Miből áll egy statikai terv és mikor van rá szükség?

Az én válaszom:

„Kedves Kékes Úr! Statikai kiviteli tervre az alábbi esetekben lehet szükség: - jogszabály előírja - a kivitelezéshez szükséges. Amennyiben például egy új lakóépületről van szó, ez jellemzően az alábbi tervlapokból áll: - alapozási terv - vasbetonszerkezetek zsaluzási és vasalási terve (pillérek, esetleg falak, koszorúk, gerendák, áthidalók, födémek, lépcsők, esetleg koporsófödém) - előregyártott szerkezetek tervei (födémek, áthidalók, esetleg lépcső) - acélszerkezetek összeállítási terve - fedélszerkezet és más faszerkezetek tervei. Természetesen mindezek alapja a tartószerkezeti számítás (pl. földrengésre is). A tervdokumentáció része még a műszaki leírás és esetleg költségvetés is. A fentiek tartalmát részletesen jogszabályok és kamarai szabályzatok rögzítik. Üdvözlettel: Budai Viktor”

milyen dokumentációkra van szükség a fennmaradási kérelem benyújtásához, és meg tudok-e bízni egy statikust azzal, hogy az egészet végigvigye, vagy más szakember munkája is kell hozzá? Nehézség, hogy régi az épület, és közben el lett bontva pár melléképület, amiket viszont a későbbiekben vissza szeretnénk építeni.

Az én válaszom:

„Kedves Ajánlatkérő! Nagyon nehéz feladat lesz. Az biztos, hogy a "közben" elbontott pár melléképületet nem lehet csak úgy visszaépíteni. A melléképület fogalmat az általános építési jogszabályok nem ismerik. Ilyen legfeljebb a Helyi Építési Szabályzatban lehet. A visszaépítés új építés és az épülettől függően építési-engedély-köteles is lehet. Ha nem az, akkor sem biztos, hogy "vissza lehet építeni" oda, ahol volt. Ez a hatályos szabályoktól függ. Valószínű, hogy statikus nem lesz elég. A kérelem mellékletei: - építészeti-műszaki dokumentáció - ha kell szakhatóságot bevonni, akkor a szakhatóság megkereséséhez szükséges dokumentáció - felelős műszaki vezető nyilatkozata, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték - a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleménye, esetleg településképi vélemény Ha az építmény nem rendelkezik hatályos építési engedéllyel, vagy a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, akkor a nyilatkozatot építésügyi műszaki szakértőnek kell megtenni. Ha jelenleg nem lenne engedélyezhető az épület, vagy nem tehető szabályossá, akkor szerintem nem fog fennmaradási engedélyt kapni. ”

Hogyan lehet zártkertre fennmaradási engedélyt kérni? Mi a pontos folyamata az engedélykérelemnek, és milyen dokumentumok szükségesek hozzá?

Az én válaszom:

„Kedves Barnabás! Fennmaradási engedélyt az illetékes építési hatóságtól kell kérni, ÉTDR rendszeren keresztül. Ennek szabályait az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza. A legfontosabb, hogy "ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság kötelezésként elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) – ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető – a lebontását. Tehát, ha nem lehet szabályossá tenni, akkor bontás és büntetés lesz a vége. Tehát, ha az adott helyen nem lehet építkezni, akkor fennmaradási engedélyt sem fog kapni. Üdv.: Budai Viktor ”

Tisztelt statikusok! Panel falbontás ügyében érdeklődnék, mi ennek a pontos menete? Úgy hallottam, hogy a főfal bontása engedélyköteles, de hogyan lehet megállapítani, hogy egy fal főfal vagy tartófal-e? Előre is köszönöm: Gábor

Az én válaszom:

„Kedves Gábor! Nem vagyok statikus. A főfal bontása nem építési engedély-köteles. Ha vastag a fal, akkor valószínű, hogy tartófal. Panelben a tartófalak általában vastagok (15-20 cm), a válaszfalak vékonyak (némelyik csak 5 cm). Ha tartófal, akkor szerintem egy statikusnak sem egyszerű megállapítani, hogy elbontható-e, akár részben is. Üdv.: Budai Viktor”