Az érintésvédelmi felülvizsgálat ma már nem önálló jogi fogalom. 2020. július 31. óta a rendelet villamos biztonsági felülvizsgálatot ír elő, amely az áramütés elleni védelem mellett a berendezés általános, tűzvédelmi jellegű állapotát is vizsgálja. Aki ma érintésvédelmi felülvizsgálatot kér, a gyakorlatban ezt a tágabb vizsgálatot rendeli meg.
A lényeg röviden
- 2018-tól 2020 nyaráig a rendelet két külön vizsgálatot ismert: az áramütés elleni védelem szabványossági felülvizsgálatát és az általános szabványossági felülvizsgálatot.
- A 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet egyetlen fogalmat vezetett be helyettük: a villamos biztonsági felülvizsgálatot.
- Az új vizsgálat kétféle kérdésre felel: véd-e az áramütés ellen a hálózat, és szabványos-e az általános, tűzvédelmi jellegű állapota.
- Lakásnál 6 évente, munkahelynek minősülő épületnél 3 évente kell elvégezni, a kivételekkel együtt.
- Eladáskor és bérbeadáskor 2024 óta akkor kell új vizsgálat, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat.
- A köznyelv és a megrendelők többsége ma is az „érintésvédelmi” szót használja ugyanarra a munkára.
Honnan jön a két elnevezés?
A két szó két jogszabályi korszakból maradt ránk. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 2018. január 1-jén hatályba lépett eredeti szövege még két külön eljárást írt le.
Az 1. melléklet 1.1.22. pontja szerint a villamos berendezésen „áramütés elleni védelem szempontjából időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni”. Ezt köznyelven érintésvédelmi felülvizsgálatnak hívták. A hiányosságok pótlásának határidejét az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szabta meg, az eredményt pedig érintésvédelmi minősítő irat rögzítette.
Mellette állt az 1.1.21. pont általános szabványossági felülvizsgálata az 1000 V feletti berendezésekre. Ezt az erősáramú berendezések felülvizsgálója végezte, és a szöveg kifejezetten kizárta belőle az áramütés elleni védelem vizsgálatát.
A fordulatot a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet hozta, amely a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba. A Nemzeti Jogszabálytár szerint a 40/2017-es rendelet 2020. július 31-étől hatályos szövegében jelent meg először a „villamos biztonsági felülvizsgálat” meghatározása.
A szó azóta sem tűnt el a hétköznapokból. A JóSzakira érkezett, közzétételre engedélyezett 680 érintésvédelmi ajánlatkérés 2,1%-a (14 kérés) említi a villamos biztonsági felülvizsgálatot is. A megrendelők tehát a régi szóval kérik az új vizsgálatot.
Mit vizsgált az érintésvédelmi felülvizsgálat, és mit vizsgál a villamos biztonsági?
A régi vizsgálat egyetlen kérdésre felelt: megvéd-e a hálózat attól, hogy egy hibás készülék megrázzon. Ide tartozott a védővezető, a földelés és a hibaáram-védelem működése.
A hatályos rendelet 2. § 33. pontja szerint a villamos biztonsági felülvizsgálat ennél tágabb. A meghatározás szerint „magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát”.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vizsgáló a tűzveszélyes állapotot is jelzi. Ilyen lehet például a túlterhelt vezeték, a laza kötés vagy a nem megfelelő túláramvédelem. Mindkét vizsgálat méréseken alapul, és mindkettőt csak külön képesítéssel rendelkező szakember végezheti.
Fontos különbség az is, hogy mihez mérnek. A hatályos szöveg 1. mellékletének 1.13.4. pontja szerint a vizsgálat a felülvizsgálat idején érvényes követelmények szerint történik. A berendezés minősítése viszont a létesítés idején érvényes követelmény szerint történik.
Mit jelent ez egy régi lakásnál? A vizsgáló leírhatja, mi nem felel meg a mai előírásnak. Ettől még nem kötelező minden régi megoldást lecserélni, ha az a létesítéskori szabálynak megfelelt.
Miben tér el a kettő egy táblázatban?
Az alábbi összevetés a rendelet 2018-as eredeti és mai, hatályos szövegén alapul.
| Szempont | Érintésvédelmi felülvizsgálat (régi) | Villamos biztonsági felülvizsgálat (mai) |
|---|---|---|
| Jogi státusz | 2020. július 30-ig létező eljárás, ma csak köznyelvi név | 2020. július 31. óta a rendelet által előírt vizsgálat |
| Mit vizsgál? | Az áramütés elleni védelmet | Az áramütés elleni védelmet és az általános, tűzvédelmi jellegű szabványos állapotot |
| Ki végezte, végzi? | Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló | Villamos biztonsági felülvizsgáló, vagy aki mindkét régi képesítéssel rendelkezik |
| Dokumentum | Érintésvédelmi minősítő irat | Minősítő irat és mérési jegyzőkönyv |
| Lakás, általános eset | Legalább 6 évente, 32 A és 30 mA-es védelem esetén elhagyható | Legalább 6 évente, a kivétel csak nem bérbe adott lakásra él |
| Munkahely | A munkavédelmi szabályok rendezték, a 10/2016. (IV. 5.) NGM rendeletben | Legalább 3 évente, ha az épület munkahelynek minősül |
| Eladás, bérbeadás | Külön szabály nem volt | Kell, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat |
Melyiket kérik adásvételnél és bérbeadásnál?
Mindkét esetben a villamos biztonsági felülvizsgálatot, mert a rendelet ezt nevesíti. A szabály 2020 óta létezik, de 2024-ben enyhült.
A 2020-as szöveg 1.13.2. f) pontja még feltétel nélkül írta elő a vizsgálatot „bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor”. A 78/2023. (XII. 29.) GFM rendelettel módosított, mai szöveg szerint akkor kell, ha nincs „6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat)”.
A lakásokra szóló kivétel is szűkült. Az 1.13.3. pont szerint a 6 éves vizsgálat csak a bérleménynek nem minősülő lakásnál hagyható el, ha a túláramvédelem fázisonként legfeljebb 32 A és van legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló.
Az eladásnál gyakori vita, hogy a vevő a régi elosztó cseréjét kéri a jegyzőkönyv alapján. Egy angol villanyszerelő-fórumon (r/ukelectricians) pontosan erről kérdeztek 2025 novemberében. A legtöbb pontot kapott válasz szerint az előírások nem visszamenőlegesek, ezért a vizsgálat ajánlhat, de cserét nem kényszeríthet ki.
A magyar rendelet 1.13.4. pontja hasonló logikát követ, a hiányosságok pótlását pedig a minősítő irat határidejéhez köti. Hogy a te lakásod régi jegyzőkönyve elég-e, azt a dátuma és a minősítése dönti el.
Mit kell kérni munkahelyen és üzlethelyiségben?
Munkahelyen is a villamos biztonsági felülvizsgálatot, csak sűrűbben. A hatályos 1.13.2. d) pont legalább 3 évente írja elő a lakó-, kommunális és egyéb épületeken, ha azok munkahelynek minősülnek.
Ugyanez a 3 éves ciklus vonatkozik a fázisonként 32 A-nél nagyobb túláramvédelemmel ellátott általános célú berendezésekre. A lakóépületek berendezése ez alól kivétel. A vizsgálat elvégeztetése a rendelet 1.8. pontja szerint az üzemeltető kötelezettsége, hacsak szerződés másként nem rendelkezik.
A kéziszerszámokra külön szabály vonatkozik. A hatályos szöveg 6.1.3. pontja szerint a gazdasági célú, professzionális kézi villamos szerszámokat legalább évente ellenőriztetni kell.
Kér-e érintésvédelmi jegyzőkönyvet az áramszolgáltató?
A bekapcsolásnál a hálózati engedélyes elsősorban a minősített szerelő dokumentációját várja. Az E.ON új bekapcsolási tájékoztatója szerint a minősített szerelő kialakítja a mérőhelyet, és a szerelésről csatlakozási műszaki dokumentációt állít ki.
A tájékoztató nem említ külön érintésvédelmi jegyzőkönyvet. A rendelet viszont a telepítőtől is elvárja a vizsgálatot. Az 1.13.1. pont szerint a kisfeszültségű berendezés első ellenőrzését villamos biztonsági felülvizsgálattal, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni.
A 4.3. pont ugyanezt kéri az áramütés elleni védelmet érintő bővítés vagy átalakítás után is. Ha egy bővítés a lakás belső hálózatát is érinti, a szerelés befejező lépése ilyenkor is a felülvizsgálat.
Hálózatonként eltérhet: az E.ON tájékoztatója az ELMŰ-hálózat területére szól. Más hálózati engedélyesnél a beadandó iratokat a saját ügyintézési útmutatójuk határozza meg.
Ki végezhet ma felülvizsgálatot, és hogyan ellenőrizd?
Nem elég, ha valaki „érintésvédelmi felülvizsgálónak” mutatkozik be. A kamarai gyakorlati útmutató szerint a vizsgálatot villamos biztonsági felülvizsgáló képesítéssel lehet végezni.
Ugyanez az útmutató elfogadja a két régi képesítés együttesét is: az erősáramú berendezések felülvizsgálója és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló képesítést. Önmagában a régi érintésvédelmi képesítés tehát nem elég.
Aki a vizsgálatot szolgáltatásként végzi, annak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nyilvántartásába kell bejelentkeznie. Sikeres bejelentés után a szolgáltató és a vizsgáló is nyilvántartási számot kap. Ezt a számot érdemes elkérni az ajánlatban.
A képzési követelmény is megváltozott. A hatályos rendelet 3. melléklete szerint a villamos biztonsági felülvizsgáló képesítés teljes képzési ideje legalább 128 óra. A jegyzőkönyv tartalmáról és érvényességéről a villamos biztonsági felülvizsgálat 2026-os szabályairól szóló cikkünk ad részletes ellenőrzőlistát.
Hogyan kérj ajánlatot, hogy a megfelelő vizsgálatot kapd?
Írd le pontosan, mire kell a dokumentum: eladásra, bérbeadásra, munkahelyre vagy bővítés utáni átadásra. A szakember ebből tudja, milyen terjedelmű vizsgálat és milyen irat kell. A várható díjtételeket az érintésvédelmi felülvizsgálat ár oldalunkon gyűjtöttük össze.
- Nevezd meg a célt. Adásvételnél és bérbeadásnál a minősítő irat dátuma is számít.
- Add meg az ingatlan típusát és méretét. Lakás, családi ház vagy üzlethelyiség, és hány áramkörrel.
- Kérdezz rá a nyilvántartási számra. Az MKIK-nyilvántartás mutatja, hogy a szolgáltató jogosult-e.
- Kérd el a mérési jegyzőkönyvet is. A minősítő irat mellett a mért értékek mutatják, mit vizsgáltak ténylegesen.
- Tisztázd a javítást. Ha hiba derül ki, a javítás külön munka, és utána újabb ellenőrzés kellhet.
Gyakori kérdések az érintésvédelmi és a villamos biztonsági felülvizsgálatról
Ugyanaz az érintésvédelmi és a villamos biztonsági felülvizsgálat?
Nem egészen. A régi érintésvédelmi vizsgálat csak az áramütés elleni védelmet nézte. A villamos biztonsági felülvizsgálat ezen túl a berendezés általános, tűzvédelmi jellegű szabványos állapotát is vizsgálja.
Mióta létezik a villamos biztonsági felülvizsgálat?
A fogalom a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel került a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendeletbe. A módosított szöveg 2020. július 31-étől hatályos.
Érvényes még egy régi érintésvédelmi minősítő irat?
Eladásnál és bérbeadásnál a mai szabály a 6 évnél nem régebbi minősítő iratot fogadja el. A 2020 júliusa előtt kiállított iratok erre a célra ma már biztosan régebbiek 6 évnél.
Kell felülvizsgálat, ha eladom a lakásomat?
Igen, ha nincs 6 évnél nem régebbi minősítő irat a lakásról. A szabály a lakóépületben lévő lakások tulajdonosváltására és bérbeadására vonatkozik.
Milyen gyakran kell felülvizsgálat munkahelyen?
Legalább 3 évente, ha az épület munkahelynek minősül. A professzionális kézi villamos szerszámokat ennél sűrűbben, legalább évente kell ellenőriztetni.
Végezhet villamos biztonsági felülvizsgálatot egy érintésvédelmi felülvizsgáló?
A kamarai útmutató szerint csak akkor, ha az erősáramú berendezések felülvizsgálója képesítéssel is rendelkezik. Ellenkező esetben villamos biztonsági felülvizsgáló képesítés kell.