A lazúrozás ára 2 300–6 500 Ft/m² között alakul: egy egyrétegű kivitel 2 300–3 400 Ft/m²-be kerül, míg a kétrétegű, csiszolt kivitel 5 500–6 500 Ft/m²-re jön ki négyzetméterenként. Az alábbiakban a pontos árak mellett választ adunk arra is, milyen gyakran érdemes újralazúrozni a fát, mikor éri meg házilag nekiállni, és miben különbözik a lazúr a pác, a lakk és az olajos kezelés fajtáktól.
Dióhéjban:
- Egy rétegben felvitt lazúr 2 300–3 400 Ft/m²-be kerül, a kétrétegű, csiszolt kivitel 5 500–6 500 Ft/m²-re jön ki.
- Kültéri fafelületeknél (kerítés, terasz, homlokzati faburkolat) 2-4 évente, beltéri lambériánál és bútornál akár 5-8 évente is elég egy újralazúrozás.
- A vékonylazúr mélyen beszívódik és megőrzi a fa erezetét, a vastaglazúr vastagabb, opálosabb, vízzáróbb réteget képez, de sérülés esetén könnyebben hámlik.
- A lazúr önmagában nem ugyanaz, mint a pác: a pác csak színez, míg a lazúr véd is – záróréteg nélkül a pác nem nyújt tartós védelmet.
- Nyitott pórusú fánál (pl. tölgy) a lazúrozás előtt mindig pórustömítőt érdemes használni, különben foltos, egyenetlen lesz a felület.
- Egyszerű kerítés vagy pad házilag is lazúrozható, de nagyobb, nehezen elérhető felületeknél (homlokzat, tetőszerkezet) érdemes szakembert bevonni.
Lazúrozás
| Szolgáltatás / Tétel megnevezése | Minimum ár | Átlagos ár | Maximum ár | Mértékegység | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Lazúrozás 1 rétegben | 2300 Ft | 3000 Ft | 3400 Ft | Ft/m² | Vékony vagy vastag lazúr, alapszintű feldolgozás |
| Lazúrozás 2 rétegben vékonylazúrral | 5500 Ft | 5500 Ft | 6000 Ft | Ft/m² | Csiszolással, fa erezetét hangsúlyozza |
| Lazúrozás 2 rétegben vastaglazúrral | 6000 Ft | 6000 Ft | 6500 Ft | Ft/m² | Csiszolással, mérettartó faszerkezetekre |
| Lazúrozás rétegenként | 2300 Ft | 2300 Ft | 2300 Ft | Ft/m² | Egyedi munkafelületek vagy részleges munkák |
| Vékonylazúr (anyag) - premium | 4996 Ft | 5500 Ft | 6665 Ft | Ft/liter | Supralux, Sadolin márkák 0,75-2,5 literes kiszerelés |
| Vékonylazúr (anyag) - gazdaságos | 744 Ft | 2000 Ft | 3332 Ft | Ft/liter | OBI, Supralux Fadekor 5-9 literes kiszerelés |
A lazúrok, főleg a vékonylazúrok, áttetsző réteget képeznek, így lehetővé téve a fa természetes színének és mintázatának láthatóságát, ami ideális választás lehet például teraszok, bútorok vagy kültéri fafelületek esetében.
A vékonylazúr jobban láttatja a fa mintázatát, a vastaglazúr viszont vastagabb, kicsit opálosabb hatást eredményez. Ugyanakkor nemcsak esztétikai, hanem funkcionális különbség is van a két lazúr fajta között.
A vékonylazúr mélyen beszívódik a fába, hangsúlyozva annak eredeti megjelenését, erezetét. Főleg “nem mérettartó fafelületeken” célszerű használni, mint pl. kerítések, gerendák, lambériák, zsalugáterek vagy épp a kerti bútorok.
A vastaglazúr testesebb vízzáró réteget képez a fa felületén, és “mérettartó faszerkezetekre” alkalmazzák, pl. ajtók, ablakok, különböző faburkolatok. Hátránya, hogy apróbb sérülések esetén elkezdhet „hámlani”.
Fontos az alapos előkészítés és az alkalmazás során pontos munkavégzés, hogy a lazúrozás rétege egyenletes legyen és megfelelően védje a fát a környezeti hatásoktól, miközben megőrzi annak esztétikai vonzerejét hosszú távon.
Lazúrozás átlagárak
Milyen gyakran kell újra lazúrozni a fát?
Kültéri fafelületeket – kerítést, teraszt, homlokzati faburkolatot – átlagosan 2-4 évente érdemes átnézni és szükség esetén újralazúrozni, míg egy belső téri lambéria vagy bútor akár 5-8 évig is kitart egy réteg lazúrral. A pontos időtáv elsősorban a napsugárzásnak és csapadéknak való kitettségtől függ: egy déli tájolású, közvetlen napon lévő kerítésléc jóval hamarabb kopik, mint egy fedett teraszrész vagy egy árnyékos oldalfal.
A kétrétegű, csiszolt kivitel nemcsak esztétikailag tartósabb, hanem az újrakezelés közötti időt is meghosszabbítja, mert a vastagabb védőréteg jobban ellenáll az UV-sugárzásnak és a nedvességnek. Ha a felület fakóvá válik, elveszti a fényét, vagy helyenként már látszik a csupasz fa, az egyértelmű jele annak, hogy ideje új réteget felvinni – minél tovább várunk ezzel, annál nagyobb eséllyel válik szükségessé a felület teljes lecsiszolása is.
Ha a felület kopása miatt már csiszolásra vagy komolyabb előkészítésre van szükség, érdemes átgondolni, hogy erre házilag vállalkozunk, vagy inkább szakembert bízunk meg a munkával.
Házilag is elvégezhető a lazúrozás, vagy szakembert érdemes hívni?
Egy egyszerű, sima felületű kerítés, pad vagy virágláda lazúrozása megfelelő odafigyeléssel házilag is elvégezhető, nyitott pórusú fánál (pl. tölgy, kőris), nagy kiterjedésű vagy nehezen elérhető felületeknél (homlokzati faburkolat, tetőszerkezet) viszont inkább érdemes szakembert bevonni. A leggyakoribb házilagos hiba, hogy a fa egyenetlenül szívja fel az anyagot: a felesleg nem száradás előtt letörölve foltos, csíkos felületet eredményez, ami utólag csak csiszolással javítható.
Nyitott pórusú fafelületnél ráadásul a lazúr felvitele előtt szinte mindig szükség van pórustömítőre is, különben a lazúr egyenetlenül szívódik be. Komolyabb igénybevételnek kitett felületeknél – ablakkeret, bejárati ajtó, kerti bútor – a legtöbb tapasztalt kivitelező nem egyetlen 2 az 1-ben terméket használ, hanem külön alapozót, lazúrt és egy záró lakkréteget visz fel: ez utóbbi ad kemény, kopásálló felületet, amit a lazúr önmagában nem tud biztosítani.
Akár házilag, akár szakemberrel készül a munka, érdemes tisztában lenni azzal is, miben különbözik maga a lazúr a fa felületén használható többi bevonattípustól.
Mi a különbség a lazúr, a pác, a lakk és az olajos kezelés között?
A lazúr mélyen beszívódik a fába és áttetsző, védő réteget képez, míg a pác önmagában csak színez, a lakk kemény, zárt felületi filmet hoz létre, az olajos kezelés pedig szintén beszívódik, de felületi filmet egyáltalán nem képez. A négy megoldás közül tehát csak a lazúr, a lakk és az olaj nyújt önmagában is védelmet – a pác kizárólag színezésre való, ezért utána mindig szükség van egy záróréteg (lazúr, lakk vagy olaj) felvitelére is.
| Szempont | Lazúr | Pác | Lakk | Olajos kezelés |
|---|---|---|---|---|
| Felületvédelem jellege | Mélyen beszívódik, áttetsző védőréteget képez | Csak színez, önmagában nem véd | Kemény, zárt felületi filmet képez | Mélyen beszívódik, felületi filmet nem képez |
| Kültéri UV- és időjárásállóság | Jó, kifejezetten kültérre fejlesztett termékekkel | Önmagában gyenge, a rákerülő záróréteg védi | Jó, de UV-hatásra idővel elszíneződhet, pattogzhat | Rendszeres utánkezeléssel jó |
| Újrakezelés gyakorisága | Kültéren jellemzően 2-4 évente | A rákerülő záróréteg gyakoriságától függ | Ritkábban, de nagyobb munkával jár (csiszolás) | Gyakrabban (évente-kétévente), de gyorsabb munkával |
| Javítható-e foltban, sérülés esetén | Igen, viszonylag könnyen foltozható | A rákerülő záróréteg típusától függ | Nehezen, jellemzően csiszolás és újralakkozás kell | Igen, egyszerűen foltozható |
Gyors tipp: ha nyitott pórusú fát (pl. tölgy, kőris) szeretnél lazúrozni, a lazúr felvitele előtt mindig használj pórustömítőt – enélkül a lazúr egyenetlenül szívódik be, és foltos, csíkos felületet eredményez. Kerítéshez, gerendához elég egy 2 az 1-ben (alapozó+lazúr) termék, bútornál vagy ablakkeretnél viszont érdemes külön alapozót, lazúrt és egy záró lakkréteget is használni.
Ez a különbség különösen fontos, amikor egy lambéria vagy egy kültéri homlokzati faburkolat lazúrozásáról van szó, mert itt a tájolás és az UV-terhelés jelentősen befolyásolja, mennyi réteg és milyen típusú lazúr éri meg hosszú távon.
Mitől függ a lambéria és a kültéri faburkolat lazúrozásának ára?
A lambéria és a kültéri faburkolat lazúrozásának ára elsősorban attól függ, hány réteg szükséges, és mennyire van kitéve a felület az időjárásnak: egy fedett, beltéri lambéria gyakran megoldható egyetlen réteggel is, míg egy közvetlen napon és csapadéknak kitett homlokzati faburkolat vagy kerítés a tartósság érdekében szinte mindig kétrétegű, csiszolt kivitelt igényel. Ez az egyik legtöbbet keresett kifejezés az oldalon: sokan kifejezetten lambéria lazúrozására kérnek árat, jelezve, hogy ez az egyik legnépszerűbb felhasználási terület a lazúrozásnak.
Kültéri, vízszintes vagy enyhén döntött felületeknél (pl. teraszkorlát felső éle, ablakpárkány) a víz jobban megül, ezért ott gyakrabban válik szükségessé a felület ellenőrzése, mint egy függőleges homlokzati burkolatnál. Emellett sok érdeklődő még csak a lazúr anyagát, színeit hasonlítgatja össze – ez is mutatja, hogy a vásárlási döntés gyakran a színválasztással és az anyag kiválasztásával kezdődik, még mielőtt konkrét szakembert keresnének a kivitelezéshez.
Az alábbi gyakori kérdésekben további gyakorlati részleteket gyűjtöttünk össze a lazúrozással kapcsolatban.
Gyakran ismételt kérdések a lazúrozással kapcsolatban
-
Meddig kell várni két lazúrréteg felvitele között?
A legtöbb lazúrtermék gyártói előírása szerint egy-két száradási óra elteltével már felvihető a következő réteg, de ez erősen függ a levegő páratartalmától és hőmérsékletétől – hűvösebb, párásabb időben ez az idő jelentősen megnyúlhat. Biztonságosabb, ha a termék dobozán feltüntetett száradási időt vesszük alapul, és csak akkor visszük fel a következő réteget, ha az előző már száraznak és nem ragacsosnak érződik. -
Lehet lakkozott vagy pácolt fát közvetlenül lazúrral kezelni?
Egy korábban lakkozott, zárt felületű fát nem érdemes közvetlenül lazúrral átkezelni, mert a lazúr nem tud beszívódni a már zárt rétegbe – előtte a régi lakkot le kell csiszolni vagy el kell távolítani. Pácolt, de korábban nem lakkozott felületnél ez kevésbé jellemző probléma, de célszerű előbb egy kisebb, nem szembetűnő részen kipróbálni, hogy a lazúr megfelelően tapad-e. -
Miért foltosodik el egyenetlenül a lazúr a fa felületén?
A foltos, egyenetlen felület leggyakrabban abból adódik, hogy a fa egyes részei – különösen a pórusosabb, keresztvágású felületek – többet szívnak be a lazúrból, mint mások, és a felesleg nem szívódik be egyenletesen. Ez a kockázat pórustömítő vagy alapozó nélkül, illetve túl vastagon felvitt réteg esetén nagyobb, ezért érdemes vékonyabb rétegeket felvinni, és a felesleget száradás előtt egy ronggyal letörölni. -
Milyen időjárási körülmények mellett érdemes kültéri fát lazúrozni?
Kültéri lazúrozáshoz száraz, szélcsendes idő és jellemzően 10–25°C közötti hőmérséklet a legmegfelelőbb, közvetlen tűző napon vagy eső előtt/után nedves fán nem érdemes dolgozni. Erős napsütésben a lazúr túl gyorsan szárad be, ami egyenetlen, csíkos felületet eredményezhet, míg nedves fán a lazúr nem tud megfelelően beszívódni. -
El lehet távolítani egy régi, kopott lazúrréteget csiszolás nélkül?
Egy enyhén kopott, de még ép lazúrréteg felett gyakran elég egy könnyű felcsiszolás vagy alapos lemosás, és utána már felvihető egy új réteg. Ha viszont a régi lazúr pattogzik, hámlik vagy nagy foltokban levált, a tartós eredmény érdekében a felületet mindenképp le kell csiszolni, mielőtt új réteget viszünk fel rá. -
Mennyi lazúrra van szükség egy adott négyzetméterhez?
A pontos anyagszükséglet a fa felszívóképességétől és attól függ, hány réteget viszünk fel, de a fenti táblázatban szereplő literenkénti árak és a gyártói kiszerelések (0,75–9 literes) jó kiindulópontot adnak. Nagyobb felületnél mindenképp érdemes egy kicsit több anyagot számolni tartaléknak, mint amennyit a gyártói fedőképesség-adatok alapján pontosan kiszámolunk, mert a felszívódás felületenként eltérő lehet.
Milyen kapcsolódó felújítási árakról érdemes még tájékozódni?
Ha a fa felújítása mellett más felületek festése, mázolása is szóba kerül a projektben, az alábbi oldalainkon találsz további, részletes árinformációt:
- Ajtó mázolás árak – beltéri és bejárati ajtók mázolási munkadíjai
- Kerítésfestés árak – kerítések festése, mázolása anyagtípustól függően
- Mázolás árak – általános felületmázolási munkadíjak
- Szobafestés árak – belső terek festése, amivel a lazúrozás gyakran egy projektben merül fel
Ha pontos árat szeretnél kapni a saját projektedre, kérj árajánlatot a JóSzaki adatbázisában szereplő, lazúrozásban jártas szakemberektől – így a helyszíni körülményekhez (fafajta, rétegszám, kültéri vagy beltéri felület) igazított, pontos árat kapsz.
