Érdeklődnék, hogy mennyi a normális nyomás a vezetékes gáz esetében? Az utóbbi időben úgy tűnik, hogy a gáztűzhely lángja gyengébb, és nem tudom, hogy ez a gáznyomás miatt van-e.

Az én válaszom:

„Kedves Katalin! ~25mbar a gáznyomás a fogyasztói hálózaton.”

Daikin klíma elromlott, nem fúj meleget, van egy gázkazán is, de régi és ki van kötve. Kérdésem, hogy melyik éri meg jobban hosszútávon, a daikin klímát megjavíttatni és azzal fűteni, vagy a kazánt javítassam, vagy cseréljem le inkább?

Az én válaszom:

„Kedves Zoltán! Energiafogyasztás szempontjából a klíma kedvezőbb, mint a gázkazán, viszont komfortérzet szempontjából a gázkazános fűtés (amihez minden bizonnyal radiátorok, vagy padlófűtés csatlakozik) jobb. Nincs huzathatás, nincs hang. Üdv.: János”

Ajánljátok a központi fűtés szerelést falon kívül műanyag csővel kivitelezve vagy jobb ilyen esetben a rézcsövet választani? És ha lehet műanyag, akkor milyen technikával, ragasztás, roppantás vagy az olvasztás a legjobb?

Az én válaszom:

„Kedves Ferenc! Épületen belül, falon kívül, nem szerencsés műanyag csővel dolgozni, mert egyszerűen pocsék lesz a kivitelezése. Én és a kivitelezők is nagyon szeretik a szélacél csővel való rendszerek kialakítását. Gyorsan és megbízhatóan lehet vele szerelni, valamint véleményem szerint még szebb is mint egy rézcsöves szerelés.”

Új házat építünk hagyományos porotherm téglából, és a szigetelés kérdésénél tartunk. Tudnátok tanácsot adni, hogy milyen vastag legyen a hőszigetelés a falakon? Szeretnénk energiatakarékos megoldást, ami hosszú távon is megtérül. Érdemes esetleg vastagabb szigetelést választani, vagy van egy optimális vastagság, amit ajánlotok?

Az én válaszom:

„Kedves Imola! Épületgépész tervezőként azt tudom Önnek tanácsolni mindenek előtt, hogy nézze meg az előzetes energetikai számítást. Mivel az energetikai számítás része kellett hogy legyen az építési engedélyének, így abban minden bizonnyal meg van határozva, hogy a tervezője milyen hőszigetelő anyagokkal határozta meg az épület energetikai paramétereit. Azokat az értékeket, anyagokat minimum be kell tartani, hogy a későbbiekben a használatba vételi engedély megkapját (ahhoz kell majd egy hiteles energetikai tanúsítvány)”

Le tudom cserélni a csöveket és a radiátorokat egy régi fűtési rendszernél úgy, hogy ne kelljen kicserélni a kazánt? Egy 1970-es években épült házat tervezek megvenni, aminél két kazán is van, egy régebbi gázkazán és egy fatüzelésű kazán. A problémám az, hogy a vastag csövek a falakon kívül mennek és régiek a radiátorok, ezeket szeretném a falban elvezetni és lecserélni a radiátorokat úgy, hogy lehetőleg ne kelljen a kazánt is lecserélni most. Meg lehet ezt tenni úgy, hogy később ha gondoljuk, akkor a kazánt is le tudjuk cserélni egy következő lépésben? Körülbelül mekkora kivitelezési költséggel számoljak ha a ház 160 nm és körülbelül 8-10 radiátor van a házban?

Az én válaszom:

„A teljes fűtési rendszert le lehet cserélni. Ha teljes felújítást tervez a házban (festés, burkolat, faljavítás..) akkor a csöveket be lehet rakni a falba, ellenkező esetben a szénacél csöves szerelést tudom ajánlani préskötésekkel. Mint tervező ilyen munkák esetében készítek egy hőtechnikai számítást aminek megfelelően le lehet méretezni a csővezetéki hálózatot, valamint megfelelő méretű radiátorokat lehet kiválasztani. Természetesen kap még egy fűtési tervet is. Pontos árajánlatot természetesen csak kivitelező tud adni Önnek, viszont a fűtési tervhez szoktam készíteni árazott és árazatlan költségvetés kiírást is, ahol láthatja milyen tételekből épüle fel a rendszer, valamint, hogy nagyságrendileg milyen költséggel kell kalkulálnia.”

Egyik olvasónk kérdezte: Kis alapterületű (nettó 32 m2) családi ház esetén gázkazán vagy hőszivattyú kiépítése célszerű? Teljes felújítás előtt állunk, padlófűtést tervezünk és a meleg víz ellátást is biztosítani kell, a gázbekötés már megvan.

Az én válaszom:

„Amennyiben van rá keret, mindenképp a hőszivattyút célszerű letelepíteni. Üzemeltetési költségben kedvezőbb, mint a gázkazán, továbbá, ha olyan hőszivattyút választ ami képes kommunikálni napelemes rendszerre, a költségeik tovább csökkenthetőek.”

Milyen tapasztalatotok van a konvekciós hősugárzókról? Érdemes venni egyet fűtéskiegészítésként, vagy leeszi a gatyámat is? Most mindenhol ezeket reklámozzák, de fogalmam sincs, mennyire lehet velük hatékonyan fűteni. Megéri venni egyet?

Az én válaszom:

„Kedves Kriszta! Mire végigolvastam kérdéseit, rájöttem, hogy Ön egy elektromos üzemű hőleadót szeretne vásárolni. A hőleadóknak alapvetően két nagy csoportja van, az egyik a konvekciós, a másik a sugárzó, viszont egyik sem 100%-ban az. Pl. egy radiátor nagyobb mértékben konvekciós, mint sugárzó, egy elektromos fűtőpanel pedig nagyobb mértékben sugárzó, mint konvekciós. Jelenleg az elektromos fűtési rendszereknek a lehető legnagyobb az üzemeltetési költsége, még akkor is ha valaki úgy gondolkodik, hogy napelemmel kiváltom a fogyasztását (már teljes mértékben átalakult a villamos energia elszámolási rendszer), viszont bekerülési költsége a legkedvezőbb. Arról nem is beszélve, hogy ha csak az elektromos fűtés nézzük, az épületünk energetikai besorolása FF-GG, vagy még rosszabb kategóriába kerül, hiába van építészeti oldalról egy BB besorolású épületünk. Üdv.: János”