A nappalinkban lévő régi tapéta csíkok már nem divatosak. Hogyan oldható meg a tapéta eltávolítás gipszkarton falról úgy, hogy a fal ne sérüljön? Van esetleg olyan eszköz vagy anyag, ami segíthet a tapéta eltávolításban?

Az én válaszom:

„Kedves Robert Sima langyos vizzel lekeni egy szélesebb ecsetel és lehuzza a bordult!Meg várja a száradást és útána felrakja az új bordult. cmc is nagyon jó lesz. elnézést tapétázást is leírtam. Technológiai sorrend, kivitelezés szabályai: 1) a mennyezet hosszúságának és szélességének mérése, kijelölés, kicsapás 2) a tapéta leszabása 3) a tapéta megfordítása, hogy a hátlapja legyen felül 4) a tapéta bekenése ragasztóval 5) a tapéta összehajtogatása 6) a tapéta pihentetése 7) ragasztás a mennyezeten Oldalfal ragasztása: 1) az oldalfal magasságának és szélességének megmérése, kicsapás. 2) a tapéta szabása méret és a minta figyelembe vételével 3) a tapéta megfordítása , hogy a hátlapja legyen felül 4) a tapéta bekenése ragasztóval 5) a tapéta összehajtogatása 6) a tapéta pihentetése 7) a tapéta ragasztása az oldalfalon A tapétaragasztók tulajdonságai A tapétaragasztók felhasználása során a ragasztás technikai alapfogalmaknál meghatározott tulajdonságokon túl több speciális elvárás is jelentkezik. A könnyű igazíthatóság alapvető követelmény. A tapétasávok illesztése, függőbe állítása meg követeli a tapéta elcsúsztathatóságát a felületen. Karboxi-metil-cellulóz ragasztó Ismertebb nevén a CMC fehér, nem mérgező, szagtalan, íztelen por (pehely), amely vízben oldódik. Kémiailag a karboxi-metil-cellulóz a cellulózból szintetikus úton előállított, mesterséges vegyület. Előállítása és alkalmazása jelentős előrelépést jelentett a tapétázás fejlődése szempontjából. A nagyüzemi előállításnak köszönhetően nincs szükség a ragasztó házi elkészítésére. Állaga száraz, megjelenése túrószerű. Felhasználása könnyű- és középnehéz papírtapétákhoz ajánlható. Előnyei Felhasználása egyszerű, intenzív keverés mellett vizet kell hozzá adagolni, és 24 óra múlva felhasználható. A tapétázás előtt azonban át kell szűrni, mert nem oldódik fel tökéletesen. További előnye, hogy rendkívül jól igazítható, csúsztatható. Kedvező ára miatt gazdaságosan alkalmazható. Hátrányai A CMC gyártása során konyhasó is keletkezik, ami a terméket szennyezi, ezért előfordulhat só kivirágzás a tapéta felszínén. A megkötött ragasztó rosszul tűri a nedvességet (pl. tapéta átfestés) és a magas hőmérsékletet (tapétaleválás a radiátor környékén). Az UV- és mészállóság is messze elmarad a kívánatostól (a tapéta besárgul). Metil-cellulóz ragasztók A metil-cellulóz egy a cellulózból előállított fehér színű, hidrofil por. (hidrofil: nedvfelszívó, vízzel elegyedő) A metil-cellulóz természetes úton nem keletkezik. Szintetikus úton állítják elő cellulóz melegítésével, és nátrium-hidroxid és metil-klorid jelenlétében. A cellulózban található hidroxil-csoportokban lévő hidrogént metil-csoporttal helyettesítik. Hideg vízben jól oldódik és egy viszkózus, gélszerű anyagot képez, ellenben meleg vízben oldhatatlan. Metilcellulóz-oldatot készíteni nem egyszerű, mivel amint a por érintkezik a vízzel, a por felszínén zselészerű anyagot képez, mely meggátolhatja a víz továbbterjedését, és így a porszemek belseje száraz maradhat. A szemcsék méretének csökkentésével és az intenzív keveréssel és keverési arányok betartásával ez a jelenség csökkenthető. A metil-cellulóz ragasztók megoldást jelentenek mindazokra a problémákra, amelyek a karboxi-metil-cellulóz tartalmú ragasztók esetében felléphetne. A metil-cellulóz fényálló, íztelen, szagtalan, nem mérgező ragasztóanyag. Bekeverése 1:50– 1:80 arányban, hideg vízben történik. Többszöri átkeverést követően körülbelül 20 perc pihentetés után felhasználható. Az MC ragasztók jól bírják az ultraibolya sugárzást, a magas hőmérsékletet, mészállóak és - kevés kivételtől eltekintve - nedvességállóságuk is jó. A csak metil-cellulózt tartalmazó ragasztók felhasználhatók könnyű és középnehéz tapéták ragasztásához. Leggyakrabban a METYLAN néven forgalmazott, különböző erősségű ragasztót használjuk. Kivitelezés szabályai: A ragasztást a mennyezeten úgy végezzük, hogy a kijelölés mellé pontosan hozzáillesztjük a tapéta szélét ,a végét pedig a mennyezet hajlatának függőleges síkjáig tesszük. Simítókefével középről kiindulva jobbra-balra simító húzással a tapétát felsimítjuk a mennyezetre. A ragasztást a bejárathoz közeli mennyezeti részen kezdjük, a felragasztott tapéta felesleget a mennyezet hajlatában ollóval levágjuk. Oldalfalragasztása:Oldalfalon a tapétaragasztást úgy kell végezni, hogy a tapétaillesztési szélei a fény felé legyenek, így ugyanis kevésbé feltűnő:( tehát mindig a fényfelőli fallal kezdünk).A kezdő saroknál úgy végezzük el a kijelölést, hogy a tapéta a saroknál 1-2cm-t áttérjen a másik oldalfalra. Kijelöljük a szélességet,a magasságot utána kicsapó zsinórral kicsapunk vízszintesen es függőlegesen az oldalfal teljes magasságában,ezután felillesztjük az első lapot pontosan a kicsapás széléhez, a felesleget a padlózathoz érve levágjuk. A ragasztást saroktól-sarokig végezzük,a következő falon újra kijelölünk és kicsapunk. A simítást felülről lefelé jobbra-balra húzva kifelé végezzük,az illesztéseknél varrat hengerrel átgurítjuk, hogy a szélek biztosan tapadjanak egymás mellé és a felülethez. Amennyiben mintás tapétával dolgozunk, figyelni kell a mintástapéta szabására, pontos illesztésére. A tapéta mindig hosszabb 5-10 cm-el a tapétázandó felületnél. Mielőtt leszabnánk a tapétát meg kell győződnünk arról, hogy nincs-e színeltérés a tekercsek között JELEK A TAPÉTÁN A széles tapétakínálat nagyon eltérő tulajdonságú, jellemzőjű tapétákat is jelent. A gyártók a tájékozódás megkönnyítésére a tapéták csomagolásán tájékoztatják a felhasználókat. Az alkalmazott jelölések, piktogramok nyelvismeret nélkül is érthetővé teszik a felhasználási utasításokat. ”

Lakásfestés télen: ha a hideg idő ellenére szeretném kifesteni a lakásom egyik szobáját, milyen hőmérsékletet érdemes tartani, és mennyi ideig kell fűteni, hogy a festés megfelelő legyen? Hogyan szellőztessek, hogy ne keletkezzen pára vagy egyéb káros hatás?

Az én válaszom:

„Kedves Kérdező! A szobában 20 fok elég.Héra Goldot tudom ajánlani a legjobb festék.Nyugodtan szelőztessen 10 percet elég. Héra goldnál 1 óra száradás elég majd mésodik festést is nyugdtan kezdje el.”

Eddig még nem használtam mélyalapozót, ezért érdekelne, hogy alapozás után mikor lehet festeni egy új építésű ház belső falára? Mennyi idő alatt szárad meg teljesen, hogy biztonságosan ráfesthessek? Egyébként milyen trükkök vagy tényezők befolyásolhatják a száradási időt? Például mennyire számít az, hogy mennyire újszerű a fal, milyen anyagból van, vagy hogy milyen a hőmérséklet a szobában?

Az én válaszom:

„A falfixáló, impregnáló koncentrátumok, régi és új falfelületek alapozójaként használatosak. Csak megfelelő hígítással lehet ezeket az anyagokat használni. Száradási ideje viszonylag rövid kb. 1- óra. A falfelület portalanítására használva, kb. őt- hatszorosára is lehet hígítani. Teljesen egységes alapot képeznek, ezért használatukkal a fedőfestés foltosodása, csíkosodása megelőzhető. A mélyalapozó a felületre felhordható ecsettel, hengerrel, vagy géppel. Hőmérséklet 20 fok legyen. Fafixálás egy olyan speciális anyag kezelési technológiai folyamat ami a fal porúsait eltömíti. Valamint a porszemcséket megköti ezért a fixált felület tapadó felületet bíztosít a bevonatnak. Héra gold a legjobb festék amit ajánlani tudok kiváló fedő képpesége, kétszeri festés ajánlott. Hibalehetőség: Amennyiben az adott felülethez nem a megfelelő erősségű alapozót használjuk , akkor előfordulhat, hogy a felület nem bírja el a felvitt rétegeket, (glett, festék, tapéta, homlokzati anyag), leválás, táskásódás lehetséges. Ha túl erős akkor nem tapad megfelelően a felülethez a felvitt bevonó anyag. Amennyiben az alapozó megfolyik, és nem dolgozzuk el folyás mentesen, akkor a festék rétegen átüt, és meglátszik a folyás. ”

Mészhomok téglafal kültéri oldalát szeretném vakolni. Tudna valaki tanácsot adni, hogy milyen típusú anyagot érdemes használni mészhomok tégla vakolása esetén? Ugyanúgy vakolható, mint a porotherm téglák?

Az én válaszom:

„Felújítási munkák során, régi felületek esetén − ha még fellelhető az eredeti tervdokumentáció, műszaki leírás − tájékozódhatunk a meglévő dokumentumokból. Az ott leírtak azonban az eredeti állapotra vonatkoznak, ezért meg kell győződni róla, hogy az évek alatt milyen átalakítások történtek. Megváltozott-e az alapfelület anyaga − például újravakolták, szárazvakolatot kapott stb. − és milyen rétegeket hordtak fel a felületre. Ennek érdekében feltárást kell végezni. A feltárás során 0,5 m2 nagyságú felületen rétegenként eltávolítjuk a bevonatot egészen az alapfelületig. A vizsgálat során megállapítható az egymást követő bevonati rétegek száma, anyaga, állapota, valamint az alapfelület anyaga, állapota. Így megtudhatjuk, hogy melyik rétegig kell eltávolítani a bevonatokat, illetve milyen tapétaféleség fogadására alkalmas a felület. A falfelületek anyaga lehet vakolat, gipszkarton, beton, ritkábban gipsz, fa vagy és táblásított fatermékek. Magyarországon a legnagyobb arányban előforduló alapfelület a vakolat. Vakolt felületek vizsgálatai A vakolat anyagának megállapítása elsősorban a vakolat kötőanyagának meghatározását jelenti. A vakolat készülhet - mészhabarcsból − csak oltott mész kötőanyagot tartalmaz, - javított mészhabarcsból − oltott meszet és valamilyen arányban cementet tartalmaz, - cementhabarcsból − csak cement kötőanyagot tartalmaz, - gipszhabarcsból − gipsz kötőanyagot tartalmaz. A vakolatok állapotának felmérése A vakolatok szilárdságát a felület karcolásával, kézzel való dörzsöléssel és nedvesítéssel vizsgálhatjuk. A karcolásnál kis nyomás hatására is morzsolódó vakolat, dörzsöléskor málló vakolat szilárdsága nem megfelelő. Nedvesítés hatására a kötőanyagszegény felületek tovább puhulnak, illetve mállanak. A szemrevételezéses vizsgálattal a repedéseket és ezek okait fedezhetjük fel. A többrétegű vakolatoknál jelentkezhet rétegelválás, melynek oka a rétegek közötti tapadás, kötés hiánya, megszűnése. Ezeket a hibákat szemrevételezéssel (zárt alakú repedés), illetve kopogtatással fedezhetjük fel. A feltáskásodott rész kongó hangot ad. Az elvált részeket le kell verni vagy kaparni, és a méretétől függően homokos gipsszel vagy kötéskésleltetett gipsszel ki kell javítani a felületet. Szintén szemrevételezéssel fedezhetők fel a szerteágazó, szabálytalan repedések. Okai az adalékanyag magas agyagiszap tartalma vagy a magas kötőanyag tartalom (főleg cementhabarcsok esetén). A repedéseket ki kell kaparni, majd kötéskésleltetett gipsszel vagy glettel ki kell javítani a felületet. 114 A vakolatok kémhatásának felmérése A vakolatok felületi kémhatása (a PH-érték) indikátorokkal (lakmuszpapír, fenolftalein) egyszerűen kimutatható. A benedvesített felületre helyezett lakmuszpapír elszíneződik, és az elszíneződés a színskálával összehasonlítva számszerűsíthető. A pH megnevezés a francia „p(ouvoir) h(ydrogene)” kifejezés rövidítése, ami szó szerint hidrogénerőt jelent. A pH egy olyan szimbólum, amely egy oldat savas, illetve lúgos jellegére utal. A tiszta desztillált víz semlegesnek számít, értéke pH7, s ehhez képest határozták meg a savas, illetve a lúgos oldat minőségét. 0-7-ig terjedő pH-érték savasnak, 7-14-ig terjedő pH-érték pedig lúgosnak vagy más szóval bázikusnak számít. Szemrevételezéssel fedezhetők fel a szerteágazó, szabálytalan repedések. Okai az adalékanyag magas agyagiszap tartalma vagy a magas kötőanyag tartalom (főleg cementhabarcsok esetén). A repedéseket ki kell kaparni, majd kötéskésleltetett gipsszel vagy glettel ki kell javítani a felületet. Festékek, bevonatok vizsgálata A felületek bevonata lehet mészfesték, enyves festék, diszperziós falfesték, tapéta, ritkábban olaj- vagy zománcfesték. A bevonatok vizsgálata során meg kell állapítani azok anyagát, típusát, állapotát, tapadását, elszíneződését, szennyezettségét. A vizsgálatokat végezhetjük, szemrevételezéssel, tapintással, segédeszközök, ritkábban műszerek alkalmazásával. Az alapos szemrevételezés és a tapintásos vizsgálat sok fontos információt nyújt a bevonatról. Ha a felület nedves, dörzsölés hatására elkenődik, vízben oldható kötőanyaga van, tehát enyves festékkel készült a bevonat. A vízzel nem oldható bevonatokat a felületi megjelenésük és a dörzsöléssel szembeni viselkedésük alapján ismerhetjük fel. A mészfestést, mivel fedőképessége gyenge, több rétegben hordják fel, ezért a bevonat vastagabb és felülete egyenetlenebb, mint a diszperziós falfestékeké. A mészfestés krétásodásra hajlamos, ezért dörzsölésre erősebben fog, mint a diszperziós festékek. A kivitelezési hibák jelentősen módosíthatják a bevonatok tulajdonságait, ezért a tapasztaltakat körültekintően kell értékelni, és szükség szerint kiegészítő vizsgálatokat kell végezni (pl. lúgosság vizsgálata). A régi festékbevonatok mechanikai állapotát több módon is vizsgálhatjuk. A „karcpróba” alkalmazásakor a bevonatot hegyes karctűvel megkarcoljuk. Ha a karcolás mentén a bevonat kipattogzik, vagy felgyűrődik, vagy a festékfilm megbontható vagy filmszerűen lehúzható, a bevonat tapadása nem megfelelő. A bevonatok tapadási fokozatának megállapítása a mázolt felületeken négyzetmetszéssel (rácsmetszés) történhet. A vizsgálat során a bevonat 2,0 x 2,0 cm-es felületén 2 mm-es rácsozatos bevágást készítünk. A bevonatot éles késsel az alapig átvágjuk. A rácsozat elkészülte után meg kell vizsgálni, hogy hány négyzetben tapasztalható leválás (1 négyzet = 1%). A réteg stabilnak tekinthető, ha legalább 80%-ban biztosan tapad a felülethez. 1/B., Ismertesse, milyen díszítőmunkákat ismer,részletesen beszéljen a mintanyomó hengerezésről! A kiválasztott mintázó gumihenger behelyezése a berendezésbe, figyelve, nehogy fordítva történjen a behelyezés; - festéktartály megtöltése 3/4 részig, nehogy véletlenül a falra kifolyjon a tartályból túltöltéskor a festék; - mintázó gumihenger megpördítése, festékbe merítése; - próbamintázás; Üdvözlettel: Kardos Ferenc Szobafestő mázoló tapètàzó mester szaktanàr ”

Családi ház vakolásához szeretnék tanácsokat kérni. Tapasztalataitok alapján melyik a legjobb nemesvakolat, ami időtálló? Van esetleg olyan márka vagy típus, amit ti szívesen ajánlanátok?

Az én válaszom:

„ALKALMAZÁSOK Kül- és beltérben felhasználható vékonyvakolat, alkalmas minden megfelelő szilárdságú, felületi simaságú ásványi eredetű alapvakolatra, betonfelületre, gipsz-kartonra és hőszigetelő rendszerek színes bevonata-ként is. Kiemelten alkalmazható nagy forgalmú utak mentén lévő épületek felületeihez, nagy víz- és portaszító képessége miatt. KIEMELT ALKALMAZÁSOK - hőszigetelő rendszerek színezővakolataként - meglévő régi homlokzati felületek átvonására - nagy környezeti terhelésnek kitett épületeken - ásványgyapot hőszigetelésen - bármely felülettípusra (alapozó szükséges) Szilikongyanta tartalmából adódóan időtálló, minőségi márványszemcsés vékonyvakolat. Kiváló páraáteresztő tulajdonságával hozzájárul az épületen belüli kellemes klíma kialakulásához, algásodást gátló összetevőt is tartalmaz. A SiliconOLA gyárilag előkevert, kapart hatású vagy dörzsölt vékonyvakolat. Szilikongyanta és akril műgyanta kötőanyagot, időjárásálló pigmenteket, ásványi töltőanyagot és tulajdonságjavító adalékokat tartalmaz. Szilikongyanta tartalmából adódóan időtálló, minőségi márványszemcsés vékonyvakolat. Kedvező páraáteresztő tulajdonságával hozzájárul az épületen belüli kellemes klíma kialakulásához, algásodást gátló összetevőt is tartalmaz. TULAJDONSÁGOK - szemcseméret: K 1,5, K 2,0 mm és R 2 mm - kapart (K) hatású és dörzsölt (R) - széles színválaszték - vízlepergető tulajdonságú ELŐNYÖK - jó ellenálóképesség környezeti hatásokkal szemben - könnyen felhordható és sturktúrálható - esztétikus, egyenletes felület képezhető belőle - kosztaszító - páraáteresztő - hőszigetelő rendszerre is Köszönöm szépen a megkerestek kérdéseikel.Hivjanak bizalommal.Tisztelettel:Kardos Ferenc Szobafestő, mázoló,tapétázó,mester,szaktanár”