![Szabó Csaba](https://storage.googleapis.com/joszaki-profile-photos-v2/1151832_112.jpg 112w, https://storage.googleapis.com/joszaki-profile-photos-v2/1151832_128.jpg 128w, https://storage.googleapis.com/joszaki-profile-photos-v2/1151832_192.jpg 192w, https://storage.googleapis.com/joszaki-profile-photos-v2/1151832_256.jpg 256w, https://storage.googleapis.com/joszaki-profile-photos-v2/1151832_336.jpg 336w, https://storage.googleapis.com/joszaki-profile-photos-v2/1151832_448.jpg 448w)
Kertész
Szabó Csaba
Kertész
Válaszaim
Egy rózsakertben mennyi mulcs kell egy négyzetméterre, hogy hatékonyan védje a növényeket a hidegtől? Milyen vastagság az ideális, hogy ne ártson a növények
Az én válaszom:
„Általában egy négyzetméterre 5-7 cm vastag mulcsréteg ajánlott, attól függően, hogy milyen típusú növényeket szeretne védeni és milyen céllal használja a mulcsot. Egy ilyen vastagság megfelelően megakadályozza a gyomnövekedést, segít a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és hőmérsékletének szabályozásában. A pontos mennyiséget könnyen kiszámolhatja: 1 négyzetméterre körülbelül 50-70 liter mulcs szükséges, ha 5-7 cm-es vastagságot szeretne elérni. Természetesen, ha kisebb növények vagy finomabb mulcs esetében vékonyabb réteget alkalmaz, a mennyiség is kevesebb lesz. Fontos, hogy a mulcsot egyenletesen terítse szét, és ügyeljen arra, hogy ne érjen közvetlenül a növények szárához, hogy elkerülje a rothadást.”
2025. jan. 22.
Az esővízgyűjtő rendszerünkben időnként kellemetlen szag érezhető, pedig az esővíz elvezetés megfelelően van kialakítva. Mi lehet az oka ennek, és mit tehetnék, hogy a gyűjtött víz tiszta és szagtalan maradjon?
Az én válaszom:
„Az esővízgyűjtő rendszerben kialakuló kellemetlen szag több tényezőre vezethető vissza. Az egyik leggyakoribb ok, hogy a gyűjtött vízbe szerves anyagok, például falevelek, ágak, pollen vagy madárürülék kerülnek, amelyek bomlásnak indulnak a tartályban. Ez különösen igaz, ha a tartály nem teljesen zárt, vagy a szűrőrendszer nem működik megfelelően. A kellemetlen szag elkerülése és a víz tisztaságának megőrzése érdekében az alábbi lépéseket javaslom: Rendszeres tisztítás: Ellenőrizze és tisztítsa meg a gyűjtőrendszert, különösen az ereszcsatornákat és a szűrőket. Távolítsa el a leveleket, törmelékeket, amelyek bekerülhetnek a vízbe. Tartály fedése: Győződjön meg róla, hogy a tartály teljesen zárt, így megelőzheti a további szennyeződések, illetve rovarok, például szúnyogok bejutását. Szűrőrendszer javítása vagy telepítése: Amennyiben még nincs szűrőrendszer a vízgyűjtő tartály előtt, érdemes felszerelni egy levélszűrőt vagy üledékszűrőt. Szellőztetés: Biztosítson megfelelő szellőzést a tartályban, ha az lehetséges, hogy a víz ne álljon be, és az anaerob folyamatokat elkerülhesse. Baktériumok vagy algaölő szerek: Ha szükséges, természetes algaölő szert (például réz-szulfátot) vagy bio-baktérium kultúrákat is alkalmazhat, amelyek segítenek a szerves anyagok lebontásában anélkül, hogy károsítanák a környezetet. Ezek az egyszerű lépések segítenek abban, hogy a gyűjtött esővíz tiszta, szagtalan és használatra kész maradjon. Ha a probléma továbbra is fennáll, érdemes szakemberrel konzultálni a rendszer esetleges hibáinak feltárása érdekében.”
2025. jan. 22.
Hallottam, hogy jót tesz a savanyú talajt kedvelő növényeknek, de nem vagyok biztos benne, hogy melyikekhez a legjobb. Melyik növény szereti a kávézaccot?
Az én válaszom:
„Valóban, a kávézacc remek természetes talajjavító, különösen a savanyú talajt kedvelő növények számára. Azok a növények, amelyek alacsony pH-jú talajban érzik jól magukat, kifejezetten meghálálják a kávézacc használatát. Ilyenek például az azáleák, a rododendronok, a hortenzia (különösen a kék virágú változat), a kaméliák, a páfrányok, valamint az áfonya. Érdemes azonban mértékkel alkalmazni, és nem közvetlenül a növények gyökereire szórni, hanem inkább a talajba dolgozni, vagy komposztálni, mielőtt kijuttatná. A kávézacc nemcsak savanyítja a talajt, hanem értékes tápanyagokat is biztosít, például nitrogént, amely elősegíti a növények egészséges növekedését. Ezzel együtt figyeljen arra is, hogy ne használja túlzott mennyiségben, mert ez akár kedvezőtlen hatással is lehet a növényekre.”
2025. jan. 22.
Mikor ültessünk évelő virágot, ha azt szeretnénk, hogy a lehető legjobban megeredjenek és szépen fejlődjenek? Gondolok itt sásliliomra, bazsarózsára, díszhagymára. Tavasszal vagy ősszel érdemes elvetni őket?
Az én válaszom:
„Az évelő virágokat, mint például a sásliliomot, bazsarózsát vagy díszhagymát, legideálisabb ősszel ültetni. Az őszi ültetés előnye, hogy a talaj a nyári meleg után még kellően átmelegedett, ami segíti a gyökérzet gyors fejlődését. Emellett az őszi időjárás alacsonyabb hőmérséklete és gyakoribb csapadéka is optimális környezetet teremt a növények megeredéséhez. Így tavasszal a növények már megerősödött gyökérzettel indulnak fejlődésnek. Amennyiben tavasszal kívánja elültetni ezeket a virágokat, érdemes megvárni, hogy a talaj hőmérséklete elérje a megfelelő szintet, és a fagyveszély elmúljon. A frissen ültetett növényeket az első néhány hétben rendszeresen öntözni kell, mivel tavasszal általában kevesebb természetes csapadék áll rendelkezésre. Bármelyik időpontot is választja, rendkívül fontos, hogy a talajt gondosan előkészítse. A laza, tápanyagban gazdag és jó vízelvezetésű föld ideális ahhoz, hogy a növények szépen fejlődjenek és kertjét ékesítsék.”
2025. jan. 22.