Nem elég, de nem is felesleges. A FI-relé tesztgomb megnyomása azt mutatja meg, hogy a készülék kioldó mechanikája működik. A FI-relé tesztgomb viszont nem méri a kioldási időt és a kioldási áramot, és azt sem, hogy a konnektorban ott van-e a védőföld — ehhez műszeres mérés kell.
A lényeg röviden
- A tesztgomb egy belső ellenálláson át mesterséges hibaáramot kelt, és azt nézi, leold-e a FI-relé.
- A gomb nem ad mért értéket: sem azt, milyen gyorsan, sem azt, hány milliamperre old le a készülék.
- A gomb áramköre jellemzően nem a védővezetőn át zár, ezért hiányzó földelés mellett is leoldhat.
- A gyakoriság gyártói ajánlás: a Schneider Electric szerint normál környezetben félévente, poros vagy párás helyen havonta. A hatályos magyar rendelet nem ír elő gyakoriságot.
- A műszeres mérés az MSZ EN 61008-1 / 61009-1 szerint lépcsős: ½-szeres áramon nem old le, 1-szeresen legfeljebb 300 ms, 2-szeresen 150 ms, 5-szörösen 40 ms alatt old.
- Ha a gombra nem old le a FI-relé, azt szakembernek kell megnéznie.
Mit csinál pontosan a tesztgomb, amikor megnyomod?
A FI-relé a bemenő és a visszatérő áramot hasonlítja össze, és ha a kettő eltér, lekapcsol. A tesztgomb ezt az eltérést mesterségesen hozza létre. Egy brit felülvizsgálói vizsgafelkészítő anyag szerint a „T” gomb egy belső ellenálláson vezet át áramot, és ez az egyensúly-felborulás oldja le a készüléket.
A Schneider Electric karbantartási útmutatója úgy fogalmaz, hogy a gombbal a felhasználó azt ellenőrzi, képes-e a FI-relé leoldani földzárlati áram jelenlétében. A termékszabványok (IEC 61008 és IEC 61009) ezért írják elő, hogy minden ilyen készüléken legyen „T” jelű gomb.
A gomb tehát egy működési próba. Ha a kar lecsapódik, a mechanika nem ragadt be, és a belső tesztkör is ép.
Mit nem tud kideríteni a tesztgomb?
Három fontos dolgot nem: a kioldás gyorsaságát, a kioldás érzékenységét és a földelés meglétét. Az ICS Schneider Messtechnik mérőműszer-forgalmazó összefoglalója szerint a gomb nem ad mért értéket a tényleges kioldási időről és a tényleges kioldási áramról.
Ugyanez az összefoglaló azt is kiemeli, hogy egy FI-relé leoldhat a gombra, és közben a szabványos mérésen mégis kóros értéket mutathat. Kívülről tökéletesnek látszó készülék is lehet elöregedett, mechanikusan lomha vagy rosszul kiválasztott.
A földelésről külön érdemes beszélni. Egy amerikai villanyszerelő-fórumon egy régi, rosszul földelt házban a beépített gombra leoldott a készülék, a konnektorba dugott tesztelőre viszont nem. A válaszoló szakember szerint a beépített gomb a fázist a nullával köti össze, így működő védőföld nélkül is leold, a dugós tesztelő viszont a védőföldön át próbál.
| Mit tudunk meg? | Tesztgomb | Műszeres mérés |
|---|---|---|
| Leold-e egyáltalán a FI-relé? | Igen | Igen |
| Milyen gyorsan old le? | Nem | Igen, ezredmásodpercre |
| Hány milliamperre old le? | Nem | Igen, felfutó árammal mérhető |
| Nem túl érzékeny-e? | Nem | Igen, fél névleges árammal |
| Van-e védőföld a vizsgált ponton? | Nem | Igen, mert a mérőáram a védővezetőn át folyik |

Milyen gyakran nyomd meg a tesztgombot?
Elsősorban a saját FI-relédre írt gyártói utasítás szerint. A Schneider Electric útmutatója arra az esetre ad ajánlást, ha nincs helyi előírás. Feszültségtől független FI-relénél félévente tiszta, száraz környezetben, és havonta poros, párás, korrozív vagy túlfeszültségnek erősen kitett helyen.
A feszültségfüggő (elektronikus) FI-reléket a Schneider szerint környezettől függetlenül havonta érdemes próbálni. A bekötés és minden újrabekötés után is javasolt egy próba.
Más gyártók szigorúbbak. A Relpol egyik FI-relé-adatlapján a készülék előlapjára nyomtatott felirat egyszerűen „Test Monthly”, vagyis havi próba. A brit szabályzatban egy IET-fórumkérdés szerint a félévenkénti próba szerepel.
Hogyan nyomd meg helyesen? A Schneider útmutatója szerint érdemes előbb lekapcsolni a fogyasztókat, például a számítógépet. Utána röviden nyomd meg a „T” gombot. A FI-relének azonnal le kell oldania, utána kapcsold vissza.
A gyakorlat persze más. Ugyanabban a brit szakmai vitában egy hozzászóló úgy fogalmazott, hogy szinte minden FI-relét csak a felülvizsgálatkor vagy egy valódi hiba utáni leoldáskor próbálnak ki, bármit ír is a doboz.
Magyarországon a hatályos 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet nem ír elő próbagomb-gyakoriságot. A sokszor hallott „havonta” a már nem hatályos 14/2004. FMM rendeletből ered, ahogy a PTE Villamos Hálózatok Tanszékének tankönyve 7f fejezete is rögzíti. Felülvizsgálatkor a felülvizsgáló a tesztgombot is működteti. A MEE felülvizsgálói kézikönyvének jegyzőkönyv-mintája szerint a saját tesztgombra a FI-relének háromszori próbánál is biztosan működnie kell.
Mit mér a felülvizsgáló az RCD-teszterrel?
Az RCD-teszter (a FI-relék mérésére szolgáló műszer) pontosan beállított hibaáramot kelt, és ezredmásodpercre méri, mikor old le a készülék. A névleges kioldó áram az az érték, ami a FI-relére rá van írva, lakásban általában 30 mA. A mérést ennek többszöröseivel végzik.
| Mérőáram (30 mA-es FI-relénél) | Elvárt eredmény | Mit derít ki? |
|---|---|---|
| ½ × névleges, azaz 15 mA | Nem oldhat le | Nem túl érzékeny-e a készülék |
| 1 × névleges, azaz 30 mA | Legfeljebb 300 ms alatt leold | Időben véd-e a névleges hibaáramnál |
| 2 × névleges, azaz 60 mA | Legfeljebb 150 ms alatt leold | Gyorsabban véd-e kétszeres hibaáramnál |
| 5 × névleges, azaz 150 mA | Legfeljebb 40 ms alatt leold | Elég gyorsan véd-e nagy hibaáramnál |
Ezek a határértékek az MSZ EN 61008-1 / 61009-1 készülékszabvány szerint, általános (nem késleltetett) 30 mA-es FI-relére vonatkoznak, a MEE felülvizsgálói jegyzőkönyv-mintája (M5 melléklet) alapján. A szelektív, „S” jelű FI-relé szándékosan késleltetett: névleges áramon 130–500 ms, kétszeresen 60–200 ms, ötszörösen 50–150 ms között kell leoldania. Minden lépcsőt kétszer mérnek, a szinuszhullám pozitív és negatív félperiódusában is, és a hosszabb időt rögzítik.
Az ICS Schneider összefoglalója szerint a műszer a mérőáramot egy fázisvezető és a védővezető között folyatja. Ezért ha a vizsgált ponton nincs bekötve a védőföld, a mérés ezt is kimutatja. Az eredmény mellé mindig a mérőáramot is rögzíteni kell, mert anélkül egy kioldási idő keveset mond.
A JóSzakira érkezett, közzétételre engedélyezett 680 érintésvédelmi ajánlatkérés 5,9%-a (40 kérés) külön a FI-relét is említi. A megrendelők tehát gyakran kifejezetten erre a készülékre kíváncsiak.
Hol mérjen a szakember: a FI-relénél vagy a kör legtávolabbi pontján?
Attól függ, mi a kérdés. Az ICS Schneider összefoglalója szerint ha egy adott áramkört akarnak vizsgálni, a kör végpontján mérnek. Ha magát a FI-relét, akkor az elosztóhoz közelebb is van értelme mérni.
Az IET szakmai fórumán egy hasonló vitában egy hozzászóló ezt így foglalta össze: a kör egy távoli pontján mérve az áramkört is teszteled, nem csak a FI-relét. Szerinte papírok hiányában legalább a névleges áramon mért kioldási időt érdemes megmérni.
A lakás szempontjából ez azt jelenti, hogy egy konnektornál végzett mérés kettőt bizonyít egyszerre. A FI-relé időben old le, és a hibaáram útja, vagyis a védővezető is megvan addig a pontig.
Mit jelent, ha a gombra nem old le, vagy a mérésen bukik?
Ha a tesztgombra nem old le, a Schneider útmutatója szerint a készüléket meg kell vizsgálni, hogy üzemképes-e még. Ilyenkor ne próbálgasd tovább, és ne hidald át, hanem hívj villanyszerelőt.
Ha a gombra leold, de a mérésen túl hosszú a kioldási idő, az ICS Schneider táblázata szerint a mérést meg kell ismételni és a készülék adatait ellenőrizni. Szükség esetén a FI-relét cserélni kell.
Ha a FI-relé magától le-leold, az nem feltétlenül a készülék hibája. Az ICS Schneider szerint ilyenkor gyakran a hálózatban összeadódó szivárgó áramok, a nedvesség vagy egy hibás fogyasztó a gond. A cserét a hibakeresés után érdemes eldönteni.
Kiválthatja a jól működő FI-relé a lakás felülvizsgálatát?
Bizonyos esetben igen, ezért van tétje annak, hogy a FI-relé ténylegesen működik-e. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete a lakóépületekre általában 6 évenkénti villamos biztonsági felülvizsgálatot ír elő.
A melléklet 1.13.3. pontja szerint a nem bérbe adott lakásnál az időszakos felülvizsgálat elhagyható, ha két feltétel együtt teljesül. Fázisonként legfeljebb 32 A-es túláramvédelem van, és a fogyasztókat legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló, vagyis FI-relé védi.
A mentesség tehát a FI-relére épít, a jogszabály viszont nem írja le, hogy a lakó hogyan győződjön meg a működéséről. Ha jegyzőkönyvvel igazolt mérést szeretnél, az érintésvédelem árak oldalunkon megnézheted, mivel számolj.
Gyakori kérdések a FI-relé tesztgombjáról
Elég, ha leold a FI-relé a tesztgombra?
A mechanika működéséről igen, a védelem minőségéről nem. A gomb nem méri a kioldási időt és a kioldási áramot, és a védőföld meglétét sem ellenőrzi.
Milyen gyakran kell megnyomni a FI-relé tesztgombját?
A gyártói utasítás szerint, mert a hatályos magyar rendelet nem ír elő gyakoriságot. A Schneider Electric ajánlása normál környezetben félévente, poros vagy párás helyen havonta, egyes gyártók készülékén pedig „Test Monthly” felirat áll.
Leold a tesztgomb akkor is, ha nincs földelés?
Jellemzően igen, mert a beépített tesztkör nem a védővezetőn át zár. Ezért a gombos próba nem bizonyítja, hogy a konnektorban van védőföld.
Mennyi idő alatt kell leoldania egy 30 mA-es FI-relének?
Az MSZ EN 61008-1 / 61009-1 készülékszabvány szerint névleges áramon legfeljebb 300 ms, kétszeres áramon 150 ms, ötszörös áramon 40 ms alatt. Fél névleges áramon nem oldhat le.
Mi a teendő, ha a tesztgombra nem old le?
Ne használd tovább védelemként, és hívj villanyszerelőt. A gyártói útmutató szerint ilyenkor a készüléket meg kell vizsgálni.
Ki mérheti meg a FI-relét műszerrel?
A 40/2017. NGM rendelet a villamos biztonsági felülvizsgálatot különleges erősáramú villamos szakképzettséghez köti. A mérést RCD-teszterrel végzik, és jegyzőkönyvben rögzítik.