Mészhomok téglafal kültéri oldalát szeretném vakolni. Tudna valaki tanácsot adni, hogy milyen típusú anyagot érdemes használni mészhomok tégla vakolása esetén? Ugyanúgy vakolható, mint a porotherm téglák?

Az én válaszom:

„Felújítási munkák során, régi felületek esetén − ha még fellelhető az eredeti tervdokumentáció, műszaki leírás − tájékozódhatunk a meglévő dokumentumokból. Az ott leírtak azonban az eredeti állapotra vonatkoznak, ezért meg kell győződni róla, hogy az évek alatt milyen átalakítások történtek. Megváltozott-e az alapfelület anyaga − például újravakolták, szárazvakolatot kapott stb. − és milyen rétegeket hordtak fel a felületre. Ennek érdekében feltárást kell végezni. A feltárás során 0,5 m2 nagyságú felületen rétegenként eltávolítjuk a bevonatot egészen az alapfelületig. A vizsgálat során megállapítható az egymást követő bevonati rétegek száma, anyaga, állapota, valamint az alapfelület anyaga, állapota. Így megtudhatjuk, hogy melyik rétegig kell eltávolítani a bevonatokat, illetve milyen tapétaféleség fogadására alkalmas a felület. A falfelületek anyaga lehet vakolat, gipszkarton, beton, ritkábban gipsz, fa vagy és táblásított fatermékek. Magyarországon a legnagyobb arányban előforduló alapfelület a vakolat. Vakolt felületek vizsgálatai A vakolat anyagának megállapítása elsősorban a vakolat kötőanyagának meghatározását jelenti. A vakolat készülhet - mészhabarcsból − csak oltott mész kötőanyagot tartalmaz, - javított mészhabarcsból − oltott meszet és valamilyen arányban cementet tartalmaz, - cementhabarcsból − csak cement kötőanyagot tartalmaz, - gipszhabarcsból − gipsz kötőanyagot tartalmaz. A vakolatok állapotának felmérése A vakolatok szilárdságát a felület karcolásával, kézzel való dörzsöléssel és nedvesítéssel vizsgálhatjuk. A karcolásnál kis nyomás hatására is morzsolódó vakolat, dörzsöléskor málló vakolat szilárdsága nem megfelelő. Nedvesítés hatására a kötőanyagszegény felületek tovább puhulnak, illetve mállanak. A szemrevételezéses vizsgálattal a repedéseket és ezek okait fedezhetjük fel. A többrétegű vakolatoknál jelentkezhet rétegelválás, melynek oka a rétegek közötti tapadás, kötés hiánya, megszűnése. Ezeket a hibákat szemrevételezéssel (zárt alakú repedés), illetve kopogtatással fedezhetjük fel. A feltáskásodott rész kongó hangot ad. Az elvált részeket le kell verni vagy kaparni, és a méretétől függően homokos gipsszel vagy kötéskésleltetett gipsszel ki kell javítani a felületet. Szintén szemrevételezéssel fedezhetők fel a szerteágazó, szabálytalan repedések. Okai az adalékanyag magas agyagiszap tartalma vagy a magas kötőanyag tartalom (főleg cementhabarcsok esetén). A repedéseket ki kell kaparni, majd kötéskésleltetett gipsszel vagy glettel ki kell javítani a felületet. 114 A vakolatok kémhatásának felmérése A vakolatok felületi kémhatása (a PH-érték) indikátorokkal (lakmuszpapír, fenolftalein) egyszerűen kimutatható. A benedvesített felületre helyezett lakmuszpapír elszíneződik, és az elszíneződés a színskálával összehasonlítva számszerűsíthető. A pH megnevezés a francia „p(ouvoir) h(ydrogene)” kifejezés rövidítése, ami szó szerint hidrogénerőt jelent. A pH egy olyan szimbólum, amely egy oldat savas, illetve lúgos jellegére utal. A tiszta desztillált víz semlegesnek számít, értéke pH7, s ehhez képest határozták meg a savas, illetve a lúgos oldat minőségét. 0-7-ig terjedő pH-érték savasnak, 7-14-ig terjedő pH-érték pedig lúgosnak vagy más szóval bázikusnak számít. Szemrevételezéssel fedezhetők fel a szerteágazó, szabálytalan repedések. Okai az adalékanyag magas agyagiszap tartalma vagy a magas kötőanyag tartalom (főleg cementhabarcsok esetén). A repedéseket ki kell kaparni, majd kötéskésleltetett gipsszel vagy glettel ki kell javítani a felületet. Festékek, bevonatok vizsgálata A felületek bevonata lehet mészfesték, enyves festék, diszperziós falfesték, tapéta, ritkábban olaj- vagy zománcfesték. A bevonatok vizsgálata során meg kell állapítani azok anyagát, típusát, állapotát, tapadását, elszíneződését, szennyezettségét. A vizsgálatokat végezhetjük, szemrevételezéssel, tapintással, segédeszközök, ritkábban műszerek alkalmazásával. Az alapos szemrevételezés és a tapintásos vizsgálat sok fontos információt nyújt a bevonatról. Ha a felület nedves, dörzsölés hatására elkenődik, vízben oldható kötőanyaga van, tehát enyves festékkel készült a bevonat. A vízzel nem oldható bevonatokat a felületi megjelenésük és a dörzsöléssel szembeni viselkedésük alapján ismerhetjük fel. A mészfestést, mivel fedőképessége gyenge, több rétegben hordják fel, ezért a bevonat vastagabb és felülete egyenetlenebb, mint a diszperziós falfestékeké. A mészfestés krétásodásra hajlamos, ezért dörzsölésre erősebben fog, mint a diszperziós festékek. A kivitelezési hibák jelentősen módosíthatják a bevonatok tulajdonságait, ezért a tapasztaltakat körültekintően kell értékelni, és szükség szerint kiegészítő vizsgálatokat kell végezni (pl. lúgosság vizsgálata). A régi festékbevonatok mechanikai állapotát több módon is vizsgálhatjuk. A „karcpróba” alkalmazásakor a bevonatot hegyes karctűvel megkarcoljuk. Ha a karcolás mentén a bevonat kipattogzik, vagy felgyűrődik, vagy a festékfilm megbontható vagy filmszerűen lehúzható, a bevonat tapadása nem megfelelő. A bevonatok tapadási fokozatának megállapítása a mázolt felületeken négyzetmetszéssel (rácsmetszés) történhet. A vizsgálat során a bevonat 2,0 x 2,0 cm-es felületén 2 mm-es rácsozatos bevágást készítünk. A bevonatot éles késsel az alapig átvágjuk. A rácsozat elkészülte után meg kell vizsgálni, hogy hány négyzetben tapasztalható leválás (1 négyzet = 1%). A réteg stabilnak tekinthető, ha legalább 80%-ban biztosan tapad a felülethez. 1/B., Ismertesse, milyen díszítőmunkákat ismer,részletesen beszéljen a mintanyomó hengerezésről! A kiválasztott mintázó gumihenger behelyezése a berendezésbe, figyelve, nehogy fordítva történjen a behelyezés; - festéktartály megtöltése 3/4 részig, nehogy véletlenül a falra kifolyjon a tartályból túltöltéskor a festék; - mintázó gumihenger megpördítése, festékbe merítése; - próbamintázás; Üdvözlettel: Kardos Ferenc Szobafestő mázoló tapètàzó mester szaktanàr ”

Családi ház vakolásához szeretnék tanácsokat kérni. Tapasztalataitok alapján melyik a legjobb nemesvakolat, ami időtálló? Van esetleg olyan márka vagy típus, amit ti szívesen ajánlanátok?

Az én válaszom:

„ALKALMAZÁSOK Kül- és beltérben felhasználható vékonyvakolat, alkalmas minden megfelelő szilárdságú, felületi simaságú ásványi eredetű alapvakolatra, betonfelületre, gipsz-kartonra és hőszigetelő rendszerek színes bevonata-ként is. Kiemelten alkalmazható nagy forgalmú utak mentén lévő épületek felületeihez, nagy víz- és portaszító képessége miatt. KIEMELT ALKALMAZÁSOK - hőszigetelő rendszerek színezővakolataként - meglévő régi homlokzati felületek átvonására - nagy környezeti terhelésnek kitett épületeken - ásványgyapot hőszigetelésen - bármely felülettípusra (alapozó szükséges) Szilikongyanta tartalmából adódóan időtálló, minőségi márványszemcsés vékonyvakolat. Kiváló páraáteresztő tulajdonságával hozzájárul az épületen belüli kellemes klíma kialakulásához, algásodást gátló összetevőt is tartalmaz. A SiliconOLA gyárilag előkevert, kapart hatású vagy dörzsölt vékonyvakolat. Szilikongyanta és akril műgyanta kötőanyagot, időjárásálló pigmenteket, ásványi töltőanyagot és tulajdonságjavító adalékokat tartalmaz. Szilikongyanta tartalmából adódóan időtálló, minőségi márványszemcsés vékonyvakolat. Kedvező páraáteresztő tulajdonságával hozzájárul az épületen belüli kellemes klíma kialakulásához, algásodást gátló összetevőt is tartalmaz. TULAJDONSÁGOK - szemcseméret: K 1,5, K 2,0 mm és R 2 mm - kapart (K) hatású és dörzsölt (R) - széles színválaszték - vízlepergető tulajdonságú ELŐNYÖK - jó ellenálóképesség környezeti hatásokkal szemben - könnyen felhordható és sturktúrálható - esztétikus, egyenletes felület képezhető belőle - kosztaszító - páraáteresztő - hőszigetelő rendszerre is Köszönöm szépen a megkerestek kérdéseikel.Hivjanak bizalommal.Tisztelettel:Kardos Ferenc Szobafestő, mázoló,tapétázó,mester,szaktanár”