Ha azt kérdezed, mit kell bekötni az EPH-ba egy családi házban, a rövid válasz: minden fém csövet és fémszerkezetet, amely kívülről feszültséget hozhat a házba. Ami biztosan oda tartozik, mikor azt nézed, mit kell bekötni az EPH-ba: a fém gázcső a bejövő szakasztól a készülékig, a fém vízcső és a központi fűtés fém csövei. A napelem tartószerkezete a villámvédelemtől függően kerül bele.
A lényeg röviden
- A gázcső bekötése jogszabályi feltétel: a 3/2020. ITM rendelet szerint gázkészülék csak ott szerelhető fel, ahol a gázvezeték be van kötve az épület EPH-hálózatába.
- Ez a gázóra előtti és utáni szakaszra is vonatkozik, tehát a készülékig futó gázcsőre is.
- A fém vízcső és a központi fűtés fém csövei a villamos szabvány példalistáján szerepelnek, vagyis jellemzően ezek is bekerülnek.
- A napelem fém tartószerkezetét a TvMI 7.7:2026 szerint a villámvédelemhez igazodva kell bekötni: más a megoldás villámvédelem nélkül és villámvédelemmel.
- Ahol a bejövő cső műanyag, és utána a fém szakasz sehol nem ér a földhöz, ott a bekötés általában nem szükséges. Ezt méréssel kell eldönteni, nem ránézésre.
- A földelés és az EPH két külön dolog: az EPH a fém részeket köti össze, a földelés a házat köti a talajhoz.
Miért pont a fém csöveket kell bekötni az EPH-ba?
Mert ezek hozhatnak be idegen feszültséget a házba. A fém gázcső, a vízcső vagy egy földben futó fűtéscső a ház villamos hálózatától függetlenül is kapcsolatban lehet a talajjal vagy egy másik épülettel. Ha a lakásban egy készülék meghibásodik, a kezed alatt lévő csaptelep és a mosógép háza közt veszélyes feszültség alakulhat ki.
Az EPH, vagyis a védő egyenpotenciálú összekötés hálózata ezeket a fém részeket egy vezetékkel összeköti. Szakmai néven potenciálkiegyenlítésnek is hívják: a cél, hogy az egyszerre megérinthető fém részek között ne legyen feszültség. A szakirodalom ezeket a kívülről érkező fém részeket idegen vezetőképes résznek nevezi.
Az IET brit villamossági szakmai szervezet 2019-es szakcikke szerint idegen vezetőképes rész az, amely jellemzően a föld potenciálját hozhatja be, és nem része a villamos berendezésnek. A cikk a brit BS 7671 szabványt idézi, amely a nemzetközi IEC 60364 sorozatra épül, ahogy a magyar MSZ HD 60364 is.
A földelés ettől külön feladat. A földelés a ház villamos hálózatát köti a talajhoz egy földelőszondán vagy szalagon át, az EPH pedig a fém csöveket és szerkezeteket köti össze ezzel a földelési rendszerrel. Ha nincs jó földelés, az EPH sem tudja ellátni a feladatát, ezért a villanyszerelő mindkettőt ellenőrzi.
Mit kell bekötni az EPH-ba egy családi házban? A teljes lista
Az alábbi táblázat a családi ház jellemző fém elemeit sorolja fel. Mindegyiknél jelöltük, hogy kötelező, jellemzően szükséges vagy általában nem kell, és honnan származik az előírás.
| Elem | Be kell kötni? | Miért | Hol köthető be |
|---|---|---|---|
| Bejövő fém gázcső | Kötelező (3/2020. ITM rendelet) | Gázkészülék csak ott szerelhető fel, ahol a gázvezeték be van kötve az EPH-ba | A házba lépés után, a ház felőli fém szakaszon, jellemzően a gázóra környékén |
| Gázcső a gázórától a készülékig | Kötelező (3/2020. ITM rendelet) | A rendelet a csatlakozóvezetéket és a fogyasztói vezetéket is említi | A készülék előtti fém csőszakaszon, például a kazán alatt |
| Bejövő fém vízcső | Kötelező, ha fém (IEC 60364-4-41 példalista) | Földben futó fém cső a talaj potenciálját hozza be | A házba lépés utáni első fém szakaszon, a főelzáró közelében |
| Központi fűtés fém csövei | Jellemzően igen (IEC 60364-4-41 példalista) | A fűtés fém csövei összefüggő hálózatot alkotnak a házban | A fűtési rendszer egy fém csövén, gyakran a kazán közelében |
| Hozzáférhető épületszerkezeti fém (acélgerenda, fém tartóoszlop) | Ha idegen vezetőképes rész (IEC 60364-4-41 példalista) | A fém szerkezet a talajjal érintkezve potenciált hozhat be | A szerkezet hozzáférhető pontján, a villanyszerelő által kijelölt helyen |
| Antenna, kábeltévé koaxkábele | Ha a szerelés igényli (DEHN, DIN EN 60728-11) | A tetőantenna és a hálózati táplálású erősítők miatt | A koaxkábel árnyékolása az épület EPH-jához, az árboc a földeléshez |
| Villámvédelem és a bejövő fém vezetékek | Kötelező, ha van villámvédelem (TvMI 7.7:2026) | A villám árama a fém hálózatokon át is bejuthat | A vezeték házba lépésének közelében |
| Napelem fém tartószerkezete | Igen, a módja a villámvédelemtől függ (TvMI 7.7:2026) | A tetőn lévő fém szerkezet villámcsapásnál veszélyes lehet | Helyi potenciálkiegyenlítő sínre vagy a fő földelősínre |
| Fém cső egy műanyag szakasz után | Általában nem kell (IET, brit gyakorlat) | A műanyag cső nem hoz be feszültséget, ha a fém rész sehol nem ér a földhöz | Csak akkor, ha a mérés idegen vezetőképes résznek mutatja |
A „hol köthető be” oszlop a ház jellemző pontjait mutatja, nem kiviteli előírást. A pontos helyet, a bilincset és a vezeték keresztmetszetét, vagyis a vastagságát mm²-ben a villanyszerelő választja ki a helyszínen.
Mit mond a jogszabály a gázcső bekötéséről?
A gázcsőnél nincs mérlegelés. A gázos műszaki-biztonsági követelményekről szóló 3/2020. (I. 13.) ITM rendelet melléklete szerint villamos csatlakozású gázkészülék csak olyan helyen szerelhető fel, ahol a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték be van kötve az épület EPH-hálózatába.
A csatlakozóvezeték a házba érkező gázcső, a fogyasztói vezeték a gázóra után a készülékekig futó szakasz. A rendelet azt is kimondja, hogy épületen belül új csatlakozóvezeték építésekor annak EPH-bekötését is meg kell valósítani. A készülék üzembe helyezésekor átadandó iratok közé pedig egy elektromos szabványossági nyilatkozat tartozik, amely az EPH megfelelőségéről is szól.
A rendelet egy másik pontja szerint a földben és a föld felett futó fém gázcsövet szigetelő közdarab választja el egymástól. A közdarab a fém gázcsőbe épített elem, amely megszakítja a cső villamos vezetését. Ezért fordul elő, hogy a ház felőli szakasz bekötése után is külön kell vizsgálni a készülékig futó részt.
A JóSzakin beérkezett 395 EPH-témájú, közzétételre engedélyezett ajánlatkérés közül 176 (44,6%) gázkazánhoz köti az EPH-t, 9 más gázkészülékhez (konvektorhoz, tűzhelyhez, bojlerhez), 28 elsősorban a gázórához, 18 pedig a gázvezetékhez. Vízcsövet csak 6 kérés nevez meg, napelemet 4. A megrendelők közel fele tehát a gázkészülék miatt találkozik az EPH-val, a ház többi fém részére ritkábban gondol.
„Gázkészülék feletti csöveknél kellene újra kötni, gázóra után megvan.”Részlet egy JóSzakira beérkezett ajánlatkérésből (közzétételre engedélyezve)
A gázkazán EPH-bekötése külön téma, mert ott a kazán teste és a hozzá futó csövek is szerepet kapnak. Ennek a részleteit külön cikkben járjuk körül.
Kell-e EPH a vízcsőre és a fűtés csöveire?
Ha fémből vannak és kívülről érkeznek, jellemzően igen. Az IET cikke szerint a nemzetközi szabvány 411.3.1.2 pontja a fő védő összekötésbe sorolja a víz- és a gázcsövet, az egyéb csővezetékeket, a központi fűtést, a légkondicionálást és az épület szabadon álló fém szerkezeti részeit.
Az IET cikke azt is hangsúlyozza, hogy ez csak példalista. Minden elemnél ellenőrizni kell, hogy valóban idegen vezetőképes rész-e. A cikk egy példán azt is bemutatja, hogyan dönthető el ellenállás-méréssel, hogy egy fém cső behozhat-e veszélyes feszültséget.
Felújításnál ez gyakori kérdés, mert a régi fém csöveket sokszor műanyagra cserélik. Egy megrendelő egy ikerház EPH-kiépítéséhez kért ajánlatot, és a kérésében a teljes csövezés cseréjét is leírta.
„Teljes felújítást csináltunk a házban, azaz új az elektromos hálózat, a fűtés- és vízcsövek, új kazán, új szaniterek (a szaniterek még nincsenek beszerelve).”Részlet egy JóSzakira beérkezett ajánlatkérésből (közzétételre engedélyezve)
Ilyenkor érdemes a csövezés anyagát a villanyszerelővel előre egyeztetni. Ha a kiépítés tételeinek várható költsége érdekel, az eph bekötés ára oldalunkon gyűjtöttük össze a sávokat.
A fürdőszobában a helyi EPH, vagyis a kád, a zuhanytálca és a fém csövek helyi összekötése külön szabályok szerint készül, erről külön cikkben írunk.
Mi a helyzet a napelemmel, az antennával és a villámvédelemmel?
Ezeknél a bekötés módja a ház villámvédelmétől függ. A katasztrófavédelem TvMI 7.7:2026 tűzvédelmi műszaki irányelve a tetőre szerelt napelem fém tartószerkezetére három esetet ír le.
- Nincs villámvédelem az épületen: a tartószerkezetet az irányelv 22. ábrája szerint kell földelni, és a DC- és AC-oldalra 2. típusú túlfeszültség-védelem kell.
- Van villámvédelem, és a biztonsági távolság mindenhol megtartható: a tartószerkezetet a helyi potenciálkiegyenlítő sínbe kell kötni, a modulsorokat pedig egymással is össze kell kötni.
- Van villámvédelem, de a biztonsági távolság nem tartható: a tartószerkezetet több helyen a villámvédelem vezetőivel, és az épület fő földelősínjével is össze kell kötni.
Ugyanez az irányelv a villámvédelmi potenciálkiegyenlítésnél előírja, hogy a házba belépő fém vezetékeket a belépés közelében földelni kell. Ha a közvetlen földelés nem lehetséges, túlfeszültség-védelmi eszközön át kell bekötni őket. Az irányelv szerint az épületen belüli összefüggő fém hálózatokat is be kell kötni.
Az antennánál a DEHN villámvédelmi gyártó német nyelvű gyakorlati útmutatója a DIN EN 60728-11 szabványra hivatkozik. Eszerint a tetőre szerelt antennánál a koaxkábel potenciálkiegyenlítése és az antennaárboc földelése is szükséges. A hálózati táplálású erősítőknél a koaxkábel külső vezetőjét jellemzően az épület EPH-jába kell kötni.
A DEHN útmutató német előírásokra épül, a magyar átvétel az MSZ EN 60728-11. Az útmutató azt is leírja, hogy a földelt antennaárboc nem helyettesíti a villámvédelmet.
Mit nem kell bekötni az EPH-ba?
Azt a fém részt, amely nem hozhat be kívülről feszültséget. A leggyakoribb eset a műanyag bekötővezeték: ha a víz vagy a gáz műanyag csövön érkezik, és a házban a fém szakasz sehol nem ér a talajhoz, az a fém szakasz jellemzően nem idegen vezetőképes rész.
Egy brit villanyszerelői Reddit-szálban egy felülvizsgáló épp ezt mondta: műanyag bekötésnél a belső fém csöveket nem kell bekötni. A hozzászólók egy része pontosított: ha a belső rézcső betonpadlóban fut és onnan bukkan elő, mérni kell. A brit szabályok eltérnek a magyartól, ezért ez a döntés logikáját mutatja, nem hazai előírást.
A bekötés nem mindig biztonságosabb. Az IET cikke szerint a felesleges összekötés hibaáramot vihet szét a berendezésben, ahol enélkül nem jelenne meg, és ez a házon kívül lévőkre is áramütés-veszélyt jelenthet. Ezért nem ránézésre, hanem méréssel kell eldönteni, mi kerül bele.
A gázkészülék fém háza más eset, mert azt a villamos hálózat védővezetője védi. A 3/2020. ITM rendelet szerint a készülék testét csak szerszámmal bontható módon kell összekötni a hálózat védővezetőjével, dugós csatlakozásnál ezt a dugó védőérintkezője is biztosíthatja.
Mire figyelj, amikor EPH-kiépítést rendelsz?
Arra, hogy a szerelő a teljes házat nézze meg, ne csak a kazánt. Egy magyar Reddit-szálban egy családi ház tulajdonosa azt írta, hogy kazáncsere után derült ki: a kazánházba nem vezet EPH-vezeték. A vezetéket végül több helyiségen át kellett elvezetni, holott egy évvel korábban a teljes házat szétvésték egy felújításnál.
Ezt kérdezd meg a villanyszerelőtől.
- Melyik fém csövet köti be, és melyiket nem, és miért.
- Van-e a gázcsövön szigetelő közdarab, és a készülékig futó szakasz is be van-e kötve.
- Méréssel ellenőrizte-e a műanyag szakasz utáni fém csöveket.
- Ha van napelem vagy villámvédelem, a tartószerkezet melyik esetnek felel meg.
- Milyen nyilatkozatot vagy jegyzőkönyvet ad át a munka végén.
A legolcsóbb megoldás az, ha az EPH-t felújításkor, vésés előtt terveztetik meg. Utólag a vezeték sokszor csak falon kívül, kábelcsatornában vezethető el.
⏩ Kérj árajánlatot villanyszerelőtől az EPH kiépítésére! ⏪
Gyakori kérdések arról, mit kell bekötni az EPH-ba
Kötelező bekötni a gázcsövet az EPH-ba?
Igen. A 3/2020. ITM rendelet szerint villamos csatlakozású gázkészülék csak ott szerelhető fel, ahol a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték be van kötve az épület EPH-hálózatába.
A gázóra utáni gázcsövet is be kell kötni?
Igen. A rendelet a fogyasztói vezetéket is megnevezi, vagyis a gázórától a készülékig futó szakaszt. Ezért kell a készülék feletti fém gázcsövet is bekötni.
Műanyag vízcsőnél kell EPH?
A műanyag cső nem hoz be feszültséget, ezért a bekötése nem szükséges. Ha a műanyag után fém szakasz jön, amely sehol nem ér a talajhoz, az a brit IET szakcikk szerint jellemzően szintén kimarad, de ezt méréssel kell eldönteni.
Be kell kötni a radiátorokat az EPH-ba?
A központi fűtés fém csöveit a nemzetközi szabvány példalistája a fő összekötésbe sorolja. Hogy a konkrét házban melyik pont kerül bele, azt a villanyszerelő méréssel és a rendszer anyaga alapján dönti el.
A napelem tartószerkezetét kell földelni?
Igen, de a módja a villámvédelemtől függ. A TvMI 7.7:2026 szerint villámvédelem nélkül földelni kell, villámvédelemmel a helyi potenciálkiegyenlítő sínbe vagy a villámvédelem vezetőivel és a fő földelősínnel együtt kell összekötni.
Ugyanaz az EPH és a földelés?
Nem. A földelés a ház villamos hálózatát köti a talajhoz, az EPH pedig a fém csöveket és szerkezeteket köti össze a földelési rendszerrel. A kettő együtt működik, de külön munkafolyamat.