Épületgépészet · Uszodatechnika · Gázkészülék javítás
GL Gasztrotechnikai kft.
Épületgépészet · Uszodatechnika · Gázkészülék javítás
Értékeléseim
Válaszaim
Hogy kell kiszámolni a tetőtér hasznos területét? tudna nekem valaki egyszerű megoldást adni?
Az én válaszom:
„A tetőtér hasznos alapterületének számításához alapvető lépéseket és szempontokat kell figyelembe venni. Az alábbiakban egy általános útmutatót talál, amely segíthet a számításokban: Mérje meg a tetőtér szélességét és hosszúságát: Kezdje a tetőtér belső falainak szélességének és hosszúságának mérésével. Ez adja a teljes bruttó alapterületet. Vegye figyelembe a tető lejtését: A hasznos alapterület számításánál fontos figyelembe venni a tető lejtését, mivel ez befolyásolja, hogy a tér milyen magasságban lesz teljesen használható. Általában azokat a területeket tekintjük hasznos alapterületnek, ahol a belmagasság legalább 180 cm (vagy más, helyi előírásoknak megfelelő magasság). Határozza meg a 180 cm-nél magasabb területeket: Mérje meg és jelölje ki azokat a területeket, ahol a tető magassága eléri vagy meghaladja a 180 cm-t. Ezek a területek alkotják a hasznos alapterület nagy részét. Számolja ki a hasznos alapterületet: Miután azonosította a 180 cm-nél magasabb területeket, számolja ki ezek összterületét. Ez magában foglalhatja a különböző geometriai alakzatok (pl. téglalapok, trapézok) területeinek kiszámítását és összeadását. Vegye figyelembe a beépíthető területeket: Ha vannak olyan részek, amelyek nem érik el a 180 cm magasságot, de például tárolásra használhatók, ezeket külön jelezze, mivel ezek is hozzájárulnak a tetőtér értékéhez, bár nem számítanak a hasznos alapterülethez. Levonások: Vonja le azokat a területeket, amelyeket nem lehet hatékonyan használni, például a lépcsőház által elfoglalt terület, kémények, vagy más szerkezeti elemek. Összegzés: Az összes releváns terület kiszámítása és a nem hasznos területek levonása után megkapja a tetőtér hasznos alapterületét. Fontos megjegyezni, hogy a fenti lépések általános útmutatót nyújtanak. A pontos számításokhoz és a helyi építési előírásoknak való megfeleléshez érdemes szakember segítségét kérni. ”
2024. febr. 28.
Járdabeton esetén mi a megfelelő vastagság? Csak gyalogos forgalom lesz rajta, de jó lenne, ha nem repedne fel hamar.
Az én válaszom:
„Kedves Ferenc! Gyalogos forgalomra szánt betonjárda esetén a beton vastagsága általában 8-10 centiméter közötti. Ez elegendő vastagságot biztosít a normál gyalogos használatra. Betonjárdák építési folyamata a következő lépésekből áll. Alap előkészítése: Először jelölje ki a járda nyomvonalát, majd ásson ki egy megfelelő mélységű (10-25 cm) alapot. Járda esetén 10 cm mélység elegendő, míg kocsifelhajtónál 20-25 cm mélység javasolt. Tisztítsa meg az alapot, és szükség esetén terítsen ki 5-8 cm vastagságban kavicságyat, majd döngölje le. Zsaluzás: Használjon fenyőanyagú széldeszkákat vagy kifejezetten erre a célra készített zsaludeszkákat a járda oldalsó megtámasztásához. Rögzítse a deszkákat karókkal megfelelő sűrűséggel, és ügyeljen arra, hogy a zsaluzás biztosítsa a járda tervezett magasságát. Betonkeverés: Keverje össze a betont, melynek ideális aránya 1 rész cement, 2 rész homok és 4 rész sóder. A víz hozzáadásával készítsen földnedves betont. Nagyobb mennyiség esetén betonkeverő gép használata javasolt. Betonozás: Terítse el egyenletesen a betont, és döngölje le. A felületet húzza egyenesre egy léccel, ügyelve az oldallesésre. Körülbelül két méterenként helyezzen el keresztben deszkákat a repedések elkerülése érdekében. Vízelvezetés: Biztosítsa a megfelelő vízelvezetést a járdának, adja meg a szükséges lejtést (1-2 cm/méter), hogy a csapadék ne a ház felé folyjon. Utómunkálatok: Miután a beton kiterült és kezd kötni, szükség esetén végezze el a kizsaluzást. Az oldalsó zsaluzatot 1-2 nappal a terítés után távolítsa el. Fontos, hogy mindig az aktuális időjárási körülményeket vegye figyelembe, betonozás előtt és után tartsa be a beton száradási idejét és a kötési folyamatot. Esetleg még alaposabb ismereteket szeretne, akkor nézze meg a Betonozz.hu, Utepitesakademia.hu és a Bekasepker.hu weboldalakat. Üdv: GLG ”
2024. febr. 1.
milyen hőszigetelő anyagokkal valósítható meg sikeresen a vályogház hőszigetelése? Ti mit raknátok rá - kőzetgyapot, eps, vagy láttam olyat is, hogy náddal szigetelték.
Az én válaszom:
„Tisztelt Nagy István! A vályogházak hőszigetelésére többféle anyag is alkalmazható, azonban a vályog természetes tulajdonságai és légáteresztő képessége miatt fontos, hogy a választott hőszigetelő anyagok is megfeleljenek ezeknek a kritériumoknak. A vályogházak hőszigetelésére a következő anyagok közül választhat: Kőzetgyapot: A kőzetgyapot jó választás vályogházakhoz, mivel kiváló páraáteresztő képességgel rendelkezik, ami lehetővé teszi a vályogfalak természetes szellőzését. Ezenkívül jó hőszigetelő képességgel is bír, és tűzálló anyag. Clima EPS (speciális EPS): Ez egy speciális, páraáteresztő polisztirol típusú hőszigetelő anyag, ami szintén alkalmas lehet vályogházak szigetelésére. Ugyanakkor fontos, hogy a rendszer összes komponense (ragasztó, vakolat stb.) szintén páraáteresztő legyen. Üveggyapot: Az üveggyapot szintén egy jó választás lehet, különösen a könnyűsúlyúsága és páraáteresztő tulajdonságai miatt. Fontos megjegyezni, hogy a vályogházak szigetelése esetén kerülni kell az olyan anyagokat, mint a normál EPS (hungarocell) vagy a gipszkarton, amelyek nem engedik át kellőképpen a párát, így akadályozzák a vályogfalak természetes szellőzését, ami páralecsapódáshoz és penészesedéshez vezethet. A vályogházak hőszigetelése során figyelembe kell venni a szerkezetek páraáteresztő képességét, hogy elkerüljük a nedvesség felgyülemlését és a kapcsolódó problémákat. Esetleg több információt szeretne, akkor a részletekért látogasson el a Hőszigetelés Plaza, Kontaktbau és az Épít-ész weboldalakra. Üdv: GLG ”
2024. febr. 1.