Praktikus szobafestés kisokos

A szobafestésről röviden

A szobafestés belső falaink és a mennyezet festéssel történő díszítését jelenti. Minden előkészítő és falkiegyenlítő munka a szobafestés folyamatához tartozik, ami a vakoláson/burkoláson felül történik, így az alapozás és a glettelés is.

Festhetünk természetes és műanyag alapú festékekkel, vízbázisú és oldószeres anyagokkal. Mindig a festendő felületnek és a kiválasztott festéknek megfelelő alapozókkal, glettekkel és eszközökkel kell dolgoznunk. Tehát az első feladat a falfelületek és a helyiség megismerése, diagnosztikája, a második feladat a felhordandó festék megjelölése lesz. Minden további anyag és eszköz kiválasztása csak ezután következhet.

Mikor kell festeni?

Egy-egy helyiség festése mindenképp ajánlott a falak károsodása (penész, salétrom), koszosodása esetén, első beköltözéskor, vagy ha otthonunk hangulatán akarunk változtatni. Ma már rengeteg féle speciális festék kapható a különböző helyiségek és felületek kezelésére vagy kreatív díszítésére. Ha egyszerű higiéniai vagy esztétikai okokból szeretnénk festeni, könnyen lehet, hogy elég egy tisztasági festés.

A szobafestés lépései

Tervezés – elképzelések

A tervezés szakaszában gondoljuk át, mire fogjuk használni a kiválasztott helyiséget, milyen színekben, formákban, felületminőségben gondolkozunk. Érdemes meghatároznunk, hogy a falakkal várhatóan mi érintkezik majd, milyen hatásoknak fogjuk kitenni frissen festett felületeinket.

Az egyik legfontosabb a víz és a hőmérsékleti viszonyok felmérése (fürdőszoba, konyha, de akár külső falakon felcsapódó víz is tényezőt jelenthet). Amennyiben előtérről, gyakori faltapogatásról, ruhák, használati tárgyak gyakori falra akasztásáról van szó, vagy gyerekszobáról, érdemes strapabíróbb, könnyen tisztítható felületekben gondolkoznunk. Ha van allergiás vagy vegyszerekre érzékeny családtagunk, ez tovább szűkítheti a nekünk megfelelő anyagok kínálatát.

Fontos, hogy még a festés megkezdése előtt tisztában legyünk céljainkkal, mert a rendkívül nagy színkínálat és a dekorációs lehetőségek széles tárházában történő tájékozódás sok időt rabolhat el bármely későbbi munkafolyamatban.

Színválasztás

A színek kiválasztására hagyjunk elegendő időt. Nyugodtan vigyünk haza a festékgyártók által a boltokban rendelkezésre bocsátott színkártyákat, ha lehet, ragasszuk fel őket az adott falra, és képzeljük el nagy felületen. Érdemes különböző napszakokban és különböző fényviszonyok mellett is ellenőrizni a kiválasztott szín viselkedését. Jellemzően a világosabb árnyalatok tágítják a teret, míg a sötétebbek szűkítik – így alacsony mennyezet esetén mindenképp válasszunk világos árnyalatot a fejünk felé.

Ha van rá lehetőségünk, vagy még mindig bizonytalanok vagyunk, egy kisebb mennyiséget is vehetünk a festékből és végezhetünk próbafestést, mivel az árnyalatok csak a festék textúrájában tudják igazán megmutatni magukat. Ha több rétegű festést tervezünk, és az első réteg felhordása után csalódottak vagyunk, színkeveréssel még korrigálhatunk az árnyalaton!

💡 TIPP: Az Otthonok és Megoldások Stíluskerekén pörgetve különböző stílusok, helyiségek és színek kombinációjára találunk inspirációt – például egy rusztikus fehér hálószobára illetve segítségünkre lehet a Pinterest és a Home Info hasonló jellegű albuma is.

Milyen falra milyen festék való?

Alapvetően kétféle beltéri festéktípust különböztetünk meg: az oldószeres festékeket és a vízbázisút. Az, hogy melyik festéket alkalmazzuk elsősorban a festendő felülettől, a helyiség rendeltetésétől függ.

Vízbázisú vagy akril festékeket leggyakrabban a falak és a mennyezet festésére használunk. A bennük lévő nedvességtartalom elpárolgásával szilárdulnak meg, vízzel higíthatóak (csapvíz helyett javasolt ioncserélt vízzel végezni a hígítást). Előnyük, hogy könnyű a felhordásuk, 20 perc alatt tapintásra már szárazak, két órán belül újrafesthetőek, és vízzel egyszerűen tisztíthatóak.
Az oldószeres festékek az akril festékeknél ellenállóbb felületet hoznak létre, ezért elsősorban jobban igénybevett felületek kezelésére alkalmazzák.

Enyves festék

Az enyves festék natúr falfestéknek számít, szellőzése, kiváló, semmilyen tartósítószert nem tartalmaz, allergiások számára pozitív élettani hatásokkal bír. Vizes helyiségekbe nem ajánlott. Alkalmas fűrészporos tapéta, papírtapéta, gipszkarton, vakolat és kő festésére.

Előnyei: olcsó, jól fed, mattra szárad, jól díszíthető, csak természetes anyagokat tartalmaz, légáteresztő.

Hátrányai: kicsi a kopásállósága, száraz helyiségekre ajánlott, munkaigényes, nem javítható, nem tárolható, csak kefével hordható fel.

Mészfesték

A mészfesték gazdaságos, környezetkímélő falfesték, természetes fertőtlenítő hatással rendelkezik, jól szellőző, páraáteresztő és relatív kopásálló, bababarát. Korábban meszelt felületekre könnyedén rádolgozhatunk, beton és vakolt felületek, de akár vlies-tapéták és gipszkarton festésére is kiválóan alkalmas, bel- és kültéren egyaránt használható. Ugyanakkor mészfestéket nem alkalmazhatunk előzőleg enyves vagy diszperzites festékkel festett felületeken, olaj- és zománcfestéken, fafelületeken. Vizes helyiségekbe is ajánlott. Létezik belőle bio eredetű és színezett, de diszperzittel kevert változat is.

Előnyei: olcsó, csak természetes anyagokat tartalmaz, nagyon jó páraáteresztő képességgel rendelkezik, nedves helyiségekben is jól alkalmazható, fertőtlenítő, gombaölő hatású.

Hátrányai: könnyen sárgul, korlátozottan színezhető, korlátozottan kopásálló, rusztikus hatású, nehezen javítható, nehezen díszíthető, csak nedvszívó felületen használható, munkaigényesebb (több rétegben kell felhordani).

Diszperzit

A diszperziós festékek (más néven diszperzit, műgyanta kötőanyagú festék) mára a legelterjedtebb, műanyag alapú, sokféle színben kapható, folyamatosan fejlesztett és korszerűsített anyagok. Vízzel higíthatók, viszont száradás után már vízben oldhatatlanok és nagyon ellenállók.

Előnyei: nagy kopásállóságúak, nem hagynak nyomot a ruhákon, ma már jó légáteresztő képességűek, oldószer tartalmuk minimális, gyorsan szárad, nagyon jól színezhető, egészségre nem veszélyes. A legkönnyebben átfesthető és karbantartható falbevonatok. Az egyetlen festéktípus, ami élénk, erős, sötét színekben is kapható vagy kikeverhető.

Hátrányai: műanyagalapú.

A falak festéséhez ma már rengeteg gyártó kínál speciális tulajdonságokkal felvértezett festékeket, termékcsaládokat. Az általános falfestékeken túl

• lábazati lemosható, súrolásálló festékek,
• hőszigetelő, hővisszaverő festékek,
• penészedésgátló festékek,
• vízálló festékek,
• kifejezetten nikotin- és beázás foltok eltakarására szánt folteltakaró festékek,
• mágneses festékek,
• különböző extra fényes, selyemfényű vagy metál, márvány, lazúros felületet imitáló dekorfestékek,
• táblafestékek
  is találhatók a boltok polcain.

Hány évente érdemes festetni?

Hogy milyen gyorsan amortizálódnak a falak, az nagyban függ például a légszennyezettségtől, illetve az ott lakók életmódjától. Ahol sok a por, magas a légszennyezettség, állatokat tartanak, dohányoznak vagy kisgyermekek élnek, ott a falak hamarabb koszolódnak. Átlagosan 4-5 évente érdemes lehet festetni, de ha vigyázunk a falak tisztaságára, akkorakár 10-15 évet is kibírhatnak.

A szobafestés időigénye

A festés időigényességet jó megközelítéssel kikalkulálhatjuk miután elvégeztük a felületek diagnosztikáját és kiválasztottuk a felhasználni kívánt anyagokat.

Festést sima, pormentes, száraz falon lehet csak megkezdeni, így a tényleges festékfelhordást számos lépés előzi meg – sokszor az előkészítésre több időt és energiát kell szánni a tényleges festés folyamatánál. A helyiség előkészítése mérettől függően pár órát vesz igénybe, a falak előkészítése állapottól, hibáktól függően akár több napot is igényelhet. Egy jó állapotú fal esetében azonban a falak tisztítása, átcsiszolása ismét nem több 1-2 óránál.

A glettelés a választott glettanyag száradási idejét és az igényelt rétegek számát figyelembe véve akár csupán 2-3 órán belül is elvégezhető. A festés szintén rendkívül anyagfüggő, a festék felhordásának ideje területfüggő. Diszperzites festék kétrétegű felhordásával, és kétórás száradási idővel számolva egy munkanap alatt bizonyosan teljesíthető feladat. Bármely munkafázis előtt vagy két munkafázis közben szükséges alapozás esetén ugyanúgy a felhordási idővel és legalább 2 órás száradási idővel kell számolnunk.

Tehát szobafestés esetén – bármilyen kis méretű helyiségről is legyen szó – a legegyszerűbb festésre is legalább két napot kalkuláljunk a száradási idők megfelelő betartása érdekében. Általában azonban javításokkal, alapozással, speciális felületkezelési eljárásokkal egy átlagos szoba kifestése 3-5 napot vesz igénybe, egy nagyobb lakás kifestése még a legjobb műveleti sorrend felállítása esetén is, akár két hétig is eltart.

A falhibákról röviden – Salétrom, penész, nikotinfoltok

Salétrom

Salétrom akkor válik ki a falon, ha előzetesen nedvesség érte, tartósan nedves volt. A salétrom fehér, porszerű réteg a falfelületen. A fal lemosása előtt ezt kefével kell eltávolítani. Súlyos esetekben a teljes vakolatcsere, és a nedvesség forrásának megszüntetése jelent tartós megoldást a problémára.

Penész

Általában a helyiség nem megfelelő szellőzése, a fokozott páratartalom okozza. A penészes rétegek teljes leáztatása, lekaparása után a területet penészölővel kezelve újrafestéssel helyrehozható a hiba.

Makacs foltok – beázás, cigarettafüst

Maradandó sárgás foltokat okoz egy-egy beázás vagy a nagy mennyiségű cigarettafüst, ami újra meg újra átüt a vízbázisú festékeken. A foltok eltüntetésének titka a megfelelő felülettisztítás, és az ezt követő alapozás. Általában a foltokat tökéletesen szigetelő réteggel kell bevonni annak érdekében, hogy később ne üssenek át.

Rozsdafoltok, „átvérzések”

A diszperziós festékek oxidatív hatása a fémeket rozsdásodásra hajlamosítja, ami rozsda-átütéseket eredményez. Ezeket az átfoltosodásokat szigetelő festékréteg felhordásával tudjuk megelőzni. A szigetelő réteg megakadályozza a nedvesség átszivárgását: letisztított, portalanított felületre felhordva – akár spray formátumban is – tökéletes száradás és csiszolás után festhető felületet kapunk.

Díszítő festés technikák, ötletek

Különböző modern díszítő festési technikák segítségével egyedi hatásokat, formákat és színkombinációkat varázsolhatunk falainkra. Sablonok segítségével sormintákat rajzolhatunk a falra, de akár téglahatású falat, egyszerű életképeket, alakokat, virágokat is festhetünk. Az egyre népszerűbb struktúrglettek használatával textúrát, falfénnyel színt adhatunk a mintáknak.

A felvitt festéket visszaszedhetjük, játszhatunk a szivacsok, ecsetek, hengerek kreatív használatával, cserélgetésével is. Faldekorációs ötletek között találunk ma már faltetoválást is, egy stabilan festett diszperziós falra dekorációs céllal ragaszthatunk tapétát, fotónyomott tapétát is.

Egyszerű díszítések:

• Hengerezés mintázó hengerrel: Egy-, kettő- vagy akár háromszínű. Speciális hengerrel történik a felhordás.
• Vonalazás: Különböző méretű, vastagságú és színű vonalakkal történő díszítés – akár a mennyezeten, akár az oldalfalon.
• Rongytechnika: egyszerű és népszerű technika. A falra először egy híg, pasztellszínű alap kerül, majd száradás után egy kontrasztos, markánsabb színt hordanak rá jellemzően durva lenvászon anyaggal, amit festékbe mártás után lazán összegyűrnek és azt görgetik a felületen fentről lefelé.
• Pecsételjárás: sablonfestészeti technika, adott minta ismétlése a falon adott távolságban.
• Sablonfestészet: a sablon legyen nedvességálló, és lehet pozitív vagy negatív sablon is. A festék felhordása sablonálló ecsettel, szivaccsal vagy ronggyal történik, esetleg szórópisztolyt is használhatunk.
• Szín- és durvafröcskölés: egy alapárnyalat felfestése után akár többféle színnel is megvalósítható az eljárás. Egy korongecsetet festékbe mártva a szőréről a festéket a falra rázzuk, fröcsköljük.

Fogalomtár

• Akrilozás: egyfajta fugázás. A falfelület és a különböző nyílászárók találkozásánál lévő rések kitöltése speciális akrilát anyaggal. A glettanyag helyett használt nyomópisztolyból adagolható akril anyag rugalmassága révén alkalmasabb a különböző anyagok találkozásának kihúzására, nem törik, nem repedezik be idővel.
• Fóliázás: védőfólia felhelyezése a bútorok és a burkolat, illetve egyéb tárgyak megóvása érdekében.
• Holker: a mennyezet és a falak találkozását akkor nevezzük holkernek, ha a két sík homorulattal, a vakolat lekerekítésével találkozik, és nem egy tökéletesen éles vonalat ad ki a falsík és a mennyezet találkozása. Ha nem lehet tökéletesen éles találkozást kialakítani, ajánlott holker díszléc használata, mely a ház természetes mozgásából adódó repedéseket is eltakarja.
• Maszkolás: maszkoló ragasztószalag felhelyezése. Ezzel védjük azokat a területeket, amiket meg akarunk védeni attól, hogy festékesek legyenek. pl. párkányok, ablakkeretek stb.
• Mázolás: nyílászárók, csövek festése.
• Snájdolás: ecsettel végzett egyenes vonalvezetésű festés. Azokon a részeken alkalmazzák, melyeken nem fér el a nagy henger.
• Színhatárképzés: Eltérő színű falfelületek esetén a két szín közti határ kialakítása. Általában folyóméter ára van.