Sziasztok! Hogy tudom megállapítani, hogy hány fokos a tetőm hajásszöge?

Az én válaszom:

„Kedves Dávid. Két lehetőséged van rá. 1. Megméred arra alkalmas eszközzel, amely mutatja a vízszinteshez képest a tető hajlásszögét. 2. Kiszámolod szögfügvény segítségével. Ebben sz esetben viszont ismerned kell a gerincvonal magasságát a talpszelemenektől számítva. tangens alfa= gerincvonal távolsága a talpszelemenek síkjától osztva a talpszelemenek távolságának felével Pl a talpszelemenek távolsága 10m A gerincvonal 2.9m el van magasabban a talpszelemenek vonalánál. Tangalfa=2.9/5=0.58 tangens alfa= 0.58 Azaz alfa=30 Tehát a tető 30 fokos”

Hogy tudom nagy vonalakban jól megsaccolni, hogy hány négyzetméter a tetőm? Nem akarok mindent méricskélni, ha nem muszáj. Van valami egyszerű kalkulációs módszer?

Az én válaszom:

„Kedves Gábor! A legegyszerűbben úgy kapja meg a tetőfelületet nm ben, hogy a ház alapterületét elosztja cosinus alfával. Ahol az alfa a tető hajlásszöge fokban kifejezve. Alapterület alatt pedig a külső ereszvonalat kell figyelembe venni. Azaz egy 10mx 10m es kádárkocka 30fokos tetővel pl a következő. Az eresz 0.5m el lóg túl a falon. Azaz a nm /10m+0.5m+0.5m/a négyzeten azaz 11x11=121nm. Ezt osztjuk cosinus 30fokkal. Cos 30=0.87 Tehát 121÷0.87= 139nm. Azaz egy 10mx10mes kádárkocka tetőfelülete 139négyzetméter. ”

Sziasztok! Kifelé nyíló bejárati ajtó mennyire elterjedt családi ház esetében? Én eddig csak befelé nyílót láttam, és nem tudom, van-e ennek valami praktikus oka, vagy simán választhatok kifelé nyílót is?

Az én válaszom:

„Tisztelt Hevesi Irma! Mind befelé nyíló, mind kifelé nyíló ajtót nyugodtan választhat. Műszakilag azonos minőségben kivitelezhető mindkettő. Adott kultúrkörben szokás kérdése, hogy melyik az elterjedtebb. Konzinentális Európában a befelé nyíló a divat, míg az Egyesült Királyságban a kifelé nyíló a gyakoribb. Olyannnyira, hogy Angliában még az ablakok terén is a kifelé nyíló a jellemző.”

Melyik párazáró fóliát válasszam? Van valami kritérium, hogy milyen tetőhöz milyen kell? Jó a sima vagy inkább alusat szoktak tenni?

Az én válaszom:

„Tisztelt Szepes Ferenc! A tetőn hova szeretne párazáró fóliát tenni? Belső oldali párazárásra alkslmazzuk a párazáró/ párafékező fóliákat. Azaz a szigetelés lakótér felőli oldalára. Nagyon fontos, hogy minőségi fóliát vásároljon./ ez minden fóliára igaz/ Kerülendő minden no name fólia. A szakma egyöntetűen rossz véleményen van a masterfol fóliákról is. Amit ajánlok, azok a cserépgyártók saját márkás fóliái/ tondach, bramac, terran, creaton/ valamint jó minőségű fóliákat gyárt még a Dörken, a Siga, a Juradach, a Rothoblass, Corotop. Az összes többi fólia márka kerülendő. ”

Ha a szarufák között nincs elég széles hely, akkor hogy lehet beépíteni tetőablakot? Van erre megoldás? Vagy akkor csak nagyon picikét lehet betenni?

Az én válaszom:

„Tisztelt Kovács Kinga! Van rá megoldás. Ki lehet váltani szarufát, így akár 2 szarufaköz szélességben is lehet tetőtéri ablakot beépíteni. Budapesten és 80kmes körzetében vállalunk is ilyen szarufakiváltásos tetőtériablak beépítést. ”

A tetőtéri ablak beépítése engedélyköteles?

Az én válaszom:

„Tisztelt Vári Péter! Alapesetben nem engedélyköteles. Nem alapeset, ha a ház műemlék, vagy műemlék jellegű. Illetve ha műemlékvédelmi övezetben van Azaz pl Budapesten pl a várban az I. Kerületben engedélyköteles.”

Mitől függ, hogy milyen típusú faanyagokat használnak az ácsmunkák során? (például tölgy, fenyő, juhar) Ezt én dönthetem el, vagy vannak bizonyos faanyagok, amik kifejezetten bizonyos funkcióra jók?

Az én válaszom:

„Tisztelt Szepes Ferenc Úr! Ácsszerkezeti felhasználásra a kemény fafajtak/ tölgy, akác, juhar/ nem alkalmasak. Egyrészt nagy fajsúlyuk, másrészt repedési, hasadási tulajdonságaik miatt. Keményfafajtákat az asztalos ipar használja. Ácsszerkezetekhez való felhasználásra a puha fafajok, azok közül is első sorban a fenyő félék alkalmasak . A legkiválóbb tulajdonságokkal a vörös frnyő rendelkezik. Azonban magas ára miatt elenyésző az ilyen célra történő felhasználása. Pedig Trianon előtt, a mknarchia időszakában előszeretettel használtak, igaz, akkor még a Magas Tátra és a Kárpátok a Magyar Királysághoz tartoztak. Budapesten a Nagykörút és Kiskörút valamint a belváros épületeinek monumantális ácsszerkezetei mind vörös fenyőből készültek. Magas csersav tartalma miatt nincs szükség külön gombaellenes szerrel való kezelésére sem. De, mint ahogyan írtam, magas ára miatt elenyésző a felhasználása épületfaként. Hasonló a helyzet a Borovi fenyővel. Az ára miatt szinte 100% ban asztalos ipari felhasználása a jellemző. Manapság ácsszerkezetek 99% ban erdei fenyőből készülnek. Ezen erdei fenyők között is van minőségi különbség. A legjobb az orosz/ szibériai/ erdei fenyő lenne, de 2014es Krím Oroszország általi annektálása miatt az EU behozatali szankcióval súlyja az orosz fát is, így a legjobb minőség, hála az EU szankciós politikájának, beszerezhetetlen. Van román, szlovák, és az utóbbi 1 évben ukrán import fa. A leggyengébb minőségű a román. A szlovák közepes. Az ukrán jó. Bár az ukrán fa esetében gyanús, hogy az valójában orosz fa, és az ukránok csak megkerülik az EUs szankciókat, és ukránnak behazudva hozzák be az orosz fát, miközben jól keresnek azon a szankción, amit a zseni EU elvileg az ukránokat segíteni szándékozva vetett ki.”

Zsindellyel fedett tetőnek mi a minimális lejtése, hogy ne ázzon be?

Az én válaszom:

„Tisztelt Kőszegi Zoltán! Mindig az adott termék alkalmazástechnikai leírásában megadott gyártói adatok a mérvadóak. Mi a belga IKO cég zsindelyeit szoktuk ajánlani, mivel a legmagasabb minőséget képviselik, és a Cambridge sirozatukra 25 év garanciát vállal a gyártó. Az IKO Cambridge xpress 15foktól, a Cambridge xtreme 9.5foktól beépíthető. Természetesen szigorúan betartva a gyártói alkalmazástechnikában leírtakat. ”

Általában mekkora szokott lenni egy kádárkockán a szarufák közti távolság? Mekkora tetőablakot lehet betenni?

Az én válaszom:

„Tiaztelt Nagy István. Általában 100cm a szarufatávolság a régi kádárkockákon.”