A fi relé működésének a fizikai lényegét értem. De akkor milyen gyakorlati esetekben old le a kismegszakító és mikor old le a fi relé? Ha rövidzárlat van, akkor a kismegszakító old le, de ha engem ráz az áram, akkor a FI relé?

Az én válaszom:

„Kedves Zoltán! Gyakorlati esetek: 1. Falra szeretne szerelni egy polcot. Véletlenül belefúr a falban futó villanyvezetékbe. A fúró összezárja a fázis és nulla vezetékeket, rövidzár, leold a kismegszakító. 2. A mosógép elektronikájában valamilyen hiba következtében (pl víz kerül olyan helyre, ahol áram folyik) az áram egy része kijut a mosógép fém házára is. És a fizika miatt nem feltétlen az összes, a mosógépet működtető áram, csak egy nagyon pici "áthúz", ott is elfolyik. Egy mosógép simán felvehet 10A áramot. A halálos áramütéshez viszont elég lehet már 50mA. Tehát a mosógép simán működik tovább, de a burkolatán már ott van az életveszély. A fi relé, vagy ÁVK ezt gátolja meg, mert 30mA áramnál nagyon gyorsan, 100-200 ms (milisecundum) idő alatt leold. ”

Azt olvastam, hogy a lakáselosztókat 2 évente felül kellene vizsgáltatni. Ez igaz? És hogy zajlik? Kit kérjek meg erre kijön az eontól valaki vagy, külön ezért kihívjak egy szakembert? Nem tűnik túl költséghatékonynak...

Az én válaszom:

„Üdvözlöm Gábor! Ha fázisonként 32A-nál nem nagyobb a villanyóránál vételezett teljesítmény és be van építve a lakáselosztóba ÁVK (más néven Fi relé, Életvédelmi relé, Hibaáram kapcsoló), akkor nem kell időközi felülvizsgálat. Értelemszerűen, ha nincs ÁVK, vagy fázisonként 32A-nál több a teljesítmény, akkor kell... és mindettől függetlenül, ha a lakást bérbe adja, vagy eladja, akkor is kell. 32A-ig 6 évente, 32A-felett 3 évente. Az is számít, hogy a lakásban folyik-e munkahelynek minősülő munkavégzés, mert akkor 32A alatt is 3 év. 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet”

Kötelező ma már a Fi relét bekötése? Azt olvastam új háznál kötelező, de egy régi ház teljes újravezetékezése esetén is kell a Fi relé?

Az én válaszom:

„Kedves István! Igen, kötelező! De ha nem lenne kötelező, akkor is "kötelező", mert életet ment! Tényleg!”

Sziasztok! Még egy kérdés. Mi a reális ára a villanybojler vízkőtelenítésnek? 120 literes Hajdú bojlerem van és kaptam egy 55 ezer forintos árajánlatot, plusz kiszállás, amit kissé sokallok, de fogalmam sincs, mi manapság a villanybojler vízkőtelenítés árban a reális. Segítsetek!

Az én válaszom:

„Szia Zsófia! Szerintem 30-40 ezer között Budapesten. Ebben nincs semmi alkatrész. Kiszállással 40, ha pedig 30, akkor plusz kiszállás. Az még befolyásolhatja az árat, hogy álló, vagy fekvő bojler, a fekvő drágább szokott lenni, valamint, hogy le kell-e szerelni a falról a karbantartáshoz. Ha igen, akkor az 50 reális lehet.”

Vettem egy air fryert, és ha használat közben bekapcsolom a vízforralót is, akkor a biztosíték lecsapódik a konyhában. Van erre megoldás? (Azon kívül, hogy ne használjam egyszerre...)

Az én válaszom:

„Kedves Boglárka! Ha van a konyhában másik konnektor, akkor próbálja meg azzal, mert ha szerencséje van, akkor az egy másik áramkör. Ha ez nem megy, akkor valóban csak a külön-külön működtetés segít, vagy egy új áramkor kiépítése.”

Teljesítménybővítés esetén mi a jobb, a 32 amper vagy 3x16 amper? Én ezekhez tök hülye vagyok...

Az én válaszom:

„Kedves Zoltán! Ez attól függ, hogy milyen elektromos berendezéseket használ a lakásban. A 3x16A összességében több ugyan az 1X32A-nél, de a 16A lekorlátozza az egy fázisra köthető berendezések számát. Tudni kellene, hogy elektromos-, vagy gáztűzhelyet használ? A sütő gáz, vagy elektromos? Villanybojler, vagy gázbojler/kazán? Van-e elektromos fűtőberendezés a lakásban? Talán ezek a legfontosabb fogyasztók, amik ismeretében okos döntést hozhat. Ha gondolja, hívjon fel és pár perc alatt kimatekozzuk, hogy mi lenne a jobb megoldás. :-)”