Okosotthon-előkészítés átvezetékeléskor: mit érdemes most behúzni a falba?

Okosotthon-előkészítés átvezetékeléskor: mit érdemes most behúzni a falba?

Az okosotthon előkészítés átvezetékeléskor azt jelenti, hogy a falba most kerül be minden, amit utólag csak vésés árán lehetne pótolni: nulla a kapcsolók dobozaiba, mély dobozok, UTP-kábel a fő pontokra és üres védőcső tartaléknak. Az okosotthon előkészítés nem az eszközök megvétele, hanem a falban futó vezetékek és csövek megtervezése.

A lényeg röviden

  • Átvezetékeléskor a falak úgyis nyitva vannak, ezért a rejtett előkészítés most jár a legkevesebb plusz bontással.
  • A legtöbb fali okoskapcsoló és okosrelé saját tápot kér, ehhez nulla is kell a kapcsoló dobozába, nem csak a kapcsolt fázis.
  • A relé a kapcsoló mögé kerül, ezért a kapcsolóhelyeken mély doboz kell.
  • A tévé, a számítógép, a router és a kamera helyére érdemes UTP-kábelt húzni, a többi pontra elég az üres cső.
  • A motoros redőnyhöz és a kaputelefonhoz áramot vagy kábelt most kell az ablakhoz, illetve az ajtóhoz vinni.
  • Az okosizzó, az okos konnektor és az elemes érzékelő rádiós, ezek miatt nem kell a falat bontani.

Miért most érdemes okosotthonra készülni, és nem később?

Egy teljes villanyvezeték-csere a lakás legnagyobb bontással járó munkája. A vezetékek új nyomvonalon futnak, a dobozok kikerülnek, a falat utána újra glettelik és festik. Ami ekkor bekerül a falba, az a következő évtizedekben ott marad.

Egy okoskapcsoló, egy hálózati aljzat vagy egy redőnymotor később is megvehető. A hozzá szükséges vezeték viszont utólag csak újabb vésés vagy falon kívüli kábelcsatorna árán jut el a helyére. Ezért az átvezetékelés a legolcsóbb pillanat arra, hogy a falban helyet hagyj a későbbi okosotthonnak.

A vezetékcsere szokásos tételei a régi alumínium vezetékek cseréje, a konyha és a fürdőszoba új dugaljainak kialakítása és a klíma kiállásának kiépítése. Az okosotthon-előkészítés ugyanebbe a feladatba illeszkedik, nem külön munka. A szakember ugyanazokkal a hornyokkal és dobozokkal dolgozik.

Egy épülő lakás vevője ezt kérdezte egy magyar Reddit-szálban. Arra volt kíváncsi, mit kell az építés alatt megtenni a későbbi okosotthonért. A legtöbbet kedvelt válaszok röviden: UTP minden szobába, mélyített dobozok, és nulla a kapcsolókhoz.

A JóSzakin a közzétételre engedélyezett villanyszerelő-kérések közül 3 602 szól átvezetékelésről vagy vezetékcseréről, ebből 437 panellakásról. A kérésekben az okosotthon-előkészítés ritka. Kézzel átnézve 18 kérés említ UTP-, internet- vagy hálózati kábelt, 10 kamerát, 4 kaputelefont és 4 motoros redőnyt.

Okoseszközre, vagyis okosrelére, okoskapcsolóra vagy okos kismegszakítóra négy megrendelő készül. A 437 panelos kérésből mindössze egy említ hálózati kábelt, a többi témát egyik sem. A legtöbben tehát a vezetékcserénél még nem gondolnak arra, amit később már csak bontással pótolhatnak.

Miért kell nulla a kapcsoló dobozába az okoskapcsolóhoz?

A hagyományos villanykapcsoló csak megszakítja a fázist. Ezért a régi szerelésben a kapcsoló dobozába sokszor csak a fázis és a lámpa felé menő kapcsolt fázis fut, nulla nem. Egy hagyományos kapcsolónak erre nincs is szüksége.

Az okoskapcsoló vagy a kapcsoló mögé rejtett okosrelé viszont egy kis számítógép, amelynek folyamatosan áram kell. Ehhez a fázison kívül a nulla is kell, szakmai néven a nullavezető. A Shelly gyártói tudásbázisa szerint például a Shelly 1PM Gen3 relé váltóáramú bekötésében külön N, vagyis nulla kapocs szerepel.

Léteznek nulla nélküli változatok is. A Shelly 1L Gen3 a gyártó szerint nulla nélkül működik, de LED-lámpákkal csak egy külön kiegészítővel, az úgynevezett Bypass-szal. Ez megoldás egy meglévő lakásra, de átvezetékeléskor egyszerűbb, ha a nulla eleve ott van.

Egy amerikai felhasználó ugyanezt kérdezte egy felújítás előtt. Az angol nyelvű villanyszerelő-fórumon azt a választ kapta, hogy nullát nem lehet külön „behúzni”. A kapcsolóhoz menő vezetéket kell olyanra cserélni, amelyben nulla is van, és ez átvezetékeléskor amúgy is megtörténik.

Egy 66 m²-es lakás tulajdonosa a kérésében tételesen sorolta fel, mit vár a vezetékcserétől. Az UTP kiállás a falból kivezetett hálózati kábel.

„Régi alumínium vezetékek cseréje. Dugalj: 24–28 db, világítási pont: 6–8 db, kapcsoló: 8–12 db, UTP kiállás: 8–12 db, külön kör a táblában: 10 kör körül”

Megrendelői kérés (JóSzaki, közzétételre engedélyezett)

Miért kell mély doboz a kapcsoló mögé?

Az okosrelé a kapcsoló mögé, a falba süllyesztett dobozba kerül, a vezetékekkel és a kötésekkel együtt. A Shelly 1PM Gen3 a gyártó adatlapja szerint 37 × 42 × 16 mm-es, és szabványos fali dobozba szerelhető. Egy sekély dobozban a kapcsoló, a relé és a vezetékek együtt már nehezen férnek el.

A panellakásokban ez különösen gyakori gond. Egy panelos kérdező a gyári falidobozát kb. 60 mm szélesnek és 30–35 mm mélynek írta le egy magyar Reddit-szálban. Egy válaszoló szerint a Shelly fényerő-szabályzót elég nehéz volt begyömöszölni a kapcsoló mögé.

Ugyanezt jelzik a külföldi fórumok is. Egy amerikai villanyszerelő-szálban a válaszok szerint a régi, sekély dobozt ki kell cserélni, trükk nincs. A szerelvénydoboz, vagyis a falba süllyesztett doboz cseréje átvezetékeléskor egyetlen plusz mozdulat. Ez tégla- és panellakásban egyaránt igaz.

Egy budapesti, VI. kerületi megrendelő a teljes hálózat felújítása előtt már előre gondolt erre.

„Tervek szerint Sonoff/Shelly relék lennének bekötve a lámpa kapcsolókba, ezért mélyített dobozokra lenne szükség.”

Megrendelői kérés, Budapest, VI. kerület (JóSzaki, közzétételre engedélyezett)

Hová kell UTP-kábel, és hová elég az üres védőcső?

A vezetékes internet stabilabb, mint a Wi-Fi, és a tévé, a számítógép vagy a játékkonzol használja a legtöbbet. Egy kertes ház felújítása kapcsán ezt kérdezték egy magyar Reddit-szálban. A legtöbbet kedvelt válasz így szólt: „Amit meg tudsz még most oldani kábellel, azt kábellel kösd össze. Cat6 mindenhová.”

A Cat6 az UTP-kábel egyik kategóriája, ma gyakori választás otthoni hálózathoz. A fő pontok jellemzően ezek: a router helye, a tévé, az íróasztal, és ha lesz, a Wi-Fi-jeladó a lakás közepén. A kábelek a router vagy egy hálózati elosztó mellett futnak össze.

Az UTP-kábelt a villanyvezetéktől külön csőben érdemes vezetni. Ha a vezetékek áthúzása csőben történik, később egy új kábel áthúzása is egyszerűbb. Ahol most nem kell kábel, de később kellhet, oda elég egy üres védőcső. A cső akkor is hasznos, ha a technika változik, mert a régi kábel helyére újat lehet húzni bontás nélkül.

Tipp: a védőcsőbe húzass be egy behúzózsinórt, és jelöltesd meg a cső két végét. Ha évek múlva kábelt kell bele tenni, nem kell kitalálni, merre fut.

Mit kell előkészíteni a redőnyhöz, a kamerához és a kaputelefonhoz?

A motoros redőny a tok mellett kér áramot, az ablak tetejénél. Ha a vezeték most nem kerül oda, később a frissen festett falat kell újra vésni. Az épülő lakásos Reddit-szálban egy válaszoló is kiemelte, hogy áramot kell vinni a redőnyök motorjához is.

A négy redőnyös kérésből kettő elektromos redőnyt említ. Egy megrendelő utólag kérte, hogy a konnektortól vésve vezessenek villanyvezetéket az ajtó tetejéig a motoros redőnyhöz. Átvezetékeléskor ugyanez egy plusz kiállás az ablakoknál, akkor is, ha a redőnymotor felszerelése csak évek múlva lesz esedékes.

A kamerához és a kaputelefonhoz ma egyre gyakrabban UTP-kábel kell. Ezen az eszköz az adatot és a tápot is megkaphatja, ha a hálózati elosztó tud PoE-t, vagyis tápellátást a hálózati kábelen. Egy megrendelő tételes listájában ez így szerepelt.

„Bejárati ajtónál kaputelefonhoz utp-t kivinni (POE) + kifúrni + szerelvénydobozolás”

Megrendelői kérés (JóSzaki, közzétételre engedélyezett)

Panellakásban a kaputelefon vezetéke a lépcsőház felől érkezik, a társasház közös rendszeréből. Itt az előkészítés annyi, hogy a bejárati ajtó mellé egy doboz és egy cső kerüljön, amelyen át a készülék később beköthető.

Mennyi hely kell a biztosítéktáblában az okosotthonhoz?

A biztosítéktábla, szakmai néven elosztószekrény, cseréje általában része az átvezetékelésnek. Érdemes a szükségesnél nagyobbat kérni, üres helyekkel, főleg ha amper bővítés is lesz, például klíma miatt. Egy angol felújítási szálban a tanács úgy szólt, hogy a lehető legnagyobbat kérd, mert egy későbbi napelemnek vagy autótöltőnek is hely kell.

Az okosotthonhoz is kellhet itt hely. A sínre szerelhető okosrelék és fogyasztásmérők a táblába kerülnek, nem a kapcsoló mögé. Egy megrendelő a kérésében külön kérte, hogy már most legyen szabad hely egy későbbi okosmérőnek.

A tábla mérete és az áramkörök száma a teljes átvezetékelés díját is befolyásolja. A munka aktuális díjait a villany vezetékelés árak oldalunkon találod.

Okosotthon-előkészítés átvezetékeléskor: most a falba kerül a nulla a kapcsolódobozba, a mély szerelvénydoboz, az UTP-kábel és az üres védőcső; később is ráér az okoskapcsoló, a rádiós érzékelő, az okosizzó és a központi vezérlő
Mi kerüljön most a falba, és mi ráér később.

Vezetékes vagy rádiós okosotthon: mikor elég a Wi-Fi vagy a Zigbee?

A vezetékes okosotthonban a kapcsolók, érzékelők és relék külön vezérlőkábelen kommunikálnak. Ez a legstabilabb megoldás, de a teljes tervezést a falak bezárása előtt el kell végezni. Egy átlagos lakás felújításánál ritkán indokolt.

A rádiós eszközök Wi-Fi-n vagy Zigbee-n kommunikálnak. A Zigbee egy kis fogyasztású rádiós szabvány, amelyet a Connectivity Standards Alliance gondoz. A Nordic Semiconductor leírása szerint a Zigbee önszerveződő hálót alkot, és támogatja az elemes, „alvó” eszközöket, ami hosszú elemélettartamot ad.

A hálóban a hálózatról táplált eszközök továbbítják a többiek jelét. Az elemes érzékelők ezt nem teszik, ezért a lakásban kellenek tápot kapó Zigbee-eszközök is. A nulla nélküli fali kapcsolók a felhasználói tapasztalatok szerint jellemzően nem továbbítanak jelet, ez is a nulla mellett szól.

Egy brit felújítási szálban egy hozzászóló a Zigbee-t javasolta a Wi-Fi-s relék helyett, a kisebb állandó fogyasztás miatt. Egy másik szerint a nulla a kapcsolóhoz kötelező, a doboz pedig legalább 35 mm mély legyen. Ez brit tapasztalat, a hazai dobozméreteket a villanyszerelő ismeri.

A rádiós megoldás akkor elég, ha nem lesz átvezetékelés, ha bérelt a lakás, vagy ha csak néhány lámpát és konnektort akarsz okosítani. Okosizzó, okos konnektor és elemes érzékelő a falhoz nyúlás nélkül is működik. A vasbeton panelfal ugyanakkor gyengítheti a rádiójelet, ezért a központi vezérlő helyét érdemes kipróbálni.

Mit nem kell most behúzni a falba?

Az okosotthon előkészítés nem azt jelenti, hogy mindenhová minden kábel bekerül. A felesleges kábel pénz, és a dobozokban is helyet foglal. Az alábbiakra átvezetékeléskor általában nincs szükség.

  • Okoseszközöket nem kell most megvenni: a relé, a kapcsoló és a vezérlő később is beszerelhető, ha a nulla és a mély doboz megvan.
  • Nem kell UTP minden konnektorhoz: elég a fő pontokra, a többi helyre üres cső.
  • Nem kell külön kábel az okosizzókhoz, az elemes érzékelőkhöz és az okos konnektorokhoz, ezek rádiósak.
  • Nem kell teljes vezetékes rendszer, ha nem tervezel vele részletesen, mert a fél megoldás a falban marad.
  • Nem kell most eldönteni a márkát: a nulla, a doboz és a cső bármelyik rendszerhez jó.

Mit kérdezz a villanyszerelőtől az okosotthon-előkészítésről?

A felmérésnél a szakembert az alábbiakról érdemes kérdezni, lehetőleg írásban, a tervrajzon jelölve. Az ajánlatkérésbe is beírhatod egyszerűen így: szeretném, ha minden kapcsolóhoz nulla menne.

  • Lesz-e nulla minden kapcsoló dobozában, a váltókapcsolóknál is?
  • Milyen mély dobozok kerülnek a kapcsolóhelyekre?
  • Hová kerül UTP-kábel, és hová üres védőcső, a konyhában és a fürdőben is?
  • Külön csőben fut-e az UTP és a villanyvezeték?
  • Melyik ablakhoz kerül áram a redőnyhöz, és lesz-e kiállás a bejárati ajtónál?
  • Hány üres hely marad a biztosítéktáblában a későbbi bővítéshez?
  • Kapok-e rajzot a csövek és kábelek nyomvonaláról?

⏩ Kérj árajánlatot villanyszerelőtől az átvezetékelésre és az okosotthon-előkészítésre! ⏪

Gyakori kérdések az okosotthon-előkészítésről

Kell nulla a kapcsolóhoz, ha okoskapcsolót szeretnék?

A legtöbb fali okoskapcsolónak és okosrelének igen, mert folyamatos tápot kér. Vannak nulla nélküli változatok, de LED-lámpákkal ezekhez a gyártó kiegészítőt írhat elő. Átvezetékeléskor egyszerűbb, ha a nulla eleve ott van.

Milyen kábel kell a vezetékes internethez a lakásban?

Otthoni hálózathoz ma jellemzően Cat6 UTP-kábelt húznak a fő pontokra. A kábel a villanyvezetéktől külön csőben fusson.

Elég a rádiós okosotthon, ha nem cserélem a vezetékeket?

Igen, okosizzóval, okos konnektorral és elemes érzékelővel falbontás nélkül is kiépíthető egy alap okosotthon. Ha viszont átvezetékelés lesz, a nulla és a mély dobozok később sok bontást spórolnak meg.

Mi a különbség a Wi-Fi és a Zigbee okoseszköz között?

A Wi-Fi-s eszköz közvetlenül az otthoni routerhez csatlakozik. A Zigbee kis fogyasztású rádiós háló, amelyhez központi vezérlő kell, és amelyben a tápot kapó eszközök továbbítják a jelet.

Mit érdemes előkészíteni a motoros redőnyhöz?

Egy villanyvezeték-kiállást az ablak tetejénél, a redőnytok mellett. Ha a redőny csak később lesz motoros, a kiállás addig vakfedéllel lezárva várhat.

Szabó Norbert — a JóSzaki szakértői tartalom felelőse. A cikk a Shelly gyártói tudásbázisán (Shelly 1PM Gen3 és Shelly 1L Gen3 adatlap), a Nordic Semiconductor Zigbee-leírásán, valamint magyar és angol nyelvű Reddit-szálakon alapul. Az MSZ HD 60364 villamos szerelési szabványsorozat teljes szövege fizetős, ezért szabványértéket a cikk nem közöl. A saját adatok a JóSzakira beérkezett, közzétételre engedélyezett ajánlatkérések összesítései, egyenként átnézve. Az idézett kéréseket szó szerint, név és cím nélkül közöljük. Konkrét munkánál mindig a hatályos szabvány és a villanyszerelő terve az irányadó.

További hasznos tippek? Iratkozz fel hírlevelünkre!

Ha szeretnél naprakész és jól értelmezhető információkat kapni a fenti témában, iratkozz fel hírlevelünkre! Szakmai tanácsok, tippek és inspirációk, amelyekkel otthonodat még szebbé varázsolhatod – valós, hazai példákkal, szakembereink több évtizedes tapasztalatával.

JÓSZAKI

A közösség ajánlásával