszom:

„Kedves Zsófia, jelenleg úgy tűnik, kikerült a pályázati feltételekből, hogy a pályázó ingatlannak gázbekötéssel kell rendelkeznie. Vagyis ha lehet gáz nélkül és része a fűtés korszerűsítése, akkor nem képzelhető el másként, csak úgy, hogy lehet majd egyéb fűtési megoldás. Arra felhívom a figyelmét, hogy amennyiben az energia hatékonyság 30%-os javítása a cél, akkor a napelem-elektromos fűtés nem igazán megy a megoldás irányába. Ha a szükséges hőenergiát kWh-ban határozzuk meg, akkor attól, hogy azt elektromos energiából küldjük be, még nem kell kevesebb, akkor sem, ha napelem termeli meg (feltételezve persze a szaldót, mivelhogy 4-5000 kWh energiát nem lehet eltenni semmilyen akkumulátorba otthon). A hőszigetelés, nyílászáró csökkenti az energia bevitelt. Helyes tervezés és telepítés esetén a hőszivattyú is, mert az elfogyasztott energiához képest 3-4 szeres hőenergiát termel. Ennek ellenére még mindig nem láthatók technikai részletek, de ha feltételezzük, hogy engedélyezik az elektromos fűtést és napelemet, akkor a 30%-ot már a hőszigeteléssel-nyílászáró cserével ki kell hozni.”

Kedves szakemberek! Több weboldalon azt olvastam, hogy ma már csakis és kizárólag kondenzációs kazánt lehet újonnan beszerelni a lakásokba. Mégis a webáruházakban látok más gázkazán típusokat is, például turbós vagy sima kéményes kombi kazánokat is. Akkor ezeket hova és milyen esetben lehet beszerelni, és érdemes?

Az én válaszom:

„Tisztelt Kérdező! A kérdés összetett, több jogszabályt kell "összeolvasni" a jelenlegi helyzethez. Ilyenek többek között a sokat hivatkozott rendelet éves fűtési hatásfokot nevez meg. Az alábbi válaszokban írt 86% meghatározása úgy történt, hogy annak lényegében csak kondenzációs kazánok tudnak megfelelni. Sajnos a kereskedelmi oldalak megtévesztők is lehetnek. Több oldalon látható, amint atmoszférikus "kéményes" kazán esetén 90% feletti hatásfokot írnak ki. Ez technológiai okokból lehetetlen, mindig meg kell nézni a készülékek adatlapját. Ezek jellemzően 77-78%-os hatásfokot fognak megadni. Pl https://netkazan.hu/data/files/clas_x_24.pdf https://gepesz.hu/connect/ErP_doku/tepa_baxi_eco5_blue_24_20140520_1652.pdf Attól, hogy rendelkezik energia tanúsítvánnyal egy készülék, még nem jelenti azt, hogy az előírt értéknek megfelel. A fenti készülékek adatlapjai külön kiemelik: " az atmoszférikus kazán csak olyan meglévő, többlakásos épületek gyűjtőkéményeire történő csatlakozásra kerül beépítésre". Itt a kulcsszó a gyűjtőkémény. Vagyis azért vannak még forgalomba ilyen új készülékek, mert pl. Magyarországon több százezer gyűjtőkéményes lakásban élnek emberek és ezekbe nagyon sokszor műszaki okokból sem lehet kondenzációs kazánt szerelni (egy gyűjtőkéményen nem lehet kondenzációs és atmoszférikus kazán egyszerre, ennek életvédelmi oka van). Emellett még mindig évente túlságosan sok a szén-monoxid mérgezésből fakadó tragédia, amely a kondenzációs kazánoknál lényegében kizárt. ”

vegyestüzelésű kazánom van. Tavaly akárhogy próbálkoztam, nem tudtam 60 fok fölé tornázni a víz hőfokot (gondolom, nem volt jó a fa) most viszont épp csak alápörköltem, és úgy felment a nyomás, hogy megijedtem. Ennyire nagy különbség lehet a fák között? Vagy valami baj van a kazánnal? Most engedtem le a vízből, de picit félve gyújtom be megint... hány fok lenne ideális neki?

Az én válaszom:

„60 fok alatt jelentős lehet a kátrányosodás a kéményben, mivel nagy esélye van annak, hogy nem lesz elég meleg az égéstérben. A fa gázainak legalább részleges elégéséhez jelentős hőmérséklet szükséges, ha a kazán nem tudja felvinni a hőmérsékletet 60 fok fölé, akkor van esély arra, hogy pl túl vizes a fa. A fában levő víz égéskor fizikai szempontból "párologni" fog - mint tudvalevő, ez hőelvonással jár, mert a hőenergia egy részét felveszi a vízpára. Eközben az égés nem tökéletes, több a korom - + forró vízpára = kátrány. Rossz a kéménynek, rossz a kazánnak. Modernebb vegyes tüzelésű kazánok pl el is zárják a levegő beáramlás, ha a vezérlésen beállított időn belül nem emelkedik min. 60 fokig a vízhőmérséklet. A kazánhoz szerelt biztonsági berendezések hagyhatók el! Illetve csak megfelelő gyártói ajánlás/tanúsítvány esetén lehet vegyes tüzelésű kazánt zárt rendszerben üzemeltetni.”

Sziasztok? Azt szeretném tudni, hogy a kombi cirkó karbantartáshoz le kell állítani a fűtést? És ha igen, mennyi időre? Tehát lehet-e most, fűtésszezonban kérni ilyet, vagy várjuk meg vele a tavaszt?

Az én válaszom:

„Természetesen lehet. A tisztítás előtt 20-30 perccel érdemes lekapcsolni, úgy kevésbé fogja megégetni a szerelő kezét ;-)”

Azt hiszem légteleníteni kellene, mert alig melegszik a padlófűtés, de nem tudom, hogy kell. Hívjak szakit, vagy magam is meg tudom csinálni?

Az én válaszom:

„A padlófűtés osztó és a keringető szivattyú együttesen szükséges hozzá. A következő feltételekkel lehetséges: - a padlófűtés osztó - gyűjtőjén van légtelenítő, - az osztó megfelelően van szerelve (a légtelenítő felé enyhén emelkedik), - az osztó egyes körei egyenként zárhatók. Ha ezek teljesülnek, akkor járatni kell a szivattyút (lehetséges, hogy nem a legmagasabb fordulaton, ezt próbálni kell) úgy, hogy egyszerre csak egy padlófűtés kör legyen nyitva. Ellenőrizni kell, hogy a légtelenítők záró kupakja nyitva van-e. Ha több nyitva van egyszerre, akkor a víz el fog menni akár egyik ágon, és a másikon marad a levegő. Ha valóban levegő okozza a problémát, akkor a légtelenítés nyomás eséssel kell, hogy járjon. Erre figyelni kell és után tölteni a rendszert. A leírtak "ideális" állapotot tükröznek, nagyon sokféle "apróság" lehet, ami miatt nem feltétlenül sikerül, illetve más is okozhatja a padlófűtés problémáját. ”

Most hallottam először életemben arról, hogy a kazán hőcserélőjét savazni szokás. A mi kazánunk már vagy 6 éves, szokott is jönni a garanciaérvényesítő ember, el is kéri a 25 ezer forintot, meg is nézi a kazánt 2 percben, de savazás eddig még nem volt... Most mit csináljak? Tényleg kell az nekünk? És ha igen, mi az ára, és hogy zajlik egy ilyen? Garanciális felülvizsgálatban nincs benne ezek szerint...

Az én válaszom:

„Nem minden kazánt kell savazni, különösen nem minden évben. A "savazás" túl általános kifejezés, a kondenzációs kazánok néhány sémára épülnek fel, de így is többféle primer hőcserélővel készülnek. Ezek karbantartási metódusa és jelentősen eltér egymástól. Egész mást jelent a savazás egy rozsdamentes acél anyagú Giannoni hőcserélő vagy egy Alu-Si öntvény vagy egy saválló Viessmann esetén. A költségek emiatt eltérőek, mert van olyan készülék, aminél ki kell szerelni a hőcserélőt és lúg-sav magasnyomású mosó segítségével lehet tisztítani (egyes ALU öntvények ilyenek), ezt pl. egy lakás fürdőszobájában vagy konyhájában el sem lehet végezni. Egy Giannoni esetén sokkal egyszerűbb a feladat, a karbantartás részeként elvégezhető. A leírtak a hőcserélők "füst (gáz)" oldali részére igazak. A fűtővíz oldaláról megint más kérdés a "savazás". Még ritkábban kell illetve lehet egyáltalán.”