Villanyoszlop telepítés árak 2026

Négy lezárt, oszlopos munkánk végösszege 70 000 és 480 000 Ft között volt, egy valós, beadott tételes ajánlaté 372 800 Ft – de a hozzánk érkező kérések 71,2%-ában egyáltalán nem új oszlop kell, hanem bekötés egy már meglévőről.

Mennyibe kerül a villanyoszlop telepítése vagy áthelyezése 2026-ban?

Az alábbi táblázat minden sora a saját adatainkból származik: vagy egy valós, beadott árajánlat tétele, vagy egy lezárt munka végösszege, amit maga a megrendelő adott meg. Odaírtuk mindenhová, hogy hány esetből – mert egy négy munkából számolt sáv mást ér, mint egy négyszázból számolt. Amire nincs adatunk, ott ezt is kimondjuk, becslés helyett.

A sávok szélessége nem pontatlanság, hanem a munka természete: ugyanaz a mondat („oszlopot kellene állítani”) takarhat egy ideiglenes fa oszlopot papírmunka nélkül és egy tervezéssel, daruzással, engedélyeztetéssel járó végleges kiépítést is. A lenti tételes bontásból látszik, hol csúszik szét a kettő.

Mivel keresnek meg minket a villanyoszlop kapcsán?

Ez a szakasz a JóSzakira beérkezett, hozzájárulással közölhető kérésekből épül. A villanyoszlopot említő 281 ilyen kérésből kiderül valami, amit egyetlen árlista sem mutat meg: a kérések 28,8%-ában maga az oszlop a munka, 71,2%-ában viszont az oszlop csak viszonyítási pont — már ott áll, és a megrendelő azt szeretné, hogy onnan jöjjön be az áram. A kettőnek teljesen más az ára és az ügymenete, ezért érdemes az elején eldönteni, melyikről van szó.

Már áll az oszlop, a bekötés kell — a kérések 31,3%-a

A legnagyobb csoport. Itt nem kell új oszlopot állítani: a meglévőről kell a telekre vagy a házba vinni az áramot, légkábellel vagy földkábellel. Az árat szinte teljesen a távolság és a nyomvonal dönti el — ezért írja le majdnem mindenki méterben, hogy hol az oszlop.

„Külterületi villany bekötés kb. 100 méterre lévő villanyoszlopról, regisztrált villanyszerelőt keresek."

„Érdeklődnék, hogy egy Kőröshegyen található telekre a villanyt bevezetni az utcáról ügyintézéssel vállal e és milyen áron. Villanyoszlop 2 is van a telek mellett, közvetlenül az utcán."

Új oszlopot kell állítani — a kérések 19,9%-a

Akkor kerül ide egy munka, ha a telken belül vagy a telekhatáron kell oszlopot állítani: mert nincs a közelben, mert az utcai túl messze van, vagy mert az építkezés idejére kell egy ideiglenes. Ez az a csoport, ahol az ár az anyagból, a földmunkából és az ügyintézésből áll össze.

„Tiszasüly településen 2db betongyámos fa villanyoszlop telepítése 1 telephelyen magánterületen. Árajánlatra van szükségem, az oszlop lehet jó állapotú használt is."

„Gyömrőn egy építési telekre ideiglenes elektromos hálózati csatlakozási pont kiépítése (oszlop állítás, mérőóra szekrény kialakítás, bekötés), ELMŰ felé igazolás. Az ELMŰ oszlop a kerítéstől 1 m távolságra van."

Mérőhely vagy villanyóra az oszlopra — a kérések 11,4%-a

Ebben a csoportban az oszlop és a villanyóra együtt jár: a szekrény kerül az oszlopra, vagy az oszlop kerül a szekrény alá. Fontos különbség, amit a kérések többsége pontosan lát: az oszlopot és a mérőhelyet a villanyszerelő csinálja, a mérőórát viszont az áramszolgáltató szereli fel — ez két külön lépés, és a várakozás jellemzően a másodikon van.

„Dunavarsányban, építési telek sarkába kellene fa villanyoszlopot állítani, hivatalos minősítéssel. A utcai vezetékes hálózat 2 méterre van. 1 fázis, 32A, éjszakai áram nem kell. A villanyoszlopra ezután az ELMŰ kötné rá a fogyasztásmérőt."

„Nincs hálózat. Új mérőhely kialakítása a cél, szekrénybe, kerítés mellé. A kerítéstől kb. 1 méterre van a villanyoszlop az utcán. Dömsödön."

Csere és áthelyezés — a kérések 6,4%-a

A legkisebb, de a leglátványosabb csoport: egy korhadt vagy megdőlt oszlopot kell kiváltani, vagy egy útban lévőt arrébb tenni. Kevés kérés szól erről, viszont ezek a leghosszabb ügymenetűek, mert a hálózatot is érintik.

„Jó napot kívánok! A feladat: villanyoszlop elmozgatása egy arasznyival. Útban van a leendő tolókapunak."

„Budakeszin meglévő telken belüli korhadt fa villanyoszlop cseréje miatt új ideiglenes bekötés szükséges."

Miből áll össze egy villanyoszlop ára tételről tételre?

A fenti táblázat sávokat mutat. Ennél többet mond egy valós, beadott árajánlat tételes bontása a JóSzakiról: itt látszik, hogy egy komplett oszlopállításban mennyi az anyag, mennyi a gép és mennyi a papírmunka. Ez egyetlen ajánlat egyetlen munkára — nem átlag —, de a szerkezete minden hasonló munkánál ugyanez.

Két dolog tűnik fel ezen a listán, és mindkettő pénzben is számít. Az egyik, hogy az oszlop maga a végösszeg negyede — a többi a tervezés, a gép, a földmunka és a papír. A másik, hogy a daruzás önálló, 35 000 forintos tétel: ez az egyik ok, amiért a könnyebb fa oszlop sok helyen olcsóbb végeredményt ad, mint a betonoszlop, akkor is, ha az anyagár hasonló.

Mennyit fizettek valójában a megrendelőink?

A munka végén a megrendelő maga adja meg az értékelésében, hogy mennyi lett a végösszeg. Négy olyan lezárt, oszlopos munkánk van, ahol ez az adat is megvan, és a megrendelő a közléshez is hozzájárult — mind a négyet 10/10-re értékelték.

⚠️ Ezek végösszegek egy-egy konkrét munkára, nem oszloponkénti egységárak, és négy munkából nem lehet piaci átlagot csinálni. Azt viszont jól mutatják, hogy hol kezdődik és hol ér véget a sáv: a legolcsóbb egy ideiglenes oszlop volt papírmunka nélkül, a legdrágább egy teljesítménybővítéssel együtt végzett kiépítés.

Hogyan néz ki egy valós villanyoszlop-munka a JóSzakin?

Két valós eset a JóSzakiról, ahol a megrendelő a kéréséhez és az értékeléséhez is hozzájárult, és a végösszeget is ő adta meg.

Bontás előtt álló ház mérőhelye új oszlopra — 250 000 Ft

A kérés: „Bontandó faház külső oldalfalára szerelt mérőhelyet kell áthelyezni, hogy a bontást el lehessen végezni. Az áthelyezéshez gyámos oszlop telepítése, ill. az áramszolgáltatóval való szükséges kommunikáció is a megbízás része."

Az értékelésből: „Ismeri az ELMŰ-s bürokrácia útvesztőit és okos ötletekkel gyorsította az ügyet, így nem kellett sokat várakozni az ELMŰ-re, hogy elvégezzék a mérőóra áthelyezést. Két héttel kapcsolatba lépésünk után nem csak az új villanyoszlop állt, hanem már a mérőórát is beszerelte az ELMŰ!" A megrendelő 250 000 Ft-os végösszeget adott meg.

Ez az eset azért tanulságos, mert a két hét nem a szokásos ügymenet: a hosszú átfutást jellemzően nem a kivitelezés okozza, hanem a szolgáltatói sor. Egy olyan szakember, aki maga viszi az ügyintézést, ezen a szakaszon tud időt megspórolni — a kivitelezésen alig.

Oszlopállítás teljesítménybővítéshez — 480 000 Ft

A kérés: „Teljesítmény bővítés 3x32A-re, földkábellel, ehhez szekrény kialakítása H-tarifával."

Az értékelésből: „Villany oszlopot állított mérő áthelyezéshez. A megbeszélt időre tökéletesen elvégezte a munkát és ellenőrizte is, hogy minden rendben van-e a szekrénnyel, mielőtt áthelyezték az órát." A megrendelő 480 000 Ft-os végösszeget adott meg.

Itt jól látszik, hogy az oszlop sokszor nem önálló feladat, hanem egy nagyobb munka része: a megrendelő teljesítménybővítést kért, és ehhez kellett az oszlop. Ha ajánlatot kér, érdemes a teljes célt leírni, nem csak az oszlopot — a szakember abból tud reális végösszeget mondani.

Mikor van szükség új villanyoszlop (villanypózna) telepítésére?

Új villanyoszlopra jellemzően akkor van szükség, ha egy telken korábban nem volt áramellátás – például új építésű ingatlannál, frissen parcellázott telken vagy hétvégi telken. Ha az épület villanyhálózatra kötéséhez nincs a közelben villanyoszlop (vagy köznyelvi néven villanypózna), az áramszolgáltatónak ki kell építenie az utolsó szakaszt, ami új oszlop állítását vagy a meglévő hálózat bővítését jelenti. Ilyenkor a telepítés szabványos mérőhely-kialakítással és a mérő bekötésével jár együtt, amihez regisztrált villanyszerelőt kell megbízni, és előzetesen egyeztetni kell az áramszolgáltatóval a pontos nyomvonalról és a kapacitásról.

Van egy fontos csapda, amire érdemes felkészülni: attól, hogy áll egy oszlop a telek előtt, még nem biztos, hogy be lehet róla kötni. A hálózati kapacitás véges, és ha az adott szakaszra már sok fogyasztó csatlakozik, a szolgáltató hálózatbővítéshez kötheti az új bekötést – ami hónapokat vagy éveket is jelenthet. A nálunk leadott kérésekben ezért szerepel olyan gyakran, hogy a megrendelő előbb tájékoztatást kér, és csak utána rendel munkát. Ha új parcellázású területen építkezik, kérdezze meg előre az áramszolgáltatótól, hogy a legközelebbi oszlop kapacitása elbír-e egy új csatlakozást, mielőtt bármit megtervezne.

Miért és hogyan kell egy meglévő villanyoszlopot áthelyezni vagy elállítani?

A villanyoszlop áthelyezésére (más néven elállítására) leggyakrabban akkor van szükség, ha a meglévő oszlop útban van egy bővítésnek, garázsfeljárónak vagy kerítésnek. Ez a leggyakoribb keresési szándék ezen az oldalon: sokan nem új oszlopot szeretnének, hanem egy már álló oszlopot pár méterrel arrébb tetetni. A hozzánk beérkező kérésekben is pontosan ez a leggyakoribb indok: a tolókapu, a garázsfeljáró vagy a kerítés útjában áll az oszlop.

A folyamat ilyenkor jóval hosszabb és drágább, mint egy új oszlop telepítése, mert nem elég az oszlopot kiásni és arrébb tenni: az áramszolgáltatónak felül kell terveznie a hálózat érintett szakaszát, be kell tartania az oszlopok közötti kötött távolságokat, és az áthelyezés alatt átmenetileg áramszünetet is be kell iktatnia a környéken. Ezért az áthelyezés ára és megvalósíthatósága is más, mint egy új telepítésé – van eset, amikor a hálózat elrendezése miatt egyszerűen nem lehet arrébb tenni egy oszlopot, csak az igényt kiváltó okot (pl. az építést) kell máshogy megoldani.

Ki fizeti a villanyoszlop áthelyezésének költségét – én vagy az ELMŰ/EON?

A rövid válasz: ha a tulajdonos igénye (bővítés, építkezés, kerítés) miatt van szükség az áthelyezésre, a költséget jellemzően a tulajdonos viseli, még akkor is, ha a munkát az áramszolgáltató vagy egy általa minősített kivitelező végzi el. Ha viszont a hálózat állapota, biztonsága vagy fejlesztése miatt szükséges a mozgatás, a helyzet egyedi egyeztetés kérdése.

Az áthelyezésnek van egy gyakori, drága csapdája: az előkészítés. Ha a szolgáltató fakivágást, terepmunkát vagy bontást kér ahhoz, hogy az oszlop mozgatható legyen, azt a tulajdonos fizeti – és ez akkor is kiadás marad, ha az áthelyezés utóbb mégis meghiúsul. Ezért mielőtt bármilyen előkészítő munkába belekezdene a saját költségén, kérjen írásban megerősítést az áramszolgáltatótól arra, hogy az áthelyezést utána garantáltan elvégzik.

Mi a különbség a fa és a beton villanyoszlop között?

A hazai hálózaton jellemzően kétféle oszloptípus fordul elő: az impregnált fa oszlop és az előre gyártott vasbeton oszlop. A fa oszlop könnyebb, olcsóbb és könnyebben szállítható, ezért ideiglenes vagy kisebb terhelésű bekötéseknél (pl. építkezési áram) tipikusan ezt választják. A beton oszlop nehezebb, nagyobb teherbírású és időjárásállóbb, ezért a végleges, nagyobb terhelésű hálózati szakaszokon gyakoribb.

Árban a különbség két helyen jelenik meg, és csak az egyik az anyagár. A saját adatunk a betonoszlopra van: egy valós, beadott ajánlatban egy új, 7 méteres vasbeton oszlop anyagára 85 000 Ft volt. A fa oszlop anyagárára nincs közölhető adatunk – azt viszont látjuk a kérésekből, hogy sokan eleve jó állapotú használt oszlopot kérnek, ami tovább viszi lefelé az árat. A második, gyakran elfeledett különbség a daruzás: ugyanabban az ajánlatban ez önálló, 35 000 forintos tétel volt, és egy nehéz betonoszlopnál nem hagyható el.

Mit jelent az ideiglenes villanyoszlop, és mennyibe kerül építkezéshez?

Az ideiglenes villanyoszlop (köznyelvben néha segédoszlopnak is hívják) egy építkezés idejére telepített, jellemzően fa és betongyámos oszlop, amelyre egy ideiglenes mérőhelyet szerelnek fel. Az előnye, hogy nem tervköteles, ezért az áramszolgáltató jellemzően 1–2 hét alatt üzembe helyezi – ezzel szemben egy végleges, földkábeles bekötés kiépítése akár 6–12 hónapig is elhúzódhat.

Az egyetlen lezárt, ideiglenes oszlopállításos munkánkban a megrendelő által megadott végösszeg 70 000 Ft volt – ez a sáv alja, papírmunka nélkül. Ahol a mérőhely és a hatósági ügyintézés is a feladat része volt, ott a végösszeg 250 000 Ft-nál kezdődött. A különbséget tehát nem az oszlop adja, hanem hogy mennyi ügyintézés tartozik hozzá. A kérésekben gyakran felbukkan a jó állapotú használt oszlop is; ezt érdemes a szakemberrel előre tisztázni, mert érdemben viszi lefelé az anyagárat.

Hogyan zajlik a villanyoszlop telepítésének és áthelyezésének folyamata?

1. Igénybejelentés az áramszolgáltatónál: a tulajdonos vagy a megbízott villanyszerelő benyújtja az igényt (új telepítés, áthelyezés vagy ideiglenes bekötés), és tisztázza a kapacitást.
2. Tervezés és engedélyeztetés: áthelyezésnél ez tartalmazza a hálózat átvizsgálását, az új nyomvonal megtervezését és a vezetékjog rendezését is – ez a leghosszabb szakasz.
3. Kitűzés és a munka előkészítése: a helyszínen megjelölik az oszlop pontos helyét, szükség esetén áramszünetet hirdetnek a környéken.
4. Alapozás és az oszlop beállítása: új telepítésnél a talajfúrás és a beton alap készül el, áthelyezésnél a régi oszlopot bontják és az újat állítják a kijelölt helyre.
5. Vezetékek átterhelése és tartozékok felszerelése: a légvezetékeket, izolátorokat és egyéb tartozékokat átkötik vagy felszerelik az új oszlopra.
6. Bemérés, ellenőrzés és üzembe helyezés: az áramszolgáltató műszaki szakemberei ellenőrzik, hogy minden megfelel a biztonsági előírásoknak, majd hivatalosan is üzembe helyezik az oszlopot.

🧑‍🔧 JÓ TUDNI: a tényleges oszlopállítás akár néhány órától egy napig tarthat, de a teljes ügyintézés – főleg áthelyezésnél – az igénybejelentéstől az üzembe helyezésig gyakran több hétig, hosszabb esetekben hónapokig elhúzódik.

Milyen engedélyek szükségesek, és kivel kell egyeztetni?

A villanyoszlop (villanypózna) telepítéséhez vagy áthelyezéséhez mindig egyeztetni kell az illetékes áramszolgáltatóval (pl. ELMŰ, EON), amely jóváhagyja a hálózati beavatkozást, és sok esetben a helyi önkormányzattal is, ha közterületet érint a munka. Ha a munka a saját telken belül, de a szolgáltató vezetékjogával terhelt területen zajlik, a vezetékjog pontos határait is tisztázni kell. Tipikus félreértés, hogy a szolgáltató mindenért felel, ami a vezeték közelében van: a vezetékjoggal terhelt sávon kívül eső teendő – például egy fa gallyazása, ami nem ér a vezetékekhez – már a tulajdonosé.

Az engedélyek típusa és száma a telepítés helyszínétől, a hálózat típusától és a helyi szabályozásoktól függ, ezért érdemes minden esetben az áramszolgáltatóval kezdeni az egyeztetést – ők tudják megmondani, hogy egy adott oszlop egyáltalán mozgatható-e, és milyen dokumentáció szükséges hozzá.

Miért érdemes szakembert bízni a villanyoszlop-üggyel a JóSzakin?

A villanyoszlop telepítése és áthelyezése egyaránt olyan feladat, ahol a szakértelem hiánya biztonsági kockázatot és felesleges költséget is jelenthet – egy rosszul felmért munka miatt könnyen kidobott pénz lehet az előkészítés. A JóSzakin ellenőrzött villanyszerelőket talál a közelében, akik segítenek az igénybejelentésben, az áramszolgáltatóval való egyeztetésben és a kivitelezésben is. Ha kifejezetten megadja az ajánlatkérés során, hogy villanyoszlop telepítésére vagy áthelyezésére van szüksége, csak olyan szakik jelentkeznek, akik rendelkeznek a munkához szükséges gyakorlattal.

Milyen kérdéseket kérdeznek leggyakrabban a villanyoszlop telepítése és áthelyezése kapcsán?

Utolsó frissítés: 2026. szeptember

Kapcsolódó árak és szakemberek a JóSzakin: mérőhely kialakítás, földkábel fektetés, villanyóra bekötés, Eon ügyintézés, érintésvédelmi felülvizsgálat és a teljes villanyszerelés árak áttekintés.