Egy régi építésű házban lakunk, ahol régi, dupla üvegű ablakok vannak, és ezek K-értéke viszonylag magas, ezért télen érezhetően átengedik a hideget. Milyen típusú, alacsonyabb K-értékű üvegezést ajánlanak helyettük, ami hatékonyabb hőszigetelést biztosítana? Érdemes a meglévő üvegezést cserélni, vagy ilyenkor már a teljes ablakcsere lenne a jobb megoldás? Mennyire számít a k érték?

Az én válaszom:

„Kedves Péter! Asztalos szemszögből ez a következőképpen néz ki. Először is érdemes tisztázni, hogy a "dupla üvegű ablak" Önnél mit jelent. Elnézést, hogy ha megzavarom, de a valóban régi építésű házakban úgynevezett kapcsolt gerébtokos ablakok vannak. (Pl. a "Kádár-kockának" nevezett házak mind ilyen nyílászáróval kerültek szerelésre.) A dupla üvegű ablak a szakember számára azt jelenti, hogy a dupla üveg egy ajtószárnyban van benne, tehát nem az a dupla üveges ablak, ahol egy rétegű üveg van ajtószárnyanként, csak az ajtószárnyból van kettő (lásd: kapcsolt gerébtokos ablak). Amennyiben valóban dupla üvegű ablak van az Ön ingatlanában, akkor érdemes tovább olvasnia, mert az alábbiak a csatolt gerébtokos ablakokra nem feltétlenül igazak. Érdemes az ablakot egy hőtechnikai egységnek tekinteni. Azaz az a jó, ha keretnek és az üvegnek közel azonos a hőátbocsátási tényezője. Egyiket sem érdemes önmagában javítani, mert nem hozza meg a kívánt eredményt. Viszont, amennyiben Ön érzi, hogy az üveg átengedi a hideget és dupla üveges ablakokról van szó, akkor ott komoly gond van. (Egy jól működő dupla üveges ablaknál - legyen annak bármilyen is a "k" értéke, csak műszeresen mérhető, de nem érezhető az, hogy beereszti a hideget.) Ha ráteszi a kezét az ablak belső oldalára és azt érzi, hogy hideg, vagy amennyiben a két ablaküveg között páralecsapódás van, vagy az ablak belül úgy párásodik, hogy cseppekben gyűlik az alsó szélén a víz, akkor az üveg valahol megsérült és mindenképpen cserés. Viszont ilyenkor érdemes átnézetni asztalossal a kereteket, hogy valóban jó állapotban vannak-e, mekkora maximális szélességű üveg fér bele, milyen súlyú üveget bír el a keret, stb. Ha az ablakkeretek jó állapotban vannak, akkor az előbbi adatokkal fel kell keresni egy megfelelő üvegest és megrendelni tőle az üveget. Az új üveg beépítésével is érdemes szakembert megbízni, mert egy kis hiba (pl.: rossz minőségű szilikon) az egész beruházást tönkre teheti. Üdvözlettel: Kiss Tamás - Tündérfa Asztalosműhely”

Kaptunk ajándékba egy komódot, amin semmilyen felületkezelés nem történt, ezért az egyik barátom tanácsolta, hogy lenolajkencével kenjük le. Az érdekelne, hogy a lenolajkence mire jó pontosan, miért érdemes alkalmazni? Szükséges-e utána még bármilyen más anyaggal festeni a szekrényt, vagy elég csak a lenolajkence?

Az én válaszom:

„Kedves Katalin! Az én véleményem szerint - ma már - a lenolajkence semmire sem jó. A lenolajkence a lenolaj hígítóval felhígított változata A lenolaj egy rendkívül vastag olaj, amelyet ugyan nehezen vesz fel a fa, de ha megszáradt és kikeményedett a fán, akkor szinte tökéletesen tömítette a fa pórusait, így megvédte a fát a víztől, és számos kártevőtől is. Igazán ma már nem alkalmazzák, mert kb. egy hét amíg megszárad és vannak már sokkal jobb felületkezelők. Olyan bútorokhoz használjuk, amelyek régen készültek, és az archaikus megőrzésük érdekében csak olyan anyagot használunk, amelyet a készítője is használt. Miután a lenolaj ilyen nehezen szárad, a mérnökök kifejlesztették a lenolajkencét. Ez a hígított lenolaj - ha csúfolódom - nem rendelkezik a lenolaj előnyeivel (nem természetes, hígító van benne, nem telíti/tömíti tökéletesen a fát - viszont gyorsan (1 nap alatt) szárad. Szobai bútornál semmiképpen nem alkalmaznám. Az elmúlt 20 évben a felületkezelőanyagok közül az olajok fejlődtek a legtöbbet. Nagyon jó és természetes olajok állnak rendelkezésünkre, amelyek új élettel töltik meg a fát, kiemelik a fa szépségét, gyönyörűen "tűzbe hozzák". Ráadásul táplálják és ápolják a fát. Ha a komód tömörfából, vagy furnérból van és nem forgácslapból, vagy MDF-ből, akkor mindenképpen javaslom, hogy olajjal kezelje. Két olajcsaládot tudok Önnek javasolni: Biopin (Orange6 Kft.) és az Auro (Gordius Lignum Kft.). Mindkét olajcsalád szuper! Javaslom, hogy nézzen körül a weboldalakon Biopin: www.orange6.hu, Auro: www.auro.hu. A Youtube-on is számtalan videót talál az alkalmazásukról. Amennyiben a személyes kapcsolattartás híve, akkor hívja fel az Orange6-os fiúkat a weblapon található mobilszámok bármelyikén és elmondanak mindent a Biopin olajokról. Tapasztalataik miatt tanácsuk aranyat és. Ha az Auro jobban tetszik, akkor hívja fel Lőrinczy Zsoltot a www.fajavitas.hu oldalon található elérhetőségein és mindent megtudhat az Auro termékekről. Jó munkát és sok boldog pillanatot kívánok! Kiss Tamás - Tündérfa Asztalosműhely ”

Van egy beépített szekrényem, aminek a tolóajtaja folyton kiakad, és már kezd igazán bosszantóvá válni. A sínek és a görgők mintha nem illeszkednének tökéletesen. Milyen lehetőségek vannak, amikkel tartósan kivitelezhető lenne a szekrény tolóajtó szerelése?

Az én válaszom:

„Kedves Imola! A tolóajtók nem megfelelő működése számos problémát mutathat. Az egyik lehet az, amit Ön is feltételez, hogy a tolóajtó sínek és görgők nem kompatibilisek egymással. Tolóajtós szekrények készítésénél a tolóajtó vasalatokat (síneket, görgőket, kiegészítőket) ugyanattól a szerelvénycsaládból érdemes választani. Akkor valószínűleg pontosan illeszkednek egymáshoz. A problémát okozhatja az is, amit az egyik kolléga vetett fel, hogy a szekrény kivitelezésénél nem figyeltek a megfelelő szögek tartására, azaz nem derékszögű a szekrény. Az is lehet probléma, amit egy kolléga már felvetett, hogy a görgők elhasználódtak. És emellett még lehet néhány apró meglepetés is. Nemrég találkoztam olyan tolóajtós szekrénnyel, ahol a gyártói utasítással szemben jelentősen túlterhelték a görgőket, ezért nem működtek megfelelően. Egy másik ügyfelemnél az ajtót ért fizikai behatás miatt a görgő gumi része részben lefordult a görgő fém részéről és ezért nem működött megfelelően a szekrény. Érdemes keresni egy szakembert, aki kimegy és megnézi.”

Nemrég cseréltettük ki az ablakokat, de problémás az ablakcsere utáni helyreállítás. A falak mentén repedések és hiányos vakolat maradtak, és nem tudjuk, hogyan kezdjünk neki a javításnak. Érdemes ezt szakemberre bízni, vagy van olyan módszer, amivel mi is szépen helyre tudnánk állítani?

Az én válaszom:

„Meg kell nézni, hogy a repedés csak esztétikai gond, vagy a beépítés során elkövetett hiba miatti statikai problémát jelez. Ha csak esztétikai gond, akkor élettel be kell húzni és lehet festeni. A vakokathibákhoz is glettet javaslok. Ha nem gletteltek még, akkor kész glettet vegyenek.”

Örököltünk egy nagyon szép kiságyat, azonban a festék elkezdett megkopni rajta, ezért újra kellene festeni. Jelenleg a La Pajarita márkát nézegetem. Ti milyen terméket javasoltok kiságy festése céljából, ami teljesen biztonságos a babára nézve, még akkor is, ha később esetleg rágni kezdené a rácsokat?

Az én válaszom:

„Auro, vagy Biopin olajjal kezelném. Természetes, környezet- és bababarát.”

Egy szekrényt szeretnék lefesteni, ami natúr mdf lapból készült. Korábban sosem festettem mdf lapot, így nem tudom, milyen előkészítés szükséges, és milyen festéket érdemes használni. Tudnátok tanácsot adni a natúr mdf lap festése kapcsán? Érdemes alapozót használni, vagy van olyan festék, ami alapozás nélkül is jól fed?

Az én válaszom:

„Kedves Kérdező! A dolog kicsit bonyolultabb, mint ahogy látszik. Természetesen minden attól függ, hogy milyen végeredményt szeretne. A bútorasztalos szakmai azért használja az MDF-et, mint anyagot, mert könnyen megmunkálható és homológ felületet ad. Viszont erősen nedvszívó. Ezért ha tökéletes eredményt szeretne, akkor mindenképpen töltő alapozót és izolátort érdemes használni. Az alapozó előtt fel kell csiszolni a felületet - szerintem - legalább 180- as szemcsefinomságig (120-150-180). Az alapozó rétegek között újra, egyre finomabb csiszolóanyaggal (200-220-240-280) kell csiszolni. Nyilván a csiszolás finomsága attól is függ, hogy a fedő festék mit kíván. A fedőzés előtt érdemes eljutni a 300-as szemcsefinomságig. Érdemes egy festékcsaládot használni. Az már majdnem mindegy, hogy Remmers, Milesi, vagy valami más lesz. Egyébként alapozó nélkül is lehet festeni, mert bármelyik zománc festék, vagy tábla festék tökéletesen fedi az MDF-et, csak a felület nem lesz tökéletes. A magasfényű festékeket kerüld el, mert azokkal csak túlnyomásos helyiségben lehet szép eredményt elérni. Jó munkát és sok sikert kívánok!”