Öntözéstechnika · Térkövezés · Kertépítés
Kiss Róbert
Öntözéstechnika · Térkövezés · Kertépítés
Áraim
Válaszaim
Az előkertbe szeretnék egy kb. 3-5 méter hosszú és 2 méter széles kerti halastavacskát, kb. 50-100 cm mélységben. Az érdekelne, hogy egy ekkora kerti tó meder kiásásához szükség van gépi földmunkára, vagy kézzel is könnyedén kiásható??
Az én válaszom:
„Nem ilyen egyszerű a probléma, de persze a gépi munka az olcsóbb. Viszont csak géppel én még soha sem készítettem kerti tónak elő a helyét, A java földet kiszedettem géppel, majd a padkázásokat, széleket, végső szintezést már kézzel csináltam meg, hogy a kiásott fenék kemény maradjon és a föld is megálljon addig, amíg a beletöltött vízzel újra kellő tapasztalat nem kapnak az oldalak. Mindig hagyok egy tóban sekély részt, hogyha gyerek, vagy bárki beleesne, ki tudjon mászni, ne fulladjon meg semmilyen körülmények között sem. Az átlagos mélységek elég lehet az 50-70 cm, de kell legyen a tónak egy kevés méteresnél mélyebb része is, hogy a különböző hőmérsékletű víz rétegek folytán is legyen egy természetes körforgásba a tó vizének, illetve a halak is el tudjanak ott bújni, telelni. A padkazas a különféle vízmélységet igénylő növények miatt kellenek. Ne menjünk jobban bele, hogy egy önfenntartó, biotóp, vagy akár bio úszótó kialakításához is mennyi minden kell, mert a főkérdés nem ez volt. Mindenesetre a finom földmunkákat nem lehet géppel teljes egészében mind megcsinálni. Ha valakinek nincs tóépitésben kellő tapasztalata és gyakorlata, akkor elég nehéz lesz úgy kialakítani mindent, hogy működjön is az egész vizes ökoszisztéma, vagy csak egy bezöldülő, döglött vizű pocsolya lesz belőle, kutyafürdetőnek és állandó probléma a gyerekeknek is, ne adja isten, mikor esik bele valaki és majd hogy jön ki belőle...”
2024. dec. 21.
Rossz gyógyszerekkel kezeltek eddig, ezért orvosi műhiba miatt szeretnék beperelni egy egészségügyi intézményt. Milyen dokumentumokat gyűjtsek össze? Milyen esélyekkel indulhatok ennek?
Az én válaszom:
„Sajnos az orvos etikai döntő bizottságban is csak orvosok ülnek és összetartanak. Nagyon nehéz és hosszadalmas egy ilyen pereskedés. Ügyvédet is igen nehéz találni. Nekem majdnem levágták a bal mutatóujjamat, úgy elfertőződött az ízület. Szerencsére egy másik kórházban egy nagyon rendes sebészhez kerültem, akinek azóta is áldom a nevét. Amikor a kórház igazgató főorvosával beszéltem az eset után, persze a saját orvosait védte körömszakadtáig, de annyit azért siker5elernem, hogy másik kórházba helyezték el. A város legdörzsöltebb ügyvédjével is beszéltem , aki azt mondta, hogy itt helyben épeszű kolléga nem is fogja elvállalni az ügyemet, mert ebbe a kórházba jár az is, ha mindenáron perre akarok menni akkor másik városban keressék kollégát, de ajánlani sem akar senkit sem... Egy Pécsi ilyenre szakosodott ügyvéd pedig meg sem hallgatott addig, amíg az elég borsos óradijat le nem szurkolok neki előre az asztal sarkára. ... Szóval sok sikert és kitartást kívánok!”
2024. dec. 21.
A kertünk egyik része lejtős és állandó problémát okoz, hogy a gyomok gyorsan terjednek, a talaj pedig hajlamos a kiszáradásra. Olyan gyorsan növő örökzöld talajtakaró növények érdekelnének, amelyek sűrűn fedik a talajt, és segítenek megakadályozni a gyomok terjedését, miközben a talajeróziót is mérséklik. Jó megoldás lehet ez? Milyen növényeket javasoltok?
Az én válaszom:
„A SzakiVálaszokat átfutva én javasolnám még a felsorolt dísznövények mellé a cserjés pimpót, a már kora tavasszal is virágzó jázmincserjéket, kakukkfüveket és az orbáncfüveket is. De akár kökényt és bodzákat, szedret, málnát, fügét, homoktövist, sőt levendulát, mirtuszcserjéket, vagy akár rózsákat is el lehetne ültetni, hogy pl. a szőlőről már ne is beszéljünk. Ilyenkor persze a szúrós növényektől mindenki irtózik, de köztudott dolog, hogy többnyire minél szúrósabb egy növény, annál nagyobb a szárazságtűrő képessége, élni akarása is. Fontos dolog volna még azt is tudni, hogy mekkora a lejtő meredeksége és kitettsége, valamit az eródálódott talaj milyen is. Nagyobb lejtésszög esetén esetleg teraszozással, hálózással, rézsű kövezéssel , támfal elemekkel - és sorolhatnám a műszaki megoldásokat - is lehet csökkenteni a károkat. Magyarul mindenképpen látni kellene előbb a területet, az esetlegesen szükséges talajrendezéshez és az oda való növények javaslatakor.”
2024. dec. 20.
Nem vagyok biztos benne, hogyan zajlik pontosan a kerti csap téliesítése, de szeretném elkerülni a fagykárokat. Van valamilyen általános szabály, amit érdemes követni? Hőmérséklethez van kötve az elzárás időpontja? Szükséges lehet valamilyen extra szigetelést is alkalmazni?
Az én válaszom:
„Ilyenkor már nics szükség kinti öntözésre, így, mivel -5 fok alatt szétfagyhat a kinti vízcsap, nyugodtan elzárhatjuk azt! Általában van külön fagycsapja, amit a kerticsappal együtt ki kell nyitni az elzárásakor, hogy kifollyon a víz belőle és ne tudjon a víz megfagyva kárt okozni”
2024. dec. 6.
A kertünk régen parkolóként szolgált, így a talaj nagyon kemény. A füvesítés előtti talaj előkészítés során adódott gondom, próbáltam gyeptrágyával és gyephengerrel is, de csak kisebb foltokban maradt meg mindig a fű. Már megtörtem a talajt, amennyire tudtam: most akkor érdemes talajlazító géppel még tovább dolgoznom, vagy a kulcs a humuszos föld belekeverésében van inkább?
Az én válaszom:
„A kemény talaj nem gond a fűnek, 1-2 cm magágy bőven elég neki (mindig a magvastagság 1-2x-ese a vetési mélység), elég gyepszellőztető gereblyével, tüskés hengerrel kicsit megtörni, esetleg a magtakaró földet rászitálni, talajra sem kényes a fű. A nedvességi állapota viszont nem mindegy, simára pedig a tócsák, kisebb tavak elkerülése miatt ajánlott hengerelni. Lejtős területen is a rögösség akadályozza meg, hogy lemosódjon az össze s mag a lejtő aljára kelésig, de erre is vannak egyéb technikák is, ha kimondottan meredek lejtőt, rézsűt kellene magvetett fűvel befüvesíteni. A laza talaj kimondottan rossz a fű vetés számára, mert csak elmerül a mag és a mélyen vetett nem fog rendesen kikelni. Úgy mondjuk, hogy két hengerezés közé vetjük többnyire a magot, sekély begereblyézéssel kombinálva. A talaj keménysége alapvetően még nem rossz. Kiskertben nem szokás teljes talajvizsgálatot készíteni vetés előtt, így a tápanyaghiányokkal is csak a kelés után foglalkozunk (mondaná gazdász kolléga, hogy a műtrágya kel ki a legelőször), a kelésnél látszik rögtön, hol nem elég zöld a fű, miért foltos, hol lett több, vagy kevesebb a mag stb... Csírázáshoz csak víz és kellő meleg kell, ha megfelelő talajmélységbe került a magunk. Én a kocsiparkoló esetében egészen más problémát gyanítok, józan paraszti ésszel gondolkozzunk vajon mivel tették tönkre ott a földet?! Sőt az olajfolyások mellett akár drasztikus gyomirtózás, sófelhalmozódás is rögtön a látókörünkbe kerülhet... Ezeket a meglévő gyomok is máris jelzik egyébként, mi az ami bírta, vagy esetleg nem nő semmi sem”
2024. dec. 1.
Tavasszal gyorsan növő sövényt ültettünk, hogy a szomszédos utcáról kevésbé lehessen belátni a kertünkbe. Próbáltuk rendszeresen öntözni és trágyázni, de a növények fele mégis kiszáradt a nyári hőségben. Most, hogy közeleg a tél, szeretnénk pótolni a hiányzó részeket, de nem tudjuk, mit csináljunk másképp, hogy ez ne forduljon elő jövőre. Mit tanácsoltok?
Az én válaszom:
„azt se tudjuk mi nő gyorsan, talán a "csoda" szilről van szó?! Már több ismerősünk kivágta az egészet, mert rengeteg a meló vele... Lehet rá csöpögtető öntözést is csinálni, de valószínűleg vagy a növényanyaggal, vagy az ültetéssel volt gond. Én csak alátenném esténként a slagot, kicsit kiárkolva, megbarázdázva a hosszanti vizteret és jól beáztatnám alatta a földet, igaz, hogy nekem fúrott kutam van és csak a szivattyú üzemeltetése a költség-egyelőre. Nem költenék csepegtető öntözésre, annak kevés előnye mellett rengeteg hátránya is van, de ha az mellett döntenek a víztakarékosság miatt, akkor is elég lehet az eldobható lapos, egy-két évig használatos csepegtetőrendszer is. Az olcsóbb is, később a kellő begyökeresedés után pedig már nemigen kell, legfelfebb a forró, aszályos nyarakon. Összegezve egyébként vakon vagyok és távgyógyítunk, kellő infók hiányában, ugyanis ha alapos öntözést kaptak a növények, akkor még a túlöntözés esélye is fennáll, ennyi kevés információval... :)”
2024. nov. 30.
Termőföld csere során a talajfelszínt milyen mélységig cserélik és mi alapján dől el, hogy milyen földet raknak a terméketlen föld helyére? Illetve ezt idővel meg kell ismételni, vagy egyszeri folyamat?
Az én válaszom:
„Jó lenne tudni, hogy ki írta elő a termőföld cseréjét és mi alapján jelentette ki, hogy a jelenlegi talaj az terméketlen. Egy területen a talajlehordás és a talajfeltöltés is mérhetetlen károkat tud okozni, erre csak drasztikus esetben van szükség. Egy nagyobb, mondjuk akár ipari területen történő építkezés előtt előírják adott terület lehumuszolását, majd a saját termőréteg visszatöltését, de ez sem jó igazán, a talajélet, fák felszívózónája, stb-stb ilyenkor is helyrehozhatatlanul sérülhet. El kellene felejteni ezeket a károkozásokat. Minden föld javítható és nem véletlenül az adott helyszínen kialakult talaj az oda a legjobb. Nem lehet egy talajt csak úgy kicserélni, csak javítani... vagy mégjobban elrontani. Teljesen rossz a probléma megközelítése és az ökológiai lábnyom sem női topánka, férfi bakancs méretű ezzel a szemlélettel. Lábujjhegyen járva is csak kárt tudunk csinálni... Talán vázolni tudtam egy kicsit a problémakört, de hajrá, csináljunk csak minél több "szép ződ gyepes" sivatagot! Azt kellene tudni legelőször is, hogy miért kellene a talajt kicserélni, vagyis inkább javítani. Nagyon sokféle modern talajjavító anyag és szisztéma van, de így céltalan a probléma pontos ismerete nélkül bármit is mondani.”
2024. nov. 29.
A házunk mögötti árnyékos udvarban állt egy gyönyörű díszfa, amit nagyon szerettünk, de sajnos egy vihar miatt megsérült, és ki kellett vágnunk. Most szeretnénk a helyére egy új fát ültetni, és azon gondolkodunk, milyen kisméretű díszfák lennének alkalmasak erre a helyre. Hallottam, hogy például a japán juhar jól bírja az árnyékot és nem nő túl nagyra. Ti milyen ahhoz hasonló színes levelű díszfákat ajánlanátok?
Az én válaszom:
„Ezt így nem lehet kapásból megmondani a kert kitettségétől, domborzattól, klímától, tájolástól, talajtól stb-stb elszakadva, azt sem tudjuk, hogy milyen díszfa volt korábban, amit ki kellett vágni és nem is én fogom nézegetni a fát később sem, szóval elég kevés a támpont. Jó lehet az említett juhar is akár...”
2024. nov. 29.
A múlt héten nagy eső volt, ami után az udvaron lévő kis kerti tavat kitakarítottuk, de a következő viharnál megint teljesen megtelt sárral. A kerti tó építés során próbáltunk figyelni a megfelelő szigetelésre, aljzat építésre, de úgy tűnik, valamit mégsem csináltunk jól. Hogy lehetne úgy átépíteni, hogy tartósan tiszta maradjon?
Az én válaszom:
„Sok tavat csináltam már, de ilyen problémám nekem még nem volt. A sárnak, sáros víznek valóban nem szabadna a tóba belefolynia. Helyszínrajz, illetve fotók nélkül viszont nehéz megmondani, hogy a tó elhelyezésekor mit szúrtak el. ”
2024. nov. 29.
A gyepünkön megjelent sárga foltokat először gyeptrágyával kezeltük, de semmi sem változott, sőt, mintha még több is lett volna. Ráadásul észrevettük, hogy a kutyánk gyakran azon a területen pisil, ahol a foltok a legsárgábbak. Most azon gondolkodunk, hogy gyep felülvetéssel próbálnánk helyrehozni a problémát, de nem vagyunk biztosak benne, hogy ez elegendő lenne. Vagy csak az újrafüvesítés működhet? Mit javasoltok, hogyan lehetne tartósan megszabadulni a sárga foltoktól?
Az én válaszom:
„Kedves Csenge! A kutyapisit csak talajcserével lehet eltüntetni. A só felhalmozódik, nem tudjuk közömbösíteni. Felülvetéshez extrém sótűrő fű kellene, ha kitalálták volna (tengerifű például ?! ... ViccElek). Mondani szokás, hogy vagy a kutya, vagy a kert. Szerte nagy Budapesten is jelenleg a kutyapisi a legnagyobb gond az egész városban, mert a kutyagumit már összeszedetik, de a kutyapelus még nem jött divatba...”
2024. nov. 29.
Érdemes fűszőnyeget lerakni egy új kertben vagy inkább a magról vetést javasoljátok? Melyik tartósabb megoldás hosszú távon? Mik a fűszőnyeg előnyei és hátrányai a sima vetett fűvel szemben?
Az én válaszom:
„A gyepszőnyeggel azonnal mutatós, "szép ződ gyep" van, de szinte csakis öntözéssel együtt javasolt csak megvalósítani, fűvetéshez több idő kell. Árban is nehéz mit mondani, mert alapvetően a fűvetés sokkal olcsóbb elsőre, aztán meg lehet sok minden... ott is kell legalább vészöntözni. Nagy tapasztalom sincs füvesítésben, mert én csak jó harminc éve kertészkedek és füvesítek még szakmaszerűen, Így csak annyit mondok, hogy én gyepszőnyeget csak egyetlen egyszer raktam le még egy állatorvos dokinak egy kis kertben, ahol a házi kedvenc, labrador kutyust addig tartották ott napközben, amíg a városban voltak rendelés stb miatt és nem a vidéki nagy kertes lakhelyen. Na ez a fű a kutyapisitől egy fél év alatt szintén kiment nagy foltokban, bár egy ideig gyönyörű volt és így gyepszőnyeggel "operálva" megúsztak ideig-óráig egy kb. 30 cm mély teljes talajcserét is az udvarban, az előző kutya után. Persze ez egy extrém eset, de hosszú távon én a vetett füvet ajánlom. Ha pedig kutya is van, akkor nagy kertet.”
2024. nov. 19.
Régen füvesített kissé elhanyagolt területen melyik módszer hatásosabb: a gyepszellőztetés vagy a gyeplazítás? Szeretném, hogy újra egészséges, összefüggő pázsit legyen a kertben.
Az én válaszom:
„Én mondhatnám a kérdésre, hogy nem tudom a gyakorlatban mi a különbség a gyepszellőztetés között, de egy kicsit fejtsük ki akkor mélyebben! Józan paraszti ésszel gondolkozva a gyeplazítás kicsivel és tényleg csak pár centiméressel mélyebben dolgozza meg a földet. Így nem csak a fűnyírás során lerakódott gyepfilcet szedi fel, egy első ránézésre a fűtartós fűnyíróhoz nagyon hasonlító célgéppel. Tehát egy szellőztetés semmiképpen sem lesz elég a gyep felújításához. Első körben egy valóban a füvet és a megnövekedett gazokat lenyíró és jelen esetben a lehetőségeinkhez mérten fűládás, fűtartós kisebb nagyobb géppel jó rövidre levágnám az egész területet, ezáltal megtisztítva az elgazosodott füves részt, részeket. A további teendőink ezután a gazosodást okozó növényektől is függenek, hiszen azok lehet egyszikűek, kettő és akár többszikű növények, de gombák is akár, lehetnek egy és kétnyáriak, vagy évelők is a gaznak ítéltek. Lehetnek mohás, tarackos, tőlevélrózsás makacs gyomok, kisebb fás cserjék is akár, erőteljes és mélyre hatoló fás gyökérzetűek, karógyökerűek is. Úgy szoktuk mondani, hogy amit a hagyományos kézi kasza kivisz - de lehet az egy damilos gép is ma már moderneknél-, azzal nem is kell foglalkozni, mert "a kasza gyógyítja a füvet". Ilyenkor maga a rendszeres kaszálás is elegendő, megerősödik a maradék fű újra, ugyanis elég kevés növény van - a fűféléken kívül-, amit a kasza sem ér el elég mélyen és a rendszeres levágást is jól tűri, tehát ilyenkor a rendszeres, két-három hetenkénti vágás mellett egy kis jó fűmaggal való felülvetés is megoldhatja a problémánkat. Ha valóban nagyon elhanyagolt és erőteljes, nehezen kiirtható, esetleg invazív gazokkal is tele van már a célterület, akkor jöhet a gyomirtás. Itt is kihangsúlyoznám, hogy nem mindig a vegyszeres gyomirtás a megfelelő, sőt ma már egyre inkább nem az a jó és követendő. Még egy fontos szempont, hogy a füves területtel mi a célunk, mennyit szeretnénk vele foglalkozni, mert az is lehet, hogy egy jól beállott és nem is tragikus gyepes növényzetünk van, szép virágzó, mindenféle hasznos növénnyel, akár gyógy-, fűszer és akár teának is hasznosítható növényekkel, úgymint mentafélék, pitypang, lándzsás útifű, katáng kóró, borsika, kakukkfű és még sorolhatnám. tehát ha nem egy golf-, vagy focipálya minőségű és úgymond problémamentes "Szép Ződ Gyep" a célunk egy robotfűnyíróval felfegyverkezve, akkor azért sok egyéb pázsitminőség, vagy akár méhlegelő is ismeretes ma már a modern kertművelésben. Szóval a gyomirtás lehet mechanikai, fitotechnikai, kézi... kinek mi sport és testmozgás, felüdülés és relaxálás egyben, nem csak kétes kimenetelű, drága és akár a teljesen ökoszisztémát és a növényflórát leromboló a vegyszeres is. Persze a vegyszeres gyomirtást is lehet állományban és kíméletesen is végezni, de sokszor többet ártunk vele, mint amennyit szeretnénk a területen javítani. Én annak idején még úgy tanultam, hogy az elsődleges funkciója a zöldfelületeknek a pihenés, ez pedig lehet aktív is! Gyeplazító és fű, szénagyűjtő gereblyéket, sarabolókat, kézi hengert, vesszőkosarakat, kézi kaszát, sarlót, szegélyvágó és metsző- cizelláló ollókat, machetát, acatszurkálót... tessék csak nyugodtan elővenni a nagyink, nagypapánk fáskamrájából újra, nem fáj az az a kis hajolgatás és a testmozgás, sőt...! Persze manapság már semmire sincs idő... mindent készen szeretnénk megkapni.”
2024. nov. 19.