Hat éves mélyponton a kontárkár — és ez rosszabb hír, mint amilyennek hangzik

Hat éves mélyponton a kontárkár — és ez rosszabb hír, mint amilyennek hangzik

  • Generálkivitelezés

Hat éves mélypontra esett a kontármunka átlagos kárértéke, és szerintem ez nem jó hír. A kár nem azért lett kisebb, mert jobb lett a munka — azért, mert kisebbek lettek a megrendelések.

A Mapei szerdán bemutatott Építőipari Bizalmi Indexe szerint egy kontármunkára jutó átlagos kár 688 345 forint volt 2026 augusztusában — a 2021 óta mért legalacsonyabb érték, 153 ezer forinttal a tavalyi 842 137 forintos csúcs alatt. A lapok többsége ezt vitte címlapon.

Csak hogy a kutatás második száma pontosan az ellenkezőjét mondja. Az elmúlt egy évben építőipari munkát megrendelők 15 százaléka szenvedett el kontárkárt — egy évvel korábban 14,54 százalék. A kockázat tehát nem csökkent, hanem hajszálnyit nőtt. Hét megrendelésből egy ma is rosszul végződik.

A különbség a nevezőben van. Markovich Béla, a Mapei ügyvezetője a sajtótájékoztatón maga mondta ki, hogy a visszafogott kereslet miatt kevesebb nagy értékű felújítás valósult meg, és több lett a kis munka. Ha kisebb a munka, kisebb az elrontható értéke is. Ez nem minőségjavulás, hanem összetétel-hatás — és ha holnap visszatér a kereslet, a 688 ezer forint ugyanolyan gyorsan mászik vissza 840 fölé, ahogy lejött.

A második magyarázat viszont ellenőrizhető, és itt van a cikk igazi tétje. Markovich szerint a megrendelők tudatosabbak lettek: többen gyűjtenek információt, összehasonlítják az árakat és a műszaki megoldásokat.

A saját platformunk adatai ezt csak félig támasztják alá. A JóSzakin idén 2 242 lakossági szakipari munkára érkezett beadott árajánlat — és ezek közül mindössze 11,6 százaléknál kapott a megrendelő egynél több ajánlatot. Tíz emberből kilenc tehát egyetlen számot lát, és nincs mihez mérnie.

Pedig lenne mit. Azon a 261 munkán, ahol legalább két ajánlat összevethető, a legdrágább és a legolcsóbb ajánlat között a medián eltérés 1,71-szeres, és a munkák 43 százalékánál a legdrágább ajánlat legalább a kétszerese volt a legolcsóbbnak. Aki egyetlen ajánlatot kap, az nem tudja, a sáv melyik végén áll.

A legerősebb ellenérv az, hogy ez a 11,6 százalék a mi platformunk száma, nem az országé — és hogy sok megrendelő telefonon, ismerősön keresztül kér második árat, amit mi nem látunk. Ez igaz, és óvatosságra is ok. De a bizalmi index épp ebbe az irányba mutat: az ágazat megítélése 3,60-ról 3,54-re csökkent az ötös skálán, és idén minden vizsgált szakma rosszabb jegyet kapott. Ha a tudatosság érdemben nőtt volna, a bizalom nem romlik tovább.

Van egy harmadik szám is, amit érdemes egymás mellé tenni ezekkel. A legolcsóbb és a legdrágább ajánlat között a medián különbség nálunk 33 ezer forint. Egy kontármunka átlagos kára 688 ezer. A tipikus megtakarítás tehát húszszor kisebb, mint a tipikus kár — vagyis az ajánlatvadászat önmagában rossz stratégia, ha közben nem néz utána senki, kit hív be.

Ha most tartasz ajánlatkérésnél, a leggyakorlatibb lépés nem az ötödik ár bekérése, hanem hogy ugyanazt a tételsort küldd ki mindenkinek, és utána vesd össze az árat. A várható nagyságrendet előtte a lakásfelújítás áraknál nézheted meg.

A kontárindex idei üzenete nem az, hogy javult a helyzet. Az, hogy a magyar felújítási piac annyira lefékezett, hogy már elrontani sincs mit nagyban. Ezt ünnepelni olyan, mint örülni annak, hogy kevesebb a koccanás, mert kevesebben mernek autóba szállni.

Szabó Norbert — a tartalmak szakmai felelőse a JóSzakinál. A hazai szakipari árazást, a kivitelezői kapacitást és az építőipari költségadatokat követi. A cikk saját adatai a platformon beadott árajánlatok tételes ár-adataiból származnak. Rólunk

További hasznos tippek? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ha szeretnél naprakész és jól értelmezhető információkat kapni a fenti témában, iratkozz fel hírlevelünkre! Szakmai tanácsok, tippek és inspirációk, amelyekkel otthonodat még szebbé varázsolhatod – valós, hazai példákkal, szakembereink több évtizedes tapasztalatával.