Az átvezetékelés társasházban a lakáson belül általában nem igényli a közgyűlés hozzájárulását, ha a munka nem érinti a közös tulajdont. Az átvezetékelés társasházban mégis szervezési feladat: a házirend szabja meg, mikor lehet vésni és fúrni, a lépcsőházi fővezeték és a ház tartófalai pedig közösek.
A lényeg röviden
- A társasházi törvény szerint a lakásban végzett munkához nem kell a közgyűlés hozzájárulása, ha a munka nem érinti a közös tulajdont, és nem változtat a lakások beosztásán.
- A ház tartószerkezete közös tulajdon akkor is, ha a lakáson belül van, ezért egy tartófalba vésett horony már a közöst érintheti.
- A lépcsőházban futó közös fővezeték a ház ügye: a cseréjéről a közgyűlés dönt.
- A zajos munka idejét a házirend szabja meg, amelyet a törvény szerint a ház szervezeti-működési szabályzatában kell rögzíteni.
- A szerelő a lakás saját elosztójában kapcsolja le az áramot, a villanyórához csak az áramszolgáltató nyúlhat.
- A szomszédokat érdemes előre, írásban értesíteni: mikor, meddig és melyik napokon lesz vésés.
Mi a lakó saját hálózata, és mi a közös a társasházban?
A határ röviden ennyi: a lakáson belüli vezetékek, a kapcsolók, a konnektorok és a lakás elosztója a lakóé, a ház közös fővezetéke és a tartószerkezet a közösségé. A közös fővezeték a lépcsőházban vagy egy aknában fut fel a szintek között, szakmai néven ezt hívják felszállónak. Erről ágaznak le az egyes lakások vezetékei a villanyórákhoz.
A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tht.) 1. § (2) bekezdése szerint az épület tartószerkezetei és a közös célt szolgáló épületberendezések akkor is közös tulajdonban vannak, ha a lakáson belül találhatók. A törvény szövegét a Nemzeti Jogszabálytárban, 2025. november 29-i időállapotban olvastuk. A pontos listát a ház alapító okirata tartalmazza, mert a Tht. 9. § c) pontja szerint abban fel kell sorolni a közös tulajdonba kerülő épületrészeket.
A villanyóra és a lakás közötti szakasz hovatartozása házanként és szolgáltatónként eltérhet. Ezt a határt egy külön cikkünk részletesen tárgyalja, itt a munka megszervezésére koncentrálunk.
Kell-e a közös képviselő engedélye az átvezetékeléshez?
A lakáson belüli villanyvezeték-cseréhez általában nem kell. A Tht. 21. § (1) bekezdése szerint a tulajdonos a közgyűlés hozzájárulása nélkül is elvégezheti a lakásában az olyan építési munkát, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, és amely nem érinti a közös tulajdont.
A kérdés tehát az, hogy a munka hozzányúl-e a közöshöz. Három tipikus helyzetben igen. Az első a tartófal vagy a födém vésése, mert a tartószerkezet közös. A második a lépcsőházi fővezeték vagy a lépcsőházi mérőszekrény bármilyen átalakítása. A harmadik, ha az elektromos vezetéket közös falon, födémen vagy közös helyiségen át húzzák a lakásba.
Ilyenkor a közös tulajdon ügyeiről a közgyűlés dönt: a Tht. 28. § (1) b) pontja a közös épületrészek használatát és fenntartását a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közös képviselőn keresztül kell kérni a döntést. Panelházban és régi tégla házban a vésést a falszerkezet miatt különösen érdemes előre egyeztetni, a teherhordó panelek megbontásáról statikus dönthet.
Akkor is érdemes írni a közös képviselőnek, ha a munka csak a lakást érinti. Egy rövid levél elég: mikor kezdődik a munka, meddig tart, és lesz-e lépcsőházi teendő. Így a ház kezelője tud róla, ha egy szomszéd a zaj miatt panaszt tesz.
A JóSzakin 2016 óta beérkezett, közzétételre engedélyezett, villanyszerelőnek szóló átvezetékelési és vezetékcsere-kérések közül 3 602-t néztünk át, ismétlődések nélkül. Ebből 139 kérés (3,9%) említi a társasházat, többnyire csak a lakás helyeként. Kézzel átolvasva 24 kérés a villanyóra vagy a lépcsőházi fővezeték és egy lakás közötti szakaszról szól. További 22 kérést maga a ház ad fel, a közös fővezeték vagy a lépcsőházi hálózat cseréjére.
A többi kérés a lakáson belül marad. A megrendelők jellemzően egy évtizedekkel korábban épült lakás régi alumínium villanyvezetékeinek cseréjét, a komplett áthúzást vagy újravezetékelést kérik. A kéréseket sokan helyiségenként írják le: szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, a lakás négyzetméteres méretével együtt. Gyakori az új dugaljak, lámpák és kapcsolók kialakítása is, sokszor a klíma, a mosógép vagy egy több fázisú főzőlap miatt. Ezek a munkák a közöst csak akkor érintik, ha a vésés tartófalba vagy födémbe kerül. Ha falon kívüli, kábelcsatornás szerelésre van szükség, a vésés is kevesebb.
„Panel társasházban a főmérőtől a lakásig vezetékelés 32 Amper igénylése miatt. Kb. 10-12 m vezeték.”
Megrendelői kérés a JóSzakin, 2022 (szó szerint, név nélkül)
A teljesítménybővítés a ház közös hálózatán is múlhat. Egy megrendelő a saját helyzetét így írta le a kérésében.
„Panellakás villamoshálózat bővítése van folyamatban a villanyórától a lakásig. 3x16 Amperre történt az igénylés és a vezetékelés, viszont a szolgáltató villamostervet kér, hogy a társasház rendszere elbírja-e.”
Megrendelői kérés a JóSzakin, 2026 (szó szerint, név nélkül; egy elgépelést javítottunk)
Egy magyar Reddit-szálban egy lakó hasonló helyzetet írt le: a ház régi fővezetéke már nem bírt több terhelést, ezért az áramszolgáltató nem engedélyezett újabb bővítést. A felújításhoz a lakóközösség döntése kellett volna, de a már bővített lakások tulajdonosai nem akarták a közös költséget emelni. Ez egyetlen laikus beszámoló, de jól mutatja, hogy a felszálló ügye nem a lakón múlik.
Mikor lehet zajos munkát végezni a társasházban?
A zajos munka idejét a házirend szabja meg. A Tht. 26. § (1) bekezdése szerint a szervezeti-működési szabályzatban, röviden SZMSZ-ben meg kell határozni a lakáson belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység szabályait. A törvény ezt nevezi házirendnek.
A házirend nem lehet ellentétes a zajra vonatkozó jogszabályokkal. A települések saját zajrendeletei eltérnek egymástól, és van, amelyik a társasházon belüli munkát kifejezetten a házra bízza. Balatonalmádi 38/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelete például a lakóterületi építési-szerelési munkára tiltott időszakokat határoz meg. A társasházon belüli munkára viszont kimondja, hogy azt a ház SZMSZ-e és házirendje szabályozza.
Általános, országosan érvényes óraszámot ezért nem lehet mondani. A biztos út az, hogy a munka előtt elkéred a közös képviselőtől a házirendet, és megnézed a települési zajrendeletet. A vésést, a fúrást és a horonymarást, vagyis a falba gépi úton vágott vezetékhornyot, a megengedett időre kell szervezni.
A hétvégi munkánál ez különösen fontos. A 3 602 átnézett kérés közül kézzel ellenőrizve legalább 5 kifejezetten szombati vagy hétvégi vezetékcserét kér egy lakásban, mert a megrendelő hétköznap dolgozik. Ha a házirend hétvégén tiltja a zajos munkát, a vésést hétköznapra kell tenni. A munkaidőt ezért a szerelővel az első egyeztetésen érdemes tisztázni, nem a munka napján.
Mire kell figyelni a lépcsőházban és az áramtalanításnál?
A lépcsőház közös terület. A Tht. 26. § (2) bekezdése szerint a házirend a közös épületrészek használatának szabályait is meghatározza, így azt is, hol lehet anyagot tárolni vagy sittet átmenetileg letenni. Ha a házirend erről nem szól, a közös képviselővel érdemes megbeszélni.
A lépcsőházi munka gyakorlati része egyszerű. A szerelő a lakásajtó előtt takarja le a padlót, a kábeldobot és a sittes zsákot nem hagyja a folyosón, a munkanap végén pedig feltakarít. Ha a vésés pora kijut a lépcsőházba, az a szomszédoknak sokkal zavaróbb, mint maga a zaj.
Az áramtalanítás a lakás saját elosztójában történik. A szerelő a főkapcsolót vagy az érintett kismegszakítókat kapcsolja le, és feszültségmérővel ellenőrzi, hogy a vezeték valóban feszültségmentes. A villanyóra plombája, vagyis a záró pecsétje az áramszolgáltatóé, azt csak a szolgáltató vagy az általa feljogosított szerelő bonthatja.
Ha a munka a közös fővezetéket is érinti, az több lakás áramellátását is megszakíthatja. Ilyenkor a munka időpontját a közös képviselővel együtt kell kitűzni, és a lakókat előre értesíteni kell.
Hogyan értesítsd a szomszédokat a vésésről?
A legjobb egy rövid, kiragasztott értesítés a lépcsőházban, a munka előtt néhány nappal. Írd rá a kezdés napját, a várható időtartamot és azt, hogy melyik napokon lesz a legzajosabb vésés. Egy telefonszám vagy a lakás száma is kerüljön rá, hogy a szomszéd közvetlenül szólhasson.
A közvetlen szomszédokat, főleg a falszomszédot és az alsó-felső lakót, érdemes személyesen is megkeresni. Egy brit felújítási fórumon a hozzászólók azt tanácsolták egy panaszkodó szomszéd esetén, hogy kapjon pontos ütemtervet arról, mi mikor és meddig tart. Ugyanott többen a korai kezdést tartották a legnagyobb sérelemnek.
A vésést érdemes kevés, egymást követő napra sűríteni. A csendesebb munkák, például a villanyvezeték áthúzása a meglévő védőcsőbe és a szerelvények bekötése, mehetnek a zajos napok után. Ha a házban nemrég újították fel a közös hálózatot, a szomszédok már átélték a felfordulást. Erre is van példa a kérések között.
„Belvárosi polgári lakás vezetékcseréjéhez keresek szakembert. A társasház vezetékei ebben az évben lettek felújítva. […]”
Megrendelői kérés a JóSzakin, 2026 (szó szerint, név nélkül, rövidítve)
Mit intézz el az átvezetékelés előtt? Ellenőrzőlista
A szervezés nagy része egy-két levél és egy kiragasztott lap. A sorrend számít, mert a közös rész ügyében a döntés hetekig is tarthat.
Ellenőrzőlista társasházi átvezetékeléshez
- Kérd el a közös képviselőtől a házirendet, és nézd meg, mikor szabad zajos munkát végezni.
- Kérdezd meg a szerelőt, hogy a munka érint-e tartófalat, födémet vagy a lépcsőházi fővezetéket.
- Ha igen, írásban kérd a közös képviselőtől a közgyűlési döntést vagy a ház állásfoglalását.
- Ha teljesítménybővítés is lesz, tisztázd, hogy a ház közös hálózata elbírja-e.
- Értesítsd a szomszédokat néhány nappal előre, kiragasztott lapon és személyesen.
- Beszéld meg a szerelővel a lépcsőházi takarást, a sitt elszállítását és a napi takarítást.
- Az áramtalanítás a lakás elosztójában történjen, a mérő plombájához csak a szolgáltató nyúlhat.
Ha ezek megvannak, jöhet az árajánlat. A munkadíj a lakás méretétől, a vésés mennyiségétől és az áramkörök számától függ, a jellemző tételeket a villany újravezetékelés árlapján gyűjtöttük össze.
⏩ Kérj árajánlatot villanyszerelőtől a társasházi lakásod átvezetékelésére! ⏪
Gyakori kérdések az átvezetékelésről társasházban
Kell-e engedély a társasházi lakás átvezetékeléséhez?
A lakáson belüli munkához általában nem kell a közgyűlés hozzájárulása. A Tht. 21. § (1) bekezdése szerint akkor nem, ha a munka nem érinti a közös tulajdont, és a lakás beosztása sem változik.
Mi a felszálló vezeték?
A ház közös fővezetéke, amely a lépcsőházban vagy egy aknában fut fel a szintek között, és erről ágaznak le a lakások vezetékei. A cseréje a ház ügye, arról a közgyűlés dönt.
Vésni szabad a lakás falát társasházban?
Válaszfalat általában igen. A tartófal és a födém viszont közös tulajdon, ezért ezek vésése előtt egyeztetni kell a közös képviselővel, panelházban pedig statikus véleményét is érdemes kérni.
Hány órától lehet vésni a társasházban?
Ezt a ház házirendje és a települési zajrendelet határozza meg. Országosan egységes óraszám nincs, ezért a munka előtt kérd el a házirendet a közös képviselőtől.
Ki kapcsolja le az áramot a munka idejére?
A szerelő a lakás saját elosztójában kapcsolja le, és méréssel ellenőrzi a feszültségmentességet. A villanyórához csak az áramszolgáltató nyúlhat.
