A munkahelyi érintésvédelmi felülvizsgálat a munkáltató, vagyis az épület villamos berendezésének üzemeltetője kötelessége. A munkahelynek minősülő épület hálózatát a 40/2017. NGM rendelet szerint legalább 3 évente kell felülvizsgáltatni. A munkahelyi érintésvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét a következő ellenőrzésig meg kell őrizni, a feltárt hibákat pedig ki kell javíttatni.
A lényeg röviden
- A munkahelynek minősülő épület villamos berendezését legalább 3 évente kell felülvizsgáltatni.
- A felülvizsgálatot az üzemeltető köteles elvégeztetni, ha a szerződés mást nem mond.
- A mai jogszabály a vizsgálatot villamos biztonsági felülvizsgálatnak hívja, a köznyelv érintésvédelminek.
- A szakmában használt villamos kéziszerszámokat legalább évente ellenőriztetni kell.
- A jegyzőkönyvet és a hibák kijavításának igazolását a következő ellenőrzésig meg kell őrizni.
- Átalakítás vagy baleset után soron kívüli ellenőrzés jár, a ciklustól függetlenül.
Melyik jogszabály kötelezi a munkáltatót az érintésvédelmi felülvizsgálatra?
Két jogszabály együtt. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felel a biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ugyanez a törvény a 30. §-ban kimondja, hogy a villamos szerelvényeknek meg kell felelniük az érintésvédelmi követelményeknek.
A részleteket a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet adja. Ennek 1. melléklete a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat. Az 1.8. pont szerint az időszakos ellenőrzés elvégeztetése az üzemeltető kötelezettsége, eltérő szerződéses megállapodás hiányában.
A munkáltatónak emellett kockázatértékelést is készítenie kell a törvény 54. § (2) bekezdése alapján. Ebben a villamos veszélyforrásokat is azonosítani kell. A felülvizsgálati jegyzőkönyv ehhez ad mért, dokumentált alapot.
Névhasználat: a köznyelv ma is „érintésvédelmi felülvizsgálatot” említ. A hatályos rendelet a vizsgálatot villamos biztonsági felülvizsgálatnak nevezi, és ennek része az áramütés elleni védelem ellenőrzése is.
Milyen gyakran kell érintésvédelmi felülvizsgálat a munkahelyen?
Legalább 3 évente, ha az épület munkahelynek minősül. A rendelet 1. mellékletének 1.13.2. d) pontja három esetet sorol a 3 éves körbe. Ide tartozik a lakó-, kommunális és egyéb épület villamos berendezése, ha az munkahelynek minősül.
Ugyanide kerül a fázisonként 32 A-nél nagyobb túláramvédelmű általános célú berendezés, lakóépületek kivételével. A harmadik eset az 50 kW-nál nagyobb csatlakozási teljesítményű műtárgy. A fel nem sorolt esetekben a ciklus legalább 6 év a g) pont szerint.
A 3 éves szabályt egy szolgáltatói közlemény is megerősíti. Az Economx 2026. május 29-i cikke az áramszolgáltatók közös figyelmeztetését ismerteti. Eszerint munkahelynek használt helyiségekben legalább 3 évente, lakásokban és közös területeken legalább 6 évente kötelező az ellenőrzés.
Egy fontos részlet az 1.13.4. pontban áll. A felülvizsgálatot a vizsgálat idején érvényes műszaki követelmények szerint végzik. A berendezést viszont a létesítéskor érvényes követelményekhez mérve minősítik.
Miben más az iroda, az üzlet és a műhely?
A gyakoriságot nem a cég profilja, hanem a helyiség használata és a berendezés fajtája dönti el. A három tipikus helyzetet ez a táblázat foglalja össze a rendelet pontjai alapján.
| Helyszín | Mire figyelj? | Rendeleti pont |
|---|---|---|
| Iroda, akár lakóépületben | Ha a helyiség munkahely, a lakóépületben is a 3 éves ciklus érvényes, nem a lakásokra vonatkozó 6 éves. | 1.13.2. dc) |
| Üzlet, szolgáltató egység | Munkahelyként 3 évente. A fázisonként 32 A feletti túláramvédelem önmagában is a 3 éves körbe sorolja. | 1.13.2. db) és dc) |
| Műhely | Az épület hálózata 3 évente, a professzionális kéziszerszámok évente. Robbanásveszélyes térben ennél sűrűbb vizsgálat jár. | 1.13.2. a)–c), 6.1.3. |
A robbanásveszélyes környezetre külön, szigorúbb szabály vonatkozik. Az 1.13.2. a) pont bizonyos esetekben legalább 6 havonta részletes felülvizsgálatot ír elő. A mozgatható villamos gyártmányokat ilyen környezetben legalább évente kell közelről átnézni.
Ki végezheti el a munkahelyi felülvizsgálatot?
Villamos biztonsági felülvizsgáló képesítésű szakember. A rendelet 3. mellékletének 2.26. pontja szerint ennek a képzésnek a teljes ideje legalább 128 óra, ebből a gyakorlati rész legalább 32 óra.
A régebbi, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló képesítéssel rendelkezők is végezhetik a vizsgálatot. A 3. melléklet 3. pontja őket is a jogosultak közé sorolja. Megrendelés előtt érdemes elkérni a képesítést igazoló okirat számát.
A JóSzakira érkezett, közzétételre engedélyezett 680 érintésvédelmi ajánlatkérés 11,9%-a (81 kérés) cég vagy munkahely villamos hálózatára vonatkozott. A cégek tehát a megrendelők egy jól látható csoportját adják.
Mit kér a munkavédelmi ellenőr a villamos biztonságról?
Azokat az iratokat, amelyeket a jogszabály előír. A rendelet 6.1.4. pontja szerint a felülvizsgálat tényét és eredményét a vizsgálatot végző jegyzőkönyvben rögzíti. Ez az első dokumentum, amit egy ellenőrzésnél érdemes kéznél tartani.
- A legutóbbi felülvizsgálati jegyzőkönyv, amelyből látszik, hogy a 3 éves határidő nem járt le.
- A hibák kijavításának igazolása, mert a 4.10. pont szerint a hiányosságok megszüntetését dokumentálni kell.
- A kéziszerszámok éves ellenőrzésének nyomai, eszközönként, a 6.1.3. pont alapján.
- A kockázatértékelés, amely a törvény 54. § (2) bekezdése szerint a munkáltató kötelessége.
A hatóságnak érdemi eszközei vannak. A munkavédelmi törvény 84. § (1) g) pontja alapján elrendelheti a munkaeszköz használatának felfüggesztését, ha a munkavállaló egészségét veszély fenyegeti. A 82. § (1) bekezdése munkavédelmi bírságot ír elő a munkavállalókat súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.
Mi a teendő a hordozható eszközökkel és a szerszámokkal?
Évente ellenőriztetni kell őket, ha szakmai célra használják. A 6.1.3. pont a gazdasági célú, professzionális villamos kéziszerszámokra és bizonyos hordozható tápforrásokra írja ezt elő. Az ellenőrzés két részből áll: szemrevételezésből és a szigetelési ellenállás méréséből.
A szigetelési ellenállás azt mutatja meg, mennyire szivárog az áram a vezeték szigetelésén át. Alacsony értéknél a gép háza feszültség alá kerülhet. A mérést a gyártói előírás vagy a termékszabvány szerint végzik, és az eredményt dokumentálni kell.
A szerelési munka végén a szerelő maga is ellenőriz. Az 5.1. pont szerint ez szemrevételezésből, a védővezető vizsgálatából, szigetelésvizsgálatból és működési próbából áll. A szerelői ellenőrzés nem helyettesíti az időszakos felülvizsgálatot.
Nagy-Britanniában ennek a „PAT testing” a megfelelője. Egy brit villanyszerelő-fórumon a szakemberek szerint ennél a munkánál a papírmunka a legfontosabb rész. Ez a magyar gyakorlatra is igaz, mert ellenőrzéskor az eszközönkénti nyilvántartást kérik.
Mi történik, ha a felülvizsgálat hibát talál?
Ki kell javíttatni, és addig a veszélyes részt üzemen kívül kell helyezni. A 4.10. pont szerint a hibás berendezésrészeket a javításig le kell szereltetni vagy ki kell kapcsolni. A javítást dokumentálni kell, és az iratot a következő azonos szintű ellenőrzésig meg kell őrizni.
Érdemes a korábbi jegyzőkönyv korlátozásait is elolvasni. Egy brit szakmai szálban egy épület előző, teljesnek mondott vizsgálatában sorra álltak a „LIM” jelölések. Ezek a ki nem vizsgált részeket jelölik, vagyis a régi jegyzőkönyv kevesebbet fedett le, mint amit a megrendelő hitt.
Soron kívüli ellenőrzés: a munkavédelmi törvény 23. § (2) bekezdése szerint átalakítás, baleset vagy 30 napot meghaladó műszaki üzemszünet után soron kívül kell ellenőrizni. Az ellenőrzés elvégzéséig az üzemeltetést meg kell tiltani.
Hogyan készülj fel a munkahelyi érintésvédelmi felülvizsgálatra?
Gyűjtsd össze a korábbi jegyzőkönyvet, az elosztók helyét és a kéziszerszámok listáját. Így a szakember gyorsabban dolgozik, és pontosabb ajánlatot tud adni. A tájékoztató díjakat az érintésvédelmi felülvizsgálat árak oldalunk gyűjti össze.
A vizsgálat idejére számolj áramszünettel egyes áramkörökön. Ezt érdemes munkaidőn kívülre vagy csendesebb napra időzíteni. Kérd meg a szakembert, hogy előre jelezze, mely áramköröket kapcsolja le.
Gyakori kérdések a munkahelyi érintésvédelmi felülvizsgálatról
Milyen gyakran kötelező az érintésvédelmi felülvizsgálat egy irodában?
Legalább 3 évente, ha a helyiség munkahelynek minősül. Ez akkor is igaz, ha az iroda lakóépületben van.
Ki a felelős a felülvizsgálatért egy bérelt irodában?
A rendelet szerint az üzemeltető, eltérő szerződéses megállapodás hiányában. Bérleménynél ezért érdemes a bérleti szerződésben rögzíteni, ki rendeli meg.
Ugyanaz az érintésvédelmi és a villamos biztonsági felülvizsgálat?
A hatályos rendelet villamos biztonsági felülvizsgálatnak hívja a vizsgálatot, és ennek része az áramütés elleni védelem ellenőrzése. A köznyelv ma is érintésvédelmi felülvizsgálatként említi.
Kell-e évente ellenőrizni a fúrógépet és a flexet?
Ha szakmai célra használják, igen. A professzionális villamos kéziszerszámokat legalább évente szemrevételezni kell, és meg kell mérni a szigetelési ellenállásukat.
Meddig kell megőrizni a jegyzőkönyvet?
Legalább a következő, azonos szintű rendszeres ellenőrzésig. A hibák kijavításáról szóló iratokra ugyanez vonatkozik.
Mit tehet a munkavédelmi hatóság, ha hiányzik a felülvizsgálat?
Veszély esetén felfüggesztheti a munkaeszköz használatát. A munkavállalókat súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben munkavédelmi bírságot alkalmaz.
Kell soron kívüli vizsgálat átalakítás után?
Igen. Átalakítás, baleset vagy 30 napnál hosszabb műszaki üzemszünet után soron kívül kell ellenőrizni, és addig az üzemeltetést meg kell tiltani.