A földelés panellakásban gyakran csak részben van meg: a régi, kétvezetékes hálózatban a szobák konnektoraiba csak fázis és nulla fut, külön földelőér nélkül. A hiányzó földelés panellakásban nem pótolható azzal, hogy a konnektorban a nullát átkötik a földelő érintkezőre. A tartós megoldás a háromeres villanyvezeték-csere, a zöld-sárga földelőérrel a biztosítéktábláig és FI-relével.
A lényeg röviden
- Sok régi panellakásban a szobák konnektorai kétvezetékesek: csak fázis és nulla ér van bennük, zöld-sárga földelőér nincs.
- A házi „nullázás”, vagyis a nulla átkötése a konnektor földelő érintkezőjére, a vékony lakásvezetéket közös nulla- és földelőérré teszi, ami ott nem megengedett.
- Ha egy így átkötött áramkörben a nulla megszakad, a készülék fém háza feszültség alá kerülhet.
- A megoldás felújításkor a háromeres hálózat: fázis, nulla és külön földelőér minden konnektorhoz, visszavezetve a biztosítéktábláig.
- Az FI-relé csak ott működhet, ahol a nulla és a földelés külön ér.
- Ha a társasház felszállója még régi rendszerű, a lakás felújítását a villanyszerelő ehhez igazítva tervezi meg.
Miért nincs földelés sok panellakás konnektorában?
A régi panellakások hálózata az építésük idején érvényes szerelési gyakorlat szerint készült. A szobákban sokszor földelés nélküli konnektor került a falba, oldalsó fém érintkezők nélkül. A megrendelői kérések és a fórumbeszámolók alapján gyakran csak a fürdőben és a konyhában van földelt konnektor.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége közös áramütés-megelőzési ajánlása is említi ezt a régi megoldást. Az ajánlás szerint a régi kerek dugó csak „parkettás szobában lévő régi kétsarkú csatlakozóaljzatba” dugható. Ugyanez az anyag elmagyarázza a nullázást is.
A nullázás a régi magyar neve annak a védelemnek, amelyben a készülékek fém házát a hálózat földelt nullájával kötik össze. A régi változatban, szakmai néven a TN-C rendszerben, a nulla és a földelés egyetlen közös érben fut. Ezt a közös eret PEN-vezetőnek hívják.
A JóSzakin a közzétételre engedélyezett villanyszerelő-kérések közül 3 602 szól átvezetékelésről vagy vezetékcseréről, ebből 437 panellakásról. A panelos kérések közül kézzel átnézve 10 írja le kifejezetten, hogy a konnektorok egy része nem földelt. Egy debreceni megrendelő így írta le a helyzetet.
„8 helyiségről lenne szó, elvileg ebből 3 helyiség földelt, de a többi nem. Az épület 1975-ben épült, és a 2000-es években kapott egy kisebb felújítást, amikor az említett 3 helyiségbe bekötésre került a földelés.”
Megrendelői kérés, Debrecen, panellakás (JóSzaki, közzétételre engedélyezett)
A régi panelhálózat másik gyakori jellemzője az alumínium vezeték. A panelos kérések nagyjából nyolcada említ alumíniumot, de ez a földeléstől külön kérdés. Az alumínium a kötéseknél öregszik, a földelés hiánya pedig a régi védelmi módból adódik.
Hogyan ismerheted fel, hogy kétvezetékes a hálózat?
Az első jel a konnektor formája. A földelés nélküli konnektorban csak két lyuk van, és hiányoznak az oldalsó fém érintkezők. Ha a szobákban ilyenek vannak, a fürdőben és a konyhában pedig földeltek, a hálózat valószínűleg vegyes.
A földelő érintkező megléte még nem bizonyíték. Egy földelős konnektort be lehet szerelni úgy is, hogy a falból csak két ér érkezik hozzá. Ilyenkor a földelő érintkező vagy üresen áll, vagy a nullára kötötték át.
| Mit látsz? | Mit jelenthet? |
|---|---|
| Konnektor oldalsó fém érintkezők nélkül | A szobában nincs földelés, kétvezetékes az áramkör |
| Földelős konnektor, de a dobozban csak két ér | A konnektor új, a vezeték régi; a földelő érintkező üres vagy át van kötve |
| Zöld-sárga ér a konnektorban | Van külön földelőér, de hogy hová fut, azt mérés dönti el |
| Régi, olvadóbiztosítós biztosítéktábla, FI-relé nélkül | A hálózat valószínűleg az eredeti, régi rendszerű |
A biztos választ a mérés adja. Egy villanyszerelő műszerrel megnézi, hogy a konnektor földelő érintkezője valóban földelt-e. A MEE és a MABISZ ajánlása szerint tulajdonosváltáskor különösen fontos a villamos hálózat felülvizsgálata, mert „jó ha tudjuk hányadán állunk”.
Egy gödöllői vevő a vásárlás után szembesült ugyanezzel. A kérésében ezt írta.
„vettünk egy panellakás Gödöllő-palotakertben, és most kiderült, hogy csak egy-két konnektor földelt a konyhában és egy az előszobában, a fürdőben lévő földeletlen.”
Megrendelői kérés, Gödöllő, panellakás (JóSzaki, közzétételre engedélyezett)
Miért veszélyes a „nullázás” házilag a konnektorban?
A házi „nullázás” azt jelenti, hogy a konnektor dobozában a nullát egy rövid átkötéssel a földelő érintkezőre is rákötik. A bedugott készülék fém háza így a nullára kerül. Elsőre ez földelésnek tűnik, de valójában a lakás vékony nullaerét teszi közös nulla- és földelőérré.
A szabvány erre minimum vastagságot ír elő. A Villanyszerelők Lapja MSZ HD 60364-5-54 szabványról szóló összefoglalója szerint egy ilyen közös ér rézből legalább 10 mm², alumíniumból legalább 16 mm². A lakások konnektor-áramkörei jellemzően 1,5 vagy 2,5 mm²-es vezetékkel készülnek, ezért ott közös ér nem lehet.
A veszély a nulla megszakadásakor jelentkezik. Ha egy kötés kilazul vagy elég, a bekapcsolt készüléken át a fázis feszültsége a nullaérre, onnan pedig az átkötésen keresztül a készülék fém házára kerülhet. A házat megérintő ember ekkor áramütést kaphat, és a biztosíték ezt nem érzékeli.
Ne kösd át magad a nullát a földelő érintkezőre. Egy ilyen átkötés kívülről nem látszik, ezért a következő lakó vagy szerelő is földelt konnektornak hiheti. A hibát csak a vezetékek átnézése és mérés deríti ki.
A házilagos áthidalásnak más formája is van. Egy magyar Reddit-szálban egy hozzászóló leírta, hogy barátai egy panelház szobájából falon kívül húztak rézvezetéket a fürdő földelt konnektorához. Egy villanyszerelő ismerőse szerint ez „elég para”. A szál egyik hozzászólója szerint a korrekt megoldás új biztosítéktábla FI-relével és újrakábelezés.
Külföldön is ismert a probléma: az amerikaiak „bootleg ground” néven emlegetik. Egy angol nyelvű villanyszerelő-fórumon egy német villanyszerelő kérdésére több amerikai szakember azt válaszolta, hogy földelés hiányában az FI-relé a biztonságosabb utólagos megoldás.
Mi a megoldás felújításkor: háromeres hálózat és földelőér?
A tartós megoldás a teljes villanyvezeték-csere háromeres vezetékkel. Minden konnektorhoz fázis, nulla és külön zöld-sárga földelőér fut, amelynek szakmai neve védővezető. Ezek az erek a biztosítéktábla földelősínjére csatlakoznak. A Villanyszerelők Lapja összefoglalója szerint a zöld-sárga színt más célra nem szabad használni.
A biztosítéktáblában dől el, honnan kapja a lakás a földelést. A MEE Villamosenergia Társaság (MEE VET) gyakori kérdésekre adott válaszaiban pontosan ez az eset szerepel: egy társasházi lakásban vezetékcsere lesz, de a házban nincs külön földelővezeték. A válasz szerint „PE védővezető a PEN vezetőn létrehozott kapocs pontból is indítható”.
Ugyanez a válasz azt is rögzíti, hogy a háromeres rendszer „al-elosztótól kezdődően is létesíthető”, és az FI-relé megfelelő működése a lakásra is biztosítható. A szétválasztás pontját és módját a villanyszerelő a ház rendszere alapján határozza meg. A szétválasztás után a nullát a hálózat más földelt részével nem szabad újra összekötni.
A régi vezetékek kiváltására két út van. Az egyik a vésés, szakmai néven horonymarás, amikor a vezeték a falba kerül. A másik a falon kívüli kábelcsatorna, amely kevesebb bontással jár, de látszik. Egy 1970-es évekbeli panellakás tulajdonosa röviden így fogalmazta meg a kérését.
„70-es évekbeli panellakás villamosvezeték cseréje, föld behúzása bontás nélkül”
Megrendelői kérés, panellakás (JóSzaki, közzétételre engedélyezett)
A teljes átvezetékelés költségét a lakás mérete, a vésés vagy kábelcsatorna választása és a biztosítéktábla cseréje határozza meg. Az aktuális munkadíjakat a panellakás villanyszerelés árak összefoglalónkban találod.
Mit tud az FI-relé, ha nincs földelés?
Az FI-relé, szakmai néven áram-védőkapcsoló, az áramkörbe befolyó és onnan visszafolyó áramot hasonlítja össze. A MEE és a MABISZ ajánlása szerint ha az áram egy része a földön át folyik vissza, a különbség lekapcsolja a készüléket. Ezért a hibaáramot akkor is érzékeli, ha az valakin keresztül folyik a földbe.
Egy feltétele viszont van. A Pécsi Tudományegyetem villamos hálózatok tankönyve szerint „Tilos az áram-védőkapcsolót alkalmazni az áramköröknek PEN-vezetős szakaszán, ahol az üzemi nullavezető nincs különválasztva a védővezetőtől.” Egy házilag nullázott konnektor után tehát az FI-relé nem tud megbízhatóan működni.
Ezt mutatja egy angol nyelvű fórumkérdés is egy 1967-es, volt jugoszláv társasházból. Ott az FI-relé folyamatosan lekapcsolt, a kihívott szerelő pedig a régi hálózati rendszerre hivatkozva kikötötte a védelmet. Szakmailag nem a védelem kikötése a jó irány, hanem a nulla és a földelés szabályos szétválasztása.
A panelos kérések közül 14 kéri kifejezetten FI-relé beépítését, többnyire a biztosítéktábla cseréjével együtt. Hogy egy átmeneti, részleges felújításnál az FI-relé elegendő-e, azt a villanyszerelő a lakás hálózatának átnézése és mérés után dönti el.
Mit kérdezz a villanyszerelőtől?
A felmérésnél az alábbi kérdésekre érdemes választ kérni, lehetőleg írásban.
- Van-e a lakásban külön földelőér, és melyik helyiségekben?
- Talált-e a konnektorokban nullára kötött földelő érintkezőt?
- Honnan kapja az új hálózat a földelést: a biztosítéktáblából, a mérőhelyről vagy a felszállóról?
- Hová kerül az FI-relé, és hány áramkörre bontja a lakást?
- Vésés lesz vagy falon kívüli kábelcsatorna, és melyik helyiségben melyik?
- Kicseréli-e a biztosítéktáblát, és szükség lesz-e a társasház hozzájárulására?
- Ad-e a munka végén mérési jegyzőkönyvet a földelésről?
⏩ Kérj árajánlatot villanyszerelőtől a panellakás földelésére és átvezetékelésére! ⏪
Mi a helyzet a társasházi felszállóval és a közös részekkel?
A lakás hálózata a biztosítéktáblánál kezdődik, a felszálló fővezeték viszont a lépcsőházban fut. A felszálló és a mérőhelyek jellemzően a társasház közös részei, ezért cseréjükről a közösség dönt. Egy lakás felújítása ettől függetlenül elvégezhető.
A MEE VET válasza erre az esetre is kitér. Ha a társasház bekötése még a régi, közös erű rendszerű, és felújítása csak később lesz esedékes, a lakás felújítását ennek figyelembevételével tervezik meg. Az MSZ 447:2019 szabványt idéző válasz szerint új felszálló fővezetékben közös nulla- és földelőér már nem használható.
Ha a ház a felszállót később felújítja, a háromeres lakáshálózat ehhez csatlakoztatható. Érdemes ezért a közös képviselőnél rákérdezni, tervez-e a ház felszálló- vagy mérőhely-felújítást a következő években.
Gyakori kérdések a panellakás földeléséről
Kell földelés minden konnektorba egy panellakásban?
A régi, földelés nélküli konnektorok a létesítésük idején megfeleltek az akkori gyakorlatnak. Átvezetékeléskor viszont az új hálózat háromeres lesz, így minden új konnektorhoz földelőér fut.
Bekötheti-e a villanyszerelő a földelést a nullára a konnektorban?
Nem. A lakás 1,5–2,5 mm²-es vezetéke nem lehet közös nulla- és földelőér, mert erre a szabvány rézből legalább 10 mm²-t ír elő. A nulla megszakadásakor a készülék háza feszültség alá kerülhet.
Beszerelhető FI-relé, ha nincs földelés?
Az FI-relé a befolyó és a visszafolyó áram különbségét figyeli, ezért földelés nélkül is érzékeli a földbe folyó hibaáramot. Közös nulla- és földelőeres szakaszon viszont nem alkalmazható. Hogy egy adott lakásban elegendő-e, azt mérés után a villanyszerelő dönti el.
Meg lehet oldani a földelést vésés nélkül?
Részben igen. Ha a falban védőcső van, a régi vezeték helyére néha behúzható az új, háromeres vezeték. Ahol nincs cső, ott falon kívüli kábelcsatorna a vésés alternatívája.
Mit jelent a nullázás?
A régi magyar neve annak a védelemnek, amelyben a nulla és a földelés egyetlen közös érben fut. A korszerű lakáshálózatban a nulla és a földelés külön ér, a földelőér zöld-sárga.
