Mázolásra általában akkor adjuk a fejünket, amikor már megvan a baj: a kerítés festék lepattogzott, a fém oszlopok rozsdásodnak vagy a lépcsőkorlát elszíneződött. Pedig a mázolandó felületeken a festékrétegek jól tapadnak egymáshoz, ezért akár a korábbi festék eltávolítása nélkül is gyorsan újrakenhetőek a felületek. A folyamatos karbantartás pedig csökkenti a mázolással járó vesződséget, és fa és fém bútoraink és tárgyaink is sokáig szolgálhatják kényelmünket.

• A mázolás meghibásodásai
• Korróziós tényezők
• Jellemző korróziós tünetek

💡 TIPP: Ha szobafestésre vagy tapétázásra 5-6 évente sort kerítünk, érdemes ezekkel egy időben a mázolási feladatokat is elvégeznünk. A szobafestők ki vannak képezve mázolásra is, és az is lehet, hogy még kedvezményt is adnak, ha a megrendelés kombinált!

A mázolás megtervezésénél elsősorban a mázolandó felület anyagát kell megállapítanunk, mivel eltérő festékekre és oldószerekre lesz szükségünk fa, acél, beton, fém, cement és egyéb felületeken. Meg kell határoznunk azt is, hogy milyen környezeti ártalmaknak lesz kitéve az adott felület: beltéri vagy kültéri, mekkora erejű és mennyiségű napsugárzás, eső/víz éri, milyen egyéb mechanikus vagy vegyi behatásoknak lesz kitéve. Ezek a tényezők fogják meghatározni azt is, hogy milyen egyéb védőszerekre, adalékanyagokra, alapozókra lehet szükségünk a fedőfesték felhordását megelőzően. 

Amennyiben az első réteg festék felvitelekor ezeket a tényezőket rosszul mérték fel, vagy nem a megfelelő anyagot választották, a felületek a korróziónak fokozottan ki vannak téve, és a meghibásodás hamarabb bekövetkezik, mint gondolnánk! 

A mázolás meghibásodásai

A mázolás többféleképpen lehet elégtelen minőségű, ami az esztétikai hibáktól a fokozott korrodálódáson keresztül egészen a tűz- és balesetveszélyig terjedhet. 

Jellemzően a következő hibák merülhetnek fel:

• Nem az adott rendeltetési célra való anyagok kerültek felhasználásra (pl. fára fém vagy az adott lazúrhoz rossz oldószert/hígítót használtak)
• Állott, helytelenül tárolt festékek, alapozók, kencék kerültek felhasználásra – ilyen esetekben a festékek nem fognak tökéletesen, nem egyenletes a felhordás, ragadós, csúszós, száradásra képtelen felületek jönnek létre.
• Bizonyos munkaműveletek kihagyása (pl. csiszolás, alapozás) miatt egyenetlen, érdes, sorjás felületek, nem kellően tartós felületek jönnek létre, fokozott a kopásveszély.
• Hiányos, elégtelen felületelőkészítés miatt a rozsda vagy egyéb hibák a fedőrétegen átütnek
• Helytelen anyagelőkészítés (pl. túlhígítás) miatt a festék egyenetlen, túl vastag vagy túl vékony rétegben fed, csíkos.
• Nem kellő körültekintéssel végzett munka miatt a vegyszerek a munkavégzés helyének környékét károsítják, nehezen vagy egyáltalán nem eltüntethető festékfoltok, pöttyök, színmódosulást vagy anyagkárosodást okozó foltok alakulhatnak ki.

👷🏻‍♂️ JÓ TUDNI: Rendszeres portalanítással, mosószeres lemosással, apróbb sérülések helyi javításával vagy az utókezelés műveleteivel (polírozással, lakkozás megújításával) a bevonatok jó állapota hosszú időn keresztül megőrizhető. Ezek olcsó, könnyű és rendkívül gazdaságos megoldások, évenként egyszeri karbantartással akár 20-50%-kal is növelhetjük a mázolás tartósságát.

Korróziós tényezők

A hibás festékfelhordás mellett általában az időjárási viszontagságok jelentik a legnagyobb fenyegetést a mázolással óvott ingóságainkra. A korróziós tényezők vizsgálata magában foglalja a klimatikus körülmények, a levegő jellemző hőmérsékletének, páratartalmának meghatározását, a hőmérséklet határértékeit és a hőingadozás hirtelenségét, gyorsaságát. A hirtelen hőmérséklet-változás fokozza a festékbevonat elöregedését, nagyobb igénybevételnek teszi ki a rugalmasságát, ami így elhasználódik. 

❗ FIGYELEM: A fedőréteg van közvetlen kapcsolatban a külső hatásokkal, így a hőelnyelés miatt hőmérséklete sokkal jobban felmelegedhet, mint maga a levegő hőmérséklete. 30 °C-os maximum hőmérsékletnél a festékfelületre akár 60°C-os tűréssel is számolhatunk. A pára a duzzadásra hajlamos festékekre a legártalmasabb, a szél a légkörben keringő szilárd szemcsék súroló hatása miatt ártalmas. 

Jellemző korróziós tünetek

• Rozsdásodás: vasanyagokban víz és oxigén hatására alakul ki
• Patina: rézanyagokra jellemző, vízgőz és szén-dioxid hatására képződik, jellegzetes elszíneződéssel jár
• Reve: fémek (pl. vas vagy acél) felületén hő hatására kialakuló oxidáció, egyfajta felületi egyenetlenség, amit csiszolással lehet eltávolítani

• Vegyi korrózió: füstgázok és egyéb vegyszerek maró, anyagmódosító hatása. Ide tartozik a savak, lúgok, sóoldatok közvetlen felülettel történő érintkezéséből kialakuló roncsolás.
• Atmoszférikus korrózió: ipari légköri szennyeződések roncsoló hatása
• Vízgőz: elsősorban vizes helyiségekben, csövek belsejében nedvesség hatására bekövetkező állapotromlás
• Hidrogén okozta korrózió elsősorban acélszerkezetek ridegülését okozza, melynek következtében az anyag fokozottan törékennyé válik
• Talaj korrózió: a talajban lévő savak, humusz, illetve egyéb szerves anyagok károsító, vegyi hatása
• Fázishatár-korrózió: az egyes közegek érintkezési felületén, az eltérő anyagok (pl. vízfelszínen a légkör és a víz) különbözőségéből fakadó feszültség és többszörös környezeti hatás következtében kialakuló fokozott korrózió.
• Elektrokémiai korrózió: fémekre jellemző, szerkezeti anyagok érintkezésénél kialakuló hatások, kóboráram, radioaktív és egyéb sugárzások, galvanizálódás, vagy fémek tartós érintkezése következtében kialakuló roncsolódások.
• Biológiai korrózió: lehet baktérium okozta, gombásodás vagy penészesedés, növény okozta károsodás (különösen ártalmas lehet a borostyán és egyéb futónövények indái, léggyökerei által okozott roncsolódás), rovarok és egyéb élősködők okozta károk (fa esetében szú)
• Mechanikai korrózió: 
  • dörzskorrózió alakulhat ki elmozdulások, rendszeres surlódás hatására, 
  • erózió gyakorlatilag a levegőben szálló szilárd halmazállapotú szemcsék roncsoló hatása
  • abrázió a folyadékokban lebegő szilárd halmazállapotú részecskék roncsoló hatása
  • kifáradás esetén mechanikai és vegyi elfáradásról is beszélünk
  • feszültség vagy cr-korrózió a fémek káros szerkezeti alakváltozása hideg alakítás vagy hegesztés hatására
  • réskorrózió pedig üregekben vagy illesztési hézagokban keletkező elhasználódás, rongálódás.

A legjobb, amit tehetünk, hogy évente-pár évente felülvizsgáljuk a ház körüli fém és fa berendezéseket, és az azokon felfedezett sérüléseket, kopásokat, állagváltozásokat szakszerűen kezeljük. Ehhez a legjobb szobafestő-mázoló szakember segítségét kérni, aki nem csak belső tereink falát, de házunk homlokzatát és bármilyen kültéri vagy beltéri kiegészítő berendezés, tárgy felületét is szakszerűen kezel.

👷🏻‍♂️ További kapcsolódó tartalmakért kattints a címkékre: