Az EPH a fürdőszobában azt jelenti, hogy a kéz ügyébe eső fém részeket, vagyis a fém víz-, fűtés- és lefolyócsöveket, valamint a hozzájuk kapcsolódó fém kádat vagy zuhanytálcát egy vezetékkel egymással és a védővezetővel kötik össze. Helyi EPH fürdőszobában akkor is kell, ha az áramkörök előtt 30 mA-es FI-relé van, mert a magyar szabvány-összefoglaló a kettőt külön követelményként írja le. Régi, fém csöves lakásban ezért az EPH fürdőszobában felújításkor is az egyik első ellenőrzendő pont.
A lényeg röviden
- A fürdőszobai (helyi) EPH a hozzáférhető fém részeket köti össze, hogy hiba esetén ne legyen köztük veszélyes feszültségkülönbség.
- Az MSZ HD 60364-7-701:2007 összefoglalója szerint ez az összekötés akkor is követelmény, ha az épületben nincs kiépített EPH-hálózat.
- A fürdőszoba áramköreit 30 mA-es FI-relé védi; a fixen bekötött villanybojler köre a magyar eltérés szerint kivétel lehet.
- A brit és a német gyakorlat sok esetben elhagyhatónak tartja a fürdőszobai bekötést, ezt nem szabad a magyar szabályra vetíteni.
- A műanyag cső és a műanyag kád nem vezet, ezért nem kell bekötni; a fém kád sorsát a csőhálózat és a mérés dönti el.
- A JóSzakira érkezett 395 EPH-témájú kérésből csak 6 kéri kifejezetten a fürdőszobai fém részek bekötését.
Mit jelent az EPH a fürdőszobában, és miben más, mint a földelés?
Az EPH az egyenpotenciálú hálózat rövidítése. Szakmai néven potenciálkiegyenlítésnek is hívják: a fém részeket egy vezetékkel kötik össze, hogy mindegyik ugyanazon a feszültségszinten legyen. Ha egy hiba miatt feszültség jut valamelyikre, a kéz és a láb között így nem alakul ki veszélyes különbség.
A lakás vagy a ház fő EPH-ja a betáplálásnál, a fő EPH-sínen kezdődik, ide futnak be a bejövő gáz- és vízcsövek. A fürdőszobai EPH ennek helyi kiegészítése. Ez a helyiségen belül köti össze a fém részeket és az ott lévő áramkörök védővezetőjét, vagyis a zöld-sárga vezetéket.
A földelés más feladat. A földelés a hálózatot köti a talajhoz egy földelőszondán vagy a szolgáltató védővezetőjén át, az EPH pedig a fém részeket egymáshoz. A kettő együtt működik, de az egyik nem pótolja a másikat: jó földelés mellett is lehet hiányos a fürdőszobai összekötés.
| Kérdés | Fő EPH (az épületben) | Helyi EPH (a fürdőszobában) |
|---|---|---|
| Hol van? | A betáplálásnál, a fő EPH-sínen | A fürdőszobában, a fém részek közelében |
| Mit köt össze? | A bejövő gáz-, víz- és fűtéscsöveket a védővezetővel | A helyiség hozzáférhető fém részeit egymással és a védővezetővel |
| Mikor merül fel? | Gázbekötésnél, kazáncserénél, felújításnál | Fürdőszoba-felújításnál, fém kád beépítésénél, felülvizsgálatnál |
| Ki köti be? | Villanyszerelő | Villanyszerelő, a vízszerelő által szerelt csöveken |
Mikor kötelező a fürdőszobai EPH, és kiváltja-e a 30 mA-es FI-relé?
A fürdőkádat vagy zuhanyt tartalmazó helyiségekre Magyarországon az MSZ HD 60364-7-701 szabvány vonatkozik. A szabvány teljes szövege fizetős, ezért egy nyilvánosan elérhető szabvány-összefoglalóra támaszkodunk, amely a 2007-es magyar kiadást ismerteti. Eszerint a fürdőszobán belül a hozzáférhető idegen fém részek egymás közti összekötése követelmény.
Ugyanez az összefoglaló külön kitér arra, hogy az összekötés akkor is kell, ha az épületben nincs kiépített EPH-hálózat. A nem érinthető fém részek bekötését a szabvány nem tiltja. Az összefoglaló szerint a vízvezeték csőhálózatát a szabvány nem fogadja el EPH-gerincvezetőnek, ezért a védővezető és a cső közti összekötést emeletenként meg kell ismételni.
A 30 mA-es FI-relé ettől külön követelmény. Az összefoglaló szerint a fürdőszoba áramköreit 30 mA-es FI-relének kell védenie, de nem kell minden körnek saját relé: elég, ha a hibát valahol egy FI-relé kapcsolja le. A magyar eltérés szerint a fixen bekötött villamos vízmelegítő köre kivétel, ott a FI-relé megengedett, de nem kötelező, és 100 vagy 300 mA-es is lehet.
A FI-relé az összefoglalóban nem szerepel a helyi EPH kiváltójaként. Ez lényeges, mert az angol nyelvű keresések és fórumok mást mondanak. A brit szabályzatról az IET Wiring Matters cikke azt írja, hogy a BS 7671:2018 feltételekkel elhagyhatóvá teszi a fürdőszobai kiegészítő bekötést, főleg ha minden kör FI-védett, és a fém részek a fő EPH-ba be vannak kötve.
Brit és német szabály, nem magyar. Egy német szakportál a Kaldewei tájékoztatását idézi, amely szerint a 2002-es VDE 0100-701 alapján új építésnél a kádat nem kell bekötni. Ezek a külföldi szabályok. Magyar fürdőszobában a magyar szabvány és a felülvizsgáló mérése dönt.
Fontos korlát: az összefoglaló a 2007-es kiadást ismerteti. Az európai szabványnak azóta 2015-ös és egy 2024 decemberében megjelent új kiadása is van. Azt, hogy a hatályos magyar változat eltér-e ebben a pontban, nem tudtuk ellenőrizni, ezért ezt a szerelőtől vagy a felülvizsgálótól érdemes megkérdezni.
Kell-e EPH-ba kötni a fém kádat és a zuhanytálcát?
A fém kád és a fém zuhanytálca a fürdőszoba legnagyobb fém felülete. Hogy be kell-e kötni, azon múlik, hogy feszültséget hozhat-e be kívülről. Ehhez az kell, hogy fém csövön vagy fém lefolyón keresztül a ház többi részével vagy a talajjal összeköttetésben legyen.
A régi lakásokban ez a gyakori helyzet. A régi acélzománc vagy öntöttvas kád fém lefolyón és fém csöveken ül, ezért a csőhálózat része. Ilyenkor a kádat a csövekkel együtt kötik be az EPH-ba. A bekötés módja, a bilincs és a vezeték-keresztmetszet külön témakör.
A JóSzakira beérkezett kérések között is van ilyen. Egy XVII. kerületi panellakás tulajdonosa egyetlen mondatban írta le, mit szeretne.
„Fém fürdőkád bekötése EPH-ba, kb. 1990-ben épült 4 emeletes házban lévő panellakásban.”Részlet egy JóSzakira beérkezett ajánlatkérésből (közzétételre engedélyezve)
A műanyag, akril vagy kerámia kád és zuhanytálca nem vezeti az áramot, ezért nincs mit bekötni rajta. Egy magyar fórumon, az r/askhungary egyik szálában is ez volt a válasz arra, akinek a zuhanytálcájához EPH-vezeték futott: műanyag tálcát nem kell EPH-ba kötni. A fém csaptelep és a fém zuhanyrózsa ettől még fém marad, ezért a csövek állapota itt is számít.
Mi a helyzet a fém víz- és lefolyócsövekkel, és mi változik műanyag csőnél?
A fém víz-, fűtés- és lefolyócső a klasszikus „idegen fém rész”. Ezen keresztül juthat be feszültség a fürdőszobába, például egy másik lakás vagy a talaj felől. A régi, végig fém csövezésű házakban ezért a fürdőszobai EPH a fém csöveket köti össze egymással és a helyiség védővezetőjével.
A műanyag csőrendszer megszakítja ezt az utat. Ha a víz műanyag csőben érkezik a fürdőszobába, a csap vagy a rövid fém csőszakasz önmagában nem hoz be feszültséget kívülről. Az összefoglaló külön megjegyzi, hogy a műanyag lefolyócsövek EPH-ba kötéséről a szabvány nem rendelkezik, vagyis a műanyag lefolyót nincs mihez bekötni.
A vegyes rendszer a legtrükkösebb. Felújított lakásban gyakori, hogy a fővezeték még fém, a fürdőszobában már műanyag, vagy fordítva, és egy betonba süllyesztett fém szakasz is lehet a falban. Egy brit villanyszerelő-fórumon az egyik hozzászóló ugyanezt írta: a műanyag bejövő cső miatt a belső fém cső sokszor nem igényel bekötést, de ezt mérni kell, nem ránézésre eldönteni.
A brit szálban említett 22 kΩ-os határérték a brit gyakorlatból származik, magyar határértéket erre nem találtunk. A lényeg ettől még átvehető: a fém csőről a szerelő mérés alapján dönti el, hogy hozhat-e be feszültséget.
Be kell kötni a fém polcot, a korlátot vagy a törölközőtartót?
A legtöbb esetben nem, ha a fém tárgy sehova nincs kötve. Egy falra csavart fém polc, egy kapaszkodó vagy egy törölközőtartó nem a csőhálózat része, és nem érintkezik a talajjal. Ezért kívülről nem tud feszültséget behozni, és nincs mit kiegyenlíteni rajta.
Ezt a brit szakirodalom kifejezetten ki is mondja. Az IET cikke szerint régen szinte minden fém tárgyat bekötöttek, kádat, mosogatót, csapot és radiátort is, de a meghatározás 1991-es módosítása óta csak azt a fém részt kell, amelyik feszültséget hozhat be. Egy elszigetelt fém mosogatót a cikk szerint nem kell bekötni.
Más a helyzet, ha a fém polc vagy korlát egy fém csőhöz vagy fém szerkezethez ér, vagy ha a fürdőszobai radiátor fém fűtéscsövön lóg. Ilyenkor az a csőhálózat része, és a csövekkel együtt kerül az EPH-ba. A villamos törölközőszárító radiátor pedig villamos készülék, annak fém háza a saját védővezetőjén keresztül kap védelmet.
A magyar besorolásra itt sem találtunk részletes, nyilvános forrást, ezért a fenti logika a brit irodalomból és az összefoglaló „hozzáférhető idegen fém rész” kifejezéséből következik. Kétes esetben a felülvizsgáló dönt.
Mit néz meg a felülvizsgáló a fürdőszobában?
A felülvizsgáló szemrevételezéssel és méréssel dolgozik. Az MSZ HD 60364-6 szerinti vizsgálatok között a Metrel mérőműszer-gyártó alkalmazási leírása első helyen a védővezetők folytonosságának mérését említi. A fürdőszobában ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fém részek és a védővezető között valóban van-e jó összeköttetés.
Amit a fürdőszobában jellemzően ellenőriznek.
- Bekötötték-e a fém csöveket, a fém lefolyót és a hozzájuk tartozó fém kádat, és mérhető-e az összeköttetés.
- Van-e 30 mA-es FI-relé a fürdőszobai áramkörök előtt, és lekapcsol-e a teszt-gombra.
- A dugaljak, kötődobozok és lámpák a megengedett zónában vannak-e, megfelelő védettséggel.
Saját adatunk szerint ez a téma ritkán fogalmazódik meg külön kérésként. A JóSzakin beérkezett 395 EPH-témájú, közzétételre engedélyezett ajánlatkérés közül 23 említi a fürdőszobát, a kádat vagy a zuhanyt. Ezek közül mindössze 6 kéri kifejezetten a fürdőszobai fém részek bekötését, a többiben a fürdő csak helyiségként szerepel. A minta kicsi, ezért arányt nem érdemes belőle számolni.
A kérések többsége teljes felújításba vagy kazáncserébe ágyazva hozza elő a fürdőszobát. Egy XX. kerületi házból érkezett kérés például így sorolja fel, mi van a házban.
„A házban 4 db fűtőtest van, 1 db új kondenzációs kazán, amely 35 kW alatti, ezen kívül 2 db vízcsap és 1 fürdőkád.”Részlet egy JóSzakira beérkezett ajánlatkérésből (közzétételre engedélyezve)
Ha a felülvizsgálat után papírt is kérnek, például ingatlaneladáshoz vagy gázbekötéshez, a munkát érdemes egyben árazni. Az EPH-kiépítés és a jegyzőkönyv tipikus sávjai a villanyszerelő eph nyilatkozat oldalon láthatók. Hogy pontosan mire kell az EPH-nyilatkozat és ki adja ki, az külön kérdés, ebben a cikkben nem térünk ki rá.
Mit tegyél, ha ráz a csap vagy a zuhany?
Azonnal hagyd abba a fürdőszoba használatát, és kapcsold le a vízmelegítő és a fürdőszoba áramkörét. A zuhanyzás közbeni bizsergés vagy csípés azt jelzi, hogy a fém részek között feszültségkülönbség van. Ez nem kellemetlenség, hanem életveszély.
A 395 kérés közül kettő pontosan ilyen helyzetet ír le: zuhanyzás közben ráz a csaptelep vagy a zuhany. Az egyikben a FI-relé be volt építve, mégsem kapcsolt le. A FI-relé a saját áramkörében keletkező szivárgást érzékeli. Egy magyar fórumszál hozzászólói szerint társasházban a feszültség a szomszéd hálózatából, a csöveken át is érkezhet.
Hívj villanyszerelőt, és kérj méréssel alátámasztott hibakeresést, ne csak egy újabb vezetéket. A hiba oka lehet a villanybojler, egy rossz védővezető vagy egy hiányzó EPH-kötés. A javítás után a fürdőszobai EPH és a FI-relé működését is érdemes egy független felülvizsgálóval ellenőriztetni.
Az elektromos padlófűtés fürdőszobai szabályai ettől külön témakör, ott a fűtőszőnyeg saját bekötési előírásai is számítanak.
⏩ Kérj árajánlatot villanyszerelőtől a fürdőszobai EPH bekötésére! ⏪
Gyakori kérdések az EPH-ról a fürdőszobában
Kell EPH a fürdőszobába, ha van 30 mA-es FI-relé?
A 2007-es magyar szabványkiadás összefoglalója szerint igen: a hozzáférhető fém részek összekötése és a 30 mA-es FI-relé két külön követelmény. A brit szabályzat ezzel szemben feltételekkel elhagyhatóvá teszi a bekötést, de ez nem magyar előírás.
Be kell kötni a műanyag zuhanytálcát?
Nem, a műanyag, akril vagy kerámia tálca nem vezeti az áramot. A fém csaptelepet és a fém csöveket viszont a csőhálózat állapota szerint kell megítélni.
Ha műanyag a vízcső, kell-e EPH?
A műanyag cső nem hoz be feszültséget, ezért magát a csövet nem kell bekötni. Vegyes rendszernél a fém szakaszokról a szerelő mérés alapján dönt.
Be kell kötni a fém polcot vagy a kapaszkodót?
Általában nem, ha sehova nincs kötve, mert nem tud feszültséget behozni. Ha fém csőhöz vagy fém szerkezethez ér, a csőhálózattal együtt kerül az EPH-ba.
Ki köti be a fürdőszobai EPH-t?
A villanyszerelő, a vízszerelő által szerelt csöveken. Felújításnál érdemes a kettőt összehangolni, hogy a bekötési pontok hozzáférhetők maradjanak.
Mi a különbség a földelés és az EPH között?
A földelés a hálózatot köti a talajhoz, az EPH a fém részeket egymáshoz és a védővezetőhöz. Az egyik nem pótolja a másikat.