Az érintésvédelmi jegyzőkönyv két részből áll: egy minősítésből, amely kimondja, hogy a berendezés megfelel-e, és a mérési lapokból, amelyek ezt számokkal igazolják. Egy érintésvédelmi jegyzőkönyv olvasásakor ezért előbb a minősítést nézd meg, utána a négy fő mérést: a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, a FI-relé kioldását és a földelési ellenállást.
A lényeg röviden
- A jegyzőkönyv elején álló minősítés a döntő mondat, a mérési táblázatok ennek az indoklásai.
- A szigetelési ellenállásnál a nagy szám a jó: 230 V-os áramkörön 500 V-os mérésnél legalább 1 MΩ az MSZ HD 60364-6 szabvány szerinti alsó határ.
- A hurokimpedanciának nincs egyetlen „jó” értéke: mindig az adott kismegszakító típusához és névleges áramához kell mérni.
- A 30 mA-es FI-relé a névleges áramán legfeljebb 300 ms, kétszeres áramon 150 ms, ötszörös áramon 40 ms alatt old le az MSZ EN 61008-1 / 61009-1 készülékszabvány szerint.
- A földelési ellenállás FI-relével védett TT-hálózatnál a FI-relé érzékenységéhez mérendő, nem egy fix ohmértékhez.
- Gyanús a jegyzőkönyv, ha minden sor azonos, ha mérés helyett csak „OK” vagy „LIM” áll benne, vagy ha nem szerepel rajta a mérőműszer.
Mi szerepel egy érintésvédelmi jegyzőkönyvben?
Egy minősítő irat és mögötte a részletes mérési jegyzőkönyv. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. mellékletének 1.4. a) pontja is így, együtt említi a kettőt: „minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt”.
Hogy ez a gyakorlatban hogyan néz ki, azt egy nyilvánosan letölthető magyar minősítőirat-sablon jól mutatja. A tartalomjegyzéke a következő fő részekre bomlik.
| Rész | Mit találsz benne? | Mire figyelj? |
|---|---|---|
| Minősítő irat | A végső ítélet egy-két mondatban, az érvényességi feltételekkel | Egyértelmű-e, hogy megfelel vagy nem |
| Minősítési alapadatok | Névleges feszültség, a hálózat érintésvédelmi módja, betáplálás | A te ingatlanodról szól-e (cím, mérőhely) |
| Szemrevételezés | A látható hibák listája: sérült szigetelés, hiányzó burkolat, laza kötés | Van-e hibalista, és mennyire konkrét |
| Mérési mellékletek | Áramkörönként a mért értékek táblázatban | Minden áramkör szerepel-e |
| Összegzés, aláírás | A felülvizsgáló neve, aláírása, a dátum | Ki mérte, és mikor |
A sablon a felülvizsgálatot az MSZ HD 60364-6:2017 szabványhoz köti, és a TN-hálózat hurokméréseit „nullázás mérési jegyzőkönyve” címen sorolja be. Ha a te papírodon ezek a kifejezések szerepelnek, ugyanarról a mérésről van szó.
Mit jelent a szemrevételezés rovat?
Azt, amit a felülvizsgáló műszer nélkül, szemmel ellenőrzött. Ide kerül a repedt dugalj, a hiányzó elosztó-fedlap, a toldott vezeték vagy a túlmelegedés nyoma.
Ez a rovat sokszor fontosabb, mint a számok. Egy berendezés minden mérésen átmehet, miközben a dobozból kilógó, csupasz érintkező miatt mégsem biztonságos. Ha a szemrevételezésnél csak annyi áll, hogy „megfelelő”, kérdezd meg, mit néztek meg pontosan.
Hogyan olvasd a szigetelési ellenállás értékét?
Ennél a mérésnél a nagy szám a jó. A szigetelési ellenállás azt mutatja, mennyire „tömör” a vezetékek szigetelése, vagyis mennyi áram szivárogna el ott, ahol nem kellene.
A mértékegysége a megaohm (MΩ). A felülvizsgáló a hatályos MSZ HD 60364-6:2017 szabvány (és annak MSZ HD 60364-6:2016/A12:2018 módosítása) szerint dolgozik, amelynek értékei azonosak a nemzetközi IEC 60364-6 értékeivel. Az alsó határokat a PTE Villamos Hálózatok Tanszékének tankönyve 6.1. táblázata így foglalja össze. A lakáskörökre vonatkozó 1 MΩ-ot a MEE villamos biztonsági felülvizsgálói kézikönyve M6 melléklete is megerősíti.
| Az áramkör feszültsége | Mérőfeszültség | Legkisebb elfogadható érték |
|---|---|---|
| Törpefeszültségű kör (SELV, PELV) | 250 V egyenfeszültség | 0,5 MΩ |
| Legfeljebb 500 V (a lakás 230 V-os áramkörei) | 500 V egyenfeszültség | 1 MΩ |
| 500 V felett | 1000 V egyenfeszültség | 1 MΩ |
Egy brit villanyszerelő-oktatási összefoglaló ökölszabálya szerint 1 MΩ alatt hibás az állapot, 1 és 2 MΩ között érdemes utánajárni, 2 MΩ fölött rendben van. Ez egy brit oktatási anyag gyakorlati ökölszabálya, nem szabványérték. Ha a jegyzőkönyvben „>299 MΩ” vagy hasonló jel áll, az azt jelenti, hogy az érték a műszer méréshatára fölött volt.
Figyeld a mérőfeszültséget is: a táblázat mellett általában szerepel, hány volttal mértek. Egy 230 V-os lakáskörnél a 250 V-os mérés nem ugyanaz, mint az 500 V-os.
Mit mutat a hurokimpedancia, és miért nincs egyetlen jó értéke?
A hurokimpedancia azt mutatja, mekkora ellenállást lát a hibaáram, ha egy vezeték zárlatot kap a védőföldre. Minél kisebb ez az érték, annál nagyobb áram folyik hiba esetén, és annál gyorsabban old le a kismegszakító.
Egy 2019-es brit szakmai cikk szerint az áramköri érték (Zs) a hálózat külső részéből (Ze) és a vezetékek saját ellenállásából (R1+R2) adódik össze. Ez a Zs = Ze + (R1+R2) jelölés a brit szakirodalomé. A mért értéket a számított maximumnál kisebbre kell tartani, mert üzem közben a vezeték felmelegszik. A brit gyakorlat a számított érték 80%-ával, a nemzetközi IEC/HD 60364-6 alapú gyakorlat (például a svájci ESTI) a 2/3-ával számol. A hazai felülvizsgáló a gyártói adat és a hatályos MSZ HD 60364 alapján ítél.
A maximum viszont kismegszakítónként más. Egy 16 A-es és egy 32 A-es áramkör, vagy egy B és egy C karakterisztikájú kismegszakító más határt kap. Ezért a jegyzőkönyvben a mért érték mellett mindig szerepelnie kell a védelem típusának is, különben a szám önmagában semmit nem mond. A PTE tankönyve szerint az MSZ HD 60364-4-41 TN-hálózatban a legfeljebb 32 A-es, 230 V-os végáramkörre 0,4 s, TT-hálózatban 0,2 s lekapcsolási időt ír elő.
Ha a táblázatban zárlati áram (Ik) oszlop is van, az a hurokimpedanciából számolt várható hibaáram. Ezt A-ben vagy kA-ben adják meg, és itt a nagyobb szám a kedvezőbb.
Mit jelentenek a FI-relé sorában a mA és ms értékek?
A mA azt adja meg, mekkora hibaárammal tesztelték a FI-relét, a ms pedig azt, mennyi idő alatt kapcsolt le. A lakásokban jellemzően 30 mA-es, úgynevezett életvédelmi FI-relé van.
Az MSZ EN 61008-1 és MSZ EN 61009-1 készülékszabvány szerinti határokat a MEE felülvizsgálói kézikönyvének jegyzőkönyv-mintája (M5 melléklet) így adja meg, általános típusú FI-relére.
| Tesztáram | 30 mA-es FI-relénél | Elvárt eredmény |
|---|---|---|
| A névleges áram fele | 15 mA | Nem szabad leoldania |
| A névleges áram | 30 mA | Legfeljebb 300 ms alatt leold |
| A névleges áram kétszerese | 60 mA | Legfeljebb 150 ms alatt leold |
| A névleges áram ötszöröse | 150 mA | Legfeljebb 40 ms alatt leold |
A mérést a szinuszhullám két fázisszögénél (0° és 180°) is el szokták végezni, ezért egy FI-reléhez több időérték is tartozhat. Ha egy általános típusú FI-relé sorában 300 ms-nál hosszabb idő szerepel a névleges áramnál, az a készülék vagy a bekötés hibájára utal. A szelektív, „S” jelű FI-relé szándékosan késleltetett: névleges áramon 130–500 ms, kétszeresen 60–200 ms, ötszörösen 50–150 ms között kell leoldania.
Mikor szerepel földelési ellenállás, és mit jelent az ohmérték?
Ott, ahol az épületnek saját földelése van, és a hibavédelmet a FI-relé adja. Ezt a hálózati formát TT-rendszernek hívják, és a jegyzőkönyv alapadatai között általában meg is nevezik.
A PTE tankönyve és egy brit vizsgafelkészítő anyag szerint is a feltétel az, hogy a földelési ellenállás és a FI-relé névleges áramának szorzata legfeljebb 50 V legyen. Egy 30 mA-es FI-relénél ez elméletben 1667 Ω-ig engedne.
Ugyanez az anyag hozzáteszi, hogy a 200 Ω fölötti földelés már nem feltétlenül stabil, ezért a gyakorlatban ez alatt szokták tartani. Egy angol villanyszerelő-fórumon a válaszolók ugyanezt a két számot használták: 1667 Ω-ot mint határt, és 200 Ω-ot mint a stabil földelés jelét.
Mit jelent a „megfelelt” és a „nem felelt meg” minősítés?
A „megfelelt” azt jelenti, hogy a berendezés a vizsgálat idején biztonságosan üzemeltethető. A rendelet 1.13.4. pontja szerint a felülvizsgálat a vizsgálat idején érvényes követelmények szerint zajlik, a minősítés viszont a létesítéskori előírásokhoz igazodik.
Ezért fordulhat elő, hogy egy régi lakás „megfelelt” minősítést kap, pedig ma már másképp szerelnék. A rendelet 1.13.5. pontja szerint a régebben létesített berendezés hiányosságait a minősítő iratban megadott határidőig kell pótolni.
A „nem felelt meg” minősítés után az üzemeltetőnek javíttatnia kell a hibákat. A rendelet 1. mellékletének 4.10. pontja szerint a javításig a veszélyesnek minősített részeket le kell szereltetni vagy ki kell kapcsolni.
A jegyzőkönyv nem csak hivatalos ügyekhez kell. A JóSzakira érkezett, közzétételre engedélyezett 680 érintésvédelmi ajánlatkérés 18,5%-a (126 kérés) kifejezetten jegyzőkönyvet kér a munka végén.
Mire figyelj a dátumnál, az aláírónál és a mérőműszernél?
A jegyzőkönyv hitelességét három adat adja: mikor készült, ki készítette, és mivel mértek. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a számokat sem tudod ellenőrizni.
- Dátum: a mérés napja és a jegyzőkönyv kiállítása. A minősítő iratban gyakran az is szerepel, meddig javasolják a következő vizsgálatot.
- Felülvizsgáló: név, aláírás és a képesítés megjelölése. A rendelet 3. mellékletének 2. pontja szerint a villamos biztonsági felülvizsgálói képesítés legalább 128 órás képzéshez kötött.
- Mérőműszer: típus, gyári szám és a kalibrálás dátuma. A telepítésvizsgáló műszerekre az IEC 61557 szabványsor vonatkozik, 1000 V váltakozó feszültségig.
Gyanús jelek: egy angol villanyszerelő-szálban bérlakások jegyzőkönyveinek tipikus hibáit gyűjtötték össze. Szerepelt köztük a mérés helyett beírt „LIM” jelölés, az egymásról lemásolt mérési lapok és a FI-relé kioldási ideje ott, ahol FI-relé nincs is.
Egy másik 2026. októberi szálban egy kézzel írt, félbehagyott mérési lap volt a téma. A hozzászólók ott is a felülvizsgáló képesítésére és a hiányzó oszlopokra kérdeztek rá elsőként.
Mennyibe kerül az érintésvédelmi jegyzőkönyv?
Ezt a cikk nem bontja ki, mert az ár külön téma. Az aktuális sávokat az érintésvédelmi jegyzőkönyv ára oldalunkon gyűjtöttük össze.
Mit kérdezz, ha nem érted a jegyzőkönyvet?
Bátran kérdezz rá, mert a felülvizsgáló a saját mérését tudja a legjobban elmagyarázni. Az alábbi öt kérdés a legtöbb homályos pontot tisztázza.
- Melyik áramkör melyik helyiséget táplálja a mérési táblázatban?
- Melyik sor nem felelt meg, és mi a hiba oka?
- Mekkora a kismegszakító, amelyhez a hurokimpedanciát mérték?
- Melyik hiba sürgős, és melyik várhat a következő felújításig?
- Milyen műszerrel mértek, és mikor kalibrálták utoljára?
Egy angol bérbeadói szálban a tulajdonos csak a javítási árajánlatot kapta meg a hibalista nélkül. A hozzászólók első tanácsa az volt, hogy kérje el a tételes hibalistát, és ahhoz kérjen több árajánlatot.
Gyakori kérdések az érintésvédelmi jegyzőkönyvről
Mi a különbség a minősítő irat és a mérési jegyzőkönyv között?
A minősítő irat a végső ítélet arról, hogy a berendezés megfelel-e. A mérési jegyzőkönyv áramkörönként tartalmazza azokat a mért értékeket, amelyekre ez az ítélet épül.
Mennyi a jó szigetelési ellenállás?
A lakás 230 V-os áramköreinél, 500 V-os mérésnél legalább 1 MΩ az MSZ HD 60364-6 szabvány szerinti alsó határ. Minél nagyobb az érték, annál jobb a szigetelés.
Mennyi a jó hurokimpedancia?
Nincs egyetlen jó érték. A megengedett maximum a kismegszakító típusától és névleges áramától függ, ezért a mért számot mindig az adott védelemhez kell mérni.
Milyen gyorsan kell leoldania a FI-relének?
Az MSZ EN 61008-1 / 61009-1 szerint egy általános típusú 30 mA-es FI-relének a névleges áramán legfeljebb 300 ms, kétszeres áramon 150 ms, ötszörös áramon 40 ms alatt kell leoldania. A névleges áram felénél nem szabad leoldania.
Mit jelent a „>299 MΩ” a jegyzőkönyvben?
Azt, hogy a szigetelési ellenállás a műszer méréshatára fölött volt. Ez jó eredmény, nem hiba.
Mit tegyek, ha a jegyzőkönyvben csak „OK” szerepel számok helyett?
Kérd el a részletes mérési mellékletet. A rendelet a minősítő iratot a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt említi, tehát a számoknak létezniük kell.