Megjelent: 2026. október 8.
Szeptember 30-án lejárt az otthoni energiatárolós napelemprogram befejezési határideje. Most pedig jön a számla — és nem a tolvajnak, hanem az áldozatnak. Azok a családok, akiknek a kivitelezője felvette az állami előleget, majd csődbe ment vagy eltűnt, maguk kötelesek visszafizetni egy támogatást, amit soha nem is láttak. Ez nem elszámolási hiba. Ez az, amikor az állam a kirabolttal fizetteti meg a betörés árát.
A képlet kegyetlenül egyszerű. A pályázatban az előleg nem a megrendelőhöz, hanem a kivitelezőhöz folyt be. Ha a cég eltűnt a pénzzel, a befejezetlen rendszer és a tartozás a megrendelőn marad. A szabály szó szerint így szól a Világgazdaság beszámolója szerint: „Ilyenkor maga a pályázó köteles visszafizetni azt a támogatást, amelyet fel sem vett."
Miért most robban ez ki? Mert a határidő lejárta után már nincs hova hátrálni. A program nagyságrendje óriási: nagyjából 132 ezer pályázat futott be, és ezek közül sok maradt félkész kivitelezővel. Október 1-jén a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség konkrét javaslatcsomagot tett le az asztalra, hogy a kár ne a megrendelőket sújtsa. A Pénzcentrum ezt tette az aznapi címlapjára, és jól tette — ez az a pont, ahol a bürokrácia és a valóság elválik egymástól.
A kockázat nem elméleti. Az Economx szeptember 22-i cikke szerint a támogatást nem a családok, hanem a kivitelezők kapták. Közülük azóta sokan csődbe mentek vagy felszámolás alá kerültek. A megrendelőktől pedig a felvett előleget is visszakövetelhetik — olyan pénzt kérnek rajtuk számon, amit nem is ők kaptak meg. Szilágyi László, a szövetség alelnöke szerint bajba került családok fordultak emiatt a kormányhoz.
A szövetség javaslata pontosan ezt a csapdát bontaná le. A nyolc pont között szerepel, hogy a családokat mentsék fel a kivitelező által felvett előleg visszafizetése alól, és ezt a program kezelője hivatalosan, írásban is erősítse meg. Emellett engedélyezzék gyorsan a kivitelezőváltást, indokolt esetben pedig egy új kivitelező újra felvehesse az előleget. Ha a munka elkészült, de az eredeti cég megszűnt, a pályázó maga jelenthesse be a készre jelentést és zárhassa le a projektet.
A másik oldal érve kézenfekvő: közpénzről van szó, és aki aláírta a szerződést, az választotta ki a kivitelezőt is. A felelősség papíron az eltűnt céget terheli, a visszakövetelési szabály pedig elvben a költségvetést védi. Csakhogy ez a logika egy ponton elhasal. Az a cég, amelyik csődbe ment vagy felszámolás alatt áll, nem fog visszafizetni semmit. A szabály így nem a költségvetést védi. Egyszerűen a legközelebbi fizetőképes félre, a családra tolja a veszteséget. A megrendelő nem a csődöt választotta, és a felvett előlegre nem is volt ráhatása.
Amíg a jogszabály nem változik, a védekezés egyetlen helye a szerződéskötés pillanata. Aki most napelemet vagy energiatárolót szereltet, annak egy dolga van. Az előleg átutalása előtt ellenőrizze a kivitelező pénzügyi hátterét. Kérjen mérföldkövekhez kötött fizetést. És tudja pontosan, mekkora előleg számít egyáltalán normálisnak. A kereslet közben nem állt le: a JóSzaki rendszerében a napelemek telepítésére beérkezett árajánlatok mediánja 35 000 Ft panelenként, 42 valós ajánlat alapján. A határidő lejárt — a tanulság viszont még időben érkezik azoknak, akik csak most vágnak bele.