Közzétéve: 2026. augusztus 7.
Július 30-án mind a négy paksi blokk leállt: a Duna vízállása az erőműnél mínusz 121 centiméterre esett, és 44 év alatt először állt le teljesen a hazai atomerőmű. Én ebből nem azt olvasom ki, hogy kevés a magyar napelem. Azt, hogy nyolc gigawatt termelőkapacitás fekszik a háztetőkön, és a szabályozás nem engedi, hogy segítsen.
Mert a történet itt nem ér véget. Ugyanabban a néhány hétben, amikor az ország importra szorult, a lakossági energiatároló-program második szakasza állt — 132 ezer beadott pályázat után. Ha van 350 ezer napelemes háztartás, amelyből tízezrek a saját pénzükön vettek volna tárolót, akkor a 2400 megawattos kiesés nem kapacitáshiány. Döntés következménye.
- ~2400 MW kiesés: ebből ~2000 MW Paks, ~400 MW a Dunai Erőmű műszaki hibája
- 8 GW telepített hazai napelem — a szövetség szerint az éves áramtermelés több mint negyede
- ~350 000 lakossági napelemes rendszer
- 132 000 beadott pályázat a felfüggesztett tárolóprogramban
A számok forrása a Piac&Profit beszámolója, amely szerint a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség nem előre nem látható eseménynek, hanem egy régóta jelzett rendszerszintű kockázat beérésének nevezte a leállást. A vízhűtésű erőművek kitettsége nem újdonság — az viszont igen, hogy most egyszerre jött a rekord-alacsony vízállás és egy műszaki hiba.
Augusztus 5-én a szövetség hét pontból álló javaslatcsomagot küldött Kapitány István energiaügyi miniszternek. A lista árulkodó: nem több panelt kérnek. Betáplálási engedélyt a saját fogyasztású termelőknek, a tárolóprogram újraindítását, az egyfázisú háztartási kiserőmű teljesítménykorlátjának legalább 5 kilowattra emelését, a kötelező fáziskibővítés és mérőszekrény-átépítés költségének csökkentését, és idősávos áramtarifát, amivel az elektromos autó meg a hőpumpa a kisebb terhelésű időszakokra tolható — a nyílt levél részletei szerint.
Vagyis a kérés lényege: engedjétek be a hálózatba azt, ami már megépült. Ehhez képest 2024 márciusában az 54/2024-es rendelet több mint 10 gigawatt nap-, szél- és tárolókapacitás csatlakozási igényét zárta ki. Ez nem elszalasztott lehetőség volt, hanem visszautasított.
Most jön az ellenérv, és jó ellenérv: a napelem időjárásfüggő, este hatkor nem termel, tehát egy atomerőművet nem pótol. Így van. Csak épp senki nem is ezt állítja. A javaslatcsomag nyolc pontja közül a legtöbb pontosan erről szól — tárolóról, idősávos tarifáról, betáplálásról, tehát arról, hogy a délben megtermelt áram este is elérhető legyen. Az a 132 ezer pályázat pedig azt mutatja, hogy a lakossági oldal ezt a hiányt a saját pénzén hajlandó lenne befoltozni. A program felfüggesztése éppen ezt a hajlandóságot hűtötte le.
Mit jelent ez annak, aki most tervez napelemet? Azt, hogy a megtérülés ma három szabályozási tételen múlik, nem a panel árán: kap-e betáplálási engedélyt, lesz-e újra tárolótámogatás, és mekkora rendszert kapcsolhat egyáltalán egy fázisra. Ezért érdemes az ajánlatba külön tételként bekérni a fáziskibővítés és a mérőszekrény-átépítés díját is — ez az a két sor, ami a megtérülési számítást csendben évekkel eltolja, és amit a legtöbb ajánlat nem részletez.
A Duna vízállása előbb-utóbb visszaáll. A kérdés az, hogy addig meddig hagyjuk a háztetőkön állni azt a nyolc gigawattot, amit már kifizettünk.