A mázolásról röviden

A mázolás különböző tárgyak és egyéb felületek bevonása abból a célból, hogy ellenállóvá váljanak a környezeti behatásokkal szemben (hő, fény, kémiai és fizikai hatások), illetve esztétikailag vonzó megjelenést biztosítsanak (színezés, fényes és matt felületek képzése). A mázolás kemény, tartós védőbevonatot ad. Faanyagok esetén elsősorban a vízzel és száradással, acél- és fémfelületek esetén elsősorban a korrózióval és rozsdával szemben nyújt védelmet. A mázolás körébe tartozik az ablakok, ajtók átfestése, a csövek, beépített szekrények festése, a lambéria és parketta lakkozása, korlátok lazúrozása is. 

A mázolás magába foglalja a felület előkészítésétől a fedőréteg felhordásáig az összes lépést és az esetleges utókezelési műveleteket is.

A mázolás lépései:

• Előkészítés
  • Felmérés
  • Felületek méretének meghatározása
  • Mennyi anyagra lesz szükségem?
  • Felületdiagnosztika
  • A helyiség előkészítése
  • Felület pozíciója
• Felület előkészítése (régi bevonat eltávolítása, hibák feltárása, mélyítése)
• Csiszolás, portalanítás
• Felület hibáinak kijavítása – tapaszolás, gittelés
  • Impregnáló alapozás
• Csiszolás, portalanítás
• Alapozás
• Csiszolás, portalanítás
• Közbenső réteg felvitele (egy vagy két rétegben)
• Csiszolás
• Fedőréteg felvitele
• Utókezelés
  • Fényező csiszolás, polírozás
  • Lakkozás
• Takarítás, tisztítás

Minden lakk- és festékbevonat rendszernek megvan az optimális rétegvastagsága, aminél kevesebb réteg nem képez kellő védelmet, aminél több réteg viszont könnyebben lepattogzik, tönkremegy. A korrózió elleni védelemnek mindmáig az egyik legnépszerűbb formája a mázolás. 

Milyen gyakran kell mázolni?

A mázolt felületek festését jellemzően 5-10 évente kell megismételni, az elhasználódás mértékének függvényében. A fehér zománcrétegek hajlamosak a sárgulásra, az időjárásnak és mechanikai behatásoknak kitett felületeken a mázréteg berepedezhet, lepattogzik. 

Mázolás lépésről-lépésre

Felmérés

Válasszuk ki a mázolásra szánt eszközöket, szerkezeteket. Csoportosítsuk őket anyaguk szerint, hiszen fára, fémre, egyéb felületekre mind külön-külön típusú festékekre és alapozókra lesz szükség. Vegyünk hozzávetőleges méretet a kezelendő felületekről, vegyük számításba a szükséges le- és felszerelések számát, módszertanát.

Akár magunk szeretnénk mázolni, akár szobafestő-mázoló szakemberre bízzuk, szükségünk lesz a mázolandó felületek pontos méretére. Egyrészt, hogy árajánlatot tudjunk kérni, másrészt, hogy meg tudjuk határozni az anyagszükségletet.

Hogyan számoljuk ki a mázolandó felületek méretét?

Az egybefüggő felületeket, melyek kiterített szélessége 25 cm feletti, négyzetméterben, az adott szélesség alatt méterben mérjük, a kisebb tárgyakat darabra határozzuk meg. 

• Az ablakok és ajtók méretei esetén a tokokat kiterítés nélküli szélességük szerint mérjük, az üvegezett ablakszárnyakat a tok belső méretei szerint számítjuk (és csak egyszer, nem mindkét oldalra számolva külön-külön). Üvegezett ajtók esetében ha az üveg nagyobb, mint az ajtó méretének kétharmada, akkor az ajtó méretével egyszeresen számolunk, ha az üveg kisebb, mint az ajtó méretének egyharmada, akkor viszont már kétszeresen.
• Kerítések esetében, ha a rácsosztások közötti rés 10 cm-nél nagyobb, akkor kétoldali mázolás esetén is csak egy oldali felülettel számolunk.
• Bordázott radiátor esetében a bordák darabszámából, magasság és szélesség szorzatából számított méret 2,5-szeres mennyiségével számolunk.
• Hullámlemez felületeknél a szélesség és hosszúság szorzatából számított területet 1,3-szorosára emeljük egy oldali mázolás esetén. Két oldal esetében duplázzuk.

De hogyan számolnak a szakik?

Egyik olvasónk is feltette ezt a kérdést a SzakiVálaszol oldalán.

Hogy kell értelmezni a négyzetméter árakat ajtó és ablak esetében? Egyszerűen nem értem. Az ablak keretének a négyzetméterét nézem? Vagy az ablak teljes felületének négyzetméterét? Üveges ajtó mázolás esetén az üveget kivonjuk? Hogy kalkuláljak? És duplázni kell, mert két oldal? Vagy a vastagság is számít? Segítsen valaki! Köszönöm!

Kovács Kinga

A mázoló szakemberek vagy a nyílászáró teljes felületével számolnak, vagy egyszerűen darabárat néznek. Üveges ajtónál egyszer, teli ajtónál kétszer veszik a teljes felület méretét. De végleges árajánlatot csak helyszíni szemle után tudnak mondani a festők.

Mennyi anyagra lesz szükségem?

A fajlagos anyagfelhasználás sok tényezőtől függ, így nehéz a különböző helyzetek és esetek összevetése, ezért minden alkalommal a speciális körülményeknek megfelelő, egyedi számítást alkalmazunk. Befolyásoló tényezők lehetnek 

A festékanyag tekintetében:

• a festék oldószertartalma (minél nagyobb az oldószertartalom, annál kisebb rétegvastagságot tudunk felvinni), illetve 
• fajlagos sűrűsége (minél kisebb a töltőanyag mértéke, annál nagyobb terület befedésére elegendő egységnyi mennyiség belőle)
• mekkora az adott anyag felhordási vesztesége, mennyire terül jól (ez az anyag tixotrop-jellege)

Az alapfelület, szerkezet tekintetében:

• szívóképesség: minél nagyobb a porozitás, annál jobb a szívóképesség, azaz több anyagra lesz szükség a pórusok eltöméséhez. Ezt pórustömítő réteg(ek) közbeiktatásával tudjuk orvosolni.
• az anyagfelület tagoltsága, a felület nagysága.

Ezen kívül az alapfelület, a környezeti tényezők és a festék tulajdonságai együttesen fogják meghatározni a szükséges rétegvastagságot. Befolyásolhatja az anyagszükségletet még a felhordás körülményei (hőmérséklet, környezeti tényezők), valamint a mázoló szakember gyakorlottsága, rutinja is. 

Felületdiagnosztika

A felületek vizsgálata során a mázolt rétegek állapotán túl érdemes mélyebbre ható szerkezeti vizsgálatot is lefolytatni. Vizsgáljuk meg a kezelendő felület alapanyagát, szennyezetségét, épségét. A festésre szánt szerkezet anyaga fogja meghatározni, hogy milyen festékekből, kencékből, tapaszokból tudunk válogatni. A festékrétegek és magának az alapszerkezetnek az állapota határozza meg, hogy hányféle javításra és hány rétegű előkészítésre: tapasztásra, alapozásra, felületkezelésre lesz szükségünk. 

Kaparjuk, karmoljuk meg a felületet, tárjuk fel a repedéseket, mozgassuk meg a töréseket, laza felületi vagy mélyebb elemeket. Vizsgáljuk meg azt is, hogy rendeltetésszerű használat esetén milyen rendszeres igénybevételnek van kitéve az adott bútor, váz, szerkezet.

Ajtók-ablakok esetében a mechanika, a nyitás-zárás funkcionalitása épp úgy fontos információ lehet, mint a keretek épsége, esetleges károsodása (vízfoltok, törések, mélyebb hasadások). Ezek javítását: a keretek és szárnyak illeszkedésének tökéletesítését, anyaghibáknál nagyobb darabok pótlását vagy cseréjét érdemes asztalosra bízni. Felmerülhet nyílászárók mázolásával egyidejűleg akár a hőszigetelés korszerűsítése is, olyan egyszerű lépésekkel, mint az üvegek cseréje, vagy nútmart résszigetelések beépítése. Penészesedésre hajlamos szobák esetén szellőzőrések kialakításával javíthatunk a páratartalom koncentrációján – ezekre a fejlesztésekre jó alkalmat adhat egy-egy festés felújítás. Azt, hogy mennyire kell a meglévő festékrétegeket visszacsiszolni, és hány réteg új festéket érdemes felhordani, sokszor a nyílászárók passzításának szorossága is befolyásolja.

A helyiség előkészítése

A mázolást mindenképp jól szellőző helyen végezzük, mert a felhordásra kerülő anyagoknak jellemzően erős festékszaga van, ami nem csak a vele dolgozó emberekre lehet rossz hatással, de a bútorokba, falakba is beszívhatja magát. Ajánlott természetes fényben dolgozni, mivel a mázoláshoz használt festékek és lakkok sűrűbbek, így mesterséges fényben nem mindig követhető a felhordás vizuális egyenletessége, száliránya, ezért csíkos maradhat a festés.

A mázolási munka megtervezésénél a hőmérsékleti körülmények figyelembevétele különös jelentőségű. Fontos, hogy a mázolást pormentes, erős légáramlatoktól mentes helyen kezdjük meg, azonban a száradáshoz szükség van rá, hogy járjon a levegő, mivel az oxidálódás sok anyag esetében a száradási folyamat része. 

Mázoláshoz általában a 15-20°C közötti hőmérséklet és a száraz levegő ideális. 

A felületeket teljes száradás előtt ne érje víz, folyadék, eső.  Kerüljük a felhordás és a száradás időszakában a nagy hőingadozást, és ne tartózkodjunk hosszútávon zárt térben a munkavégzés közben, mivel a felszabaduló festékgőzök, oldószerek különösen mérgezőek lehetnek, illetve az oxidációs száradás jelentős mennyiségű oxigént von el a levegőből, ami szintén ájulást, fejfájást, rosszullétet okozhat.

A mázolandó felület pozíciója

Ajtókat, ablakokat akár felszerelt állapotban is mázolhatunk, de le is akaszthatjuk őket, és vízszintes pozícióban is kezelhetjük – megfelelő alátámasztás mellett (ehhez kapható kimondottan mázolóállvány). Az ajtó- és ablaktokok mázolásához az ajtó- és ablakszárnyakat mindenképp le kell akasztani, hogy a tok minden felületét elérjük. A mázolás megkezdése előtt a zárakat, zsanérokat, egyéb szerelvényeket eltávolítjuk, az üvegeket, nem festendő betéteket, kiegészítőket maszkoló szalaggal védjük. Érdemes a mázolás környékét, a talajt fóliával, papírral védeni a lecseppenő, fröccsenő festék ellen.

A körülményeket úgy alakítsuk ki, hogy az időérzékeny, egymást követő lépések folyamatosan elvégezhetőek legyenek, illetve, hogy az egyes munkafázisok közötti száradási időben a vegyszereket, festékeket biztonságosan, megfelelő hőmérsékleti körülmények között, védve tudjuk tárolni. 

A mázolandó felület előkészítése

Első lépés a felület alapos megtisztítása kaparószerszámokkal, spaklival, drótkefével. Valamennyi pergő, leeső, könnyen felkaparható festékdarabot távolítsunk el, kaparjuk meg ezeknek a felületét, környékét raskettával alaposan. Ha a teljes felületen laza a festékréteg, nem kerülhető el annak maradéktalan eltávolítása. 

Fa felületeken ezt hőlégfúvóval vagy festékmaróval tudjuk megtenni. A festékréteg leégetése esetén gázlámpával vagy elektromos hőlégfújó pisztollyal addig melegítjük a festéket, amíg felhólyagosodik és egy spakli vagy rasketta segítségével eltávolíthatóvá válik. A festékmaróval az adott felületet bekenjük, állni hagyjuk, majd spaklival vagy raskettával eltávolítjuk a megfelelően felázott, felmart részeket. 

Fém felületek esetén kiemelten fontos az eloxidálódott vagy átrozsdásodott rétegek eltávolítása, alapos lekaparása. Ha végeztünk, portalanítsunk porolóecsettel, rongyokkal, de akár porszívóval vagy levegőfúvással is. Folytathatjuk az előtisztítást a felületek zsírtalanításával, ami oldószeres lemosást, leecsetelést jelent. A tisztításhoz használhatunk lakkbenzint, foltbenzint. Fém felületeket teljes terjedelemben lúgos előkezeléssel tudunk lemaratni, ami kedvezőbbé teszi a felület tapadását.

Csiszolás

Mindegy, hogy milyen módszerrel távolítjuk el az előző festékréteget vagy rétegeket, utána mindenképp szükség lesz a felület átcsiszolására. Érdemes lehetőség szerint csiszológéppel dolgozni, de kézi erővel és durvább csiszoló lappal (80-as vagy nagyobb finomságú 100-150-es) is kezelhetjük a felületeket. A cél, hogy egészen mattra visszacsiszoljunk minden területet, mivel ez jobb tapadást fog biztosítani a következő festékréteg számára. 

Alapvetően a korábbi festékrétegek mázolás esetén jó alapot adnak a következő rétegek felhordásához, így az, hogy túl vastag vagy túl sok korábbi mázolás történt már egy felületen, még nem jelenti azt, hogy mindenképp el kell vékonyítani, távolítani mindet. 

Csiszolást követően mindig portalanítsuk a teljes felületet.

Hibák javítása – gittelés, tapaszolás

A következő lépés a felületi egyenetlenségek feltöltése, kiigazítása. Ebbe beletartozik a rések, repedések betömése, a mélyedések síkba hozása. A cél a tökéletesen sík felület megképzése. A sarkokat, síkok találkozását akrillal is ki lehet húzni – ezt kezünk ujjaival a legkönnyebb a hosszabb résekbe, élekbe bejuttatni. Kalkuláljunk vele, hogy az akril száradási ideje jellemzően egy teljes nap.

Impregnáló alapozás

Azokat a részeket, ahol a nyers fafelületig csiszoltuk az adott felületet, mindenképpen impregnáló alapozni kell a tapaszolást megelőzően. Nyers fa esetében erre jó megoldás, ha az egész felületet félolajjal vagy lenolajkencével kenjük át, de megfelelő lehet a hígított alapozó is, mivel a hígított anyag mélyebben behatol a farostokba. Csak erre a felületre lehet a gittet felvinni, ugyanis a gitt a nyers fára nem tapad tökéletesen, ugyanakkor az első réteg impregnáló alapozás szívódik be a legjobban az anyagba, így alkalmas fa esetén a kártevők elleni védelemre, lángmentesítésre is. Az alapozónak kb. fél-egy nap száradásra van szüksége, ezzel az idővel kalkulálni kell mielőtt a tapaszolást megkezdjük. Mivel a tapaszok jó formatartók, nem zsugorodnak jelentősen, törekedjünk a tapaszolt részek tökéletes síkba húzására.

A helyi problémák, mélyebb felületi hibák kezelését követően akár az egész felület áthúzható vékony rétegben a tapasz anyagával, hogy tükörsima felületet kapjunk, ugyanakkor kalkulálni kell vele, hogy összességében a teljes felületű tapaszolás ronthatja a fedőfesték tartósságát.

Fa felületen használhatunk pórustömítő tapaszt, bár ez durva pórusú fák esetében elsősorban díszítő jellegű lépés, illetve a teljes felületű tapaszolás esetén alkalmazhatunk szórótapaszolást is (amikor festékszóróval visszük fel a tapaszréteget).

Csiszolás

A mázolás folyamatában minden egyes anyagréteg felvitelét annak tökéletes száradását követően a teljes felület csiszolása követi. A csiszolások közbeiktatásával mindig a következő anyag tapadását segítjük elő. Nagyon fontos, hogy a csiszolások a teljes felületre (valamennyi élre, nútra, szegélyre) kiterjedjenek, és hogy mindig portalanítsuk utána a szerkezetet.

Alapozás

Alapozás előtt érdemes tapintással ellenőrizni a gitteléseket, és szükség esetén még egyszer megcsiszolni, portalanítani. 

Az anyag minőségének megfelelően választhatunk vizes vagy oldószeres alapozót. Az alapozó felhordása és teljes száradása után szükség esetén egy újabb gyors csiszolást követően második rétegben is alapozhatunk, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy az első réteg nem takart eléggé. Az alapozót ecsettel visszük fel, nem túl vastagon, ezzel segítve a száradást és az ezt követő csiszolást.

Fafelületek alapozásához legjobb a lenolajkence vagy félolaj.

Csiszolás

Egészen finom szemcséjű (kb. 180-as) csiszolólap használatával az alapozást követően is összecsiszoljuk, érdesítjük a felületet, mely jobb tapadást biztosít majd a fedőréteg számára. Nem maradhat el a következő lépést megelőzően a portalanítás sem.

Közbenső réteg felhordása

Az alapozást sok esetben követi egy közbenső réteg felvitele, ami lehet egy első réteg zománc vagy valamilyen speciális korróziógátló anyag. Noha a mázoláshoz használt fedőfestékek túlnyomórészt sűrűn fednek egy rétegben is, a két rétegű alkalmazással egyenletesebb felületet, jobb tapadást, tartósabb bevonatot képezhetünk. Ez a közbenső réteg azonban gyakran valamilyen speciális adalékanyagot tartalmazó védőréteg, melyet általában az alapozást követően hordunk fel. A közbenső réteget ecsettel, de akár szórópisztollyal is felhordhatjuk – az anyag minőségének függvényében. 

Vastagbeton alapon nincs szükség közbenső réteg felhordására.

Csiszolás

Gyakorlatilag a felület összekarcolását jelenti közepes finomságú csiszolóvászonnal, mellyel a következő réteg tapadását növeljük. 

Fedőréteg felhordása

A megfelelően alapozott és sima felületre egy rétegben hordjuk fel a zománcfestéket. Ebből is választhatunk oldószeres vagy vizes bázisú anyagot. Jellemzően mindegyik anyag hengerelhető, de a nehezen hozzáférhető helyeknél a felhordást ecsettel végezzük. Az oszlató ecset nagy szolgálatot tehet a hengerelés során kialakuló buborékok eldolgozásában.

Mázoláskor az első és az esetleges további rétegeket is csak tiszta, pormentes, tökéletesen száraz alapra szabad felhordani, tiszta, száraz ecsettel megkezdve a munkát. 

Bizonyos speciális felületek speciális eljárásokat igényelnek. A ház körüli mázolási munkák megkezdése előtt mindig tájékozódjunk az adott tárgyra (kerítés, ablak, ajtó, szélédeszka) vonatkozó legjobb technikák, különös figyelmet igénylő tényezők tekintetében.

Utókezelés

Fényező csiszolás, polírozás

Polírviasz, polírpaszta vagy víz segítségével végzett fényesítő eljárás, ami a tökéletesen száraz fedőréteg teljes felületének átdörzsölésével, átsimításával zsír- vagy magasfényűvé varázsolja a mázolás megjelenését. Az így felkerülő vékony viaszszerű bevonat növeli a festett szerkezet ellenállóképességét, vízállóságát, tartósságát. 

Mindig ellenőrizni kell, hogy az alkalmazott fedőfesték polírozható-e.

Lakkozás

Bevett módszer fedőmázolás esetén a kétszeri zománcozás és egyszeri lakkozás. Lakkréteget felvinni csakis a tökéletesen megszáradt zománcra lehet, pormentes, meleg környezetben, lehetőleg vízszintes felületen. 

Takarítás, tisztítás

Minden munkafolyamat során a zárszerkezetekre, zsanérokra, egyéb kiegészítő szerelvényekre fröccsenő festéket még kötés előtt érdemes oldószeres ronggyal vagy vizes kendővel eltávolítani, letörölni. A lecsöppenő festéket azonnal fel kell törölni.

👷🏻‍♂️ További kapcsolódó tartalmakért kattints a címkékre: