Munkahelyi kiégés kezelése

Kedves Gábor! Javasolni tudom a Bio-Neurofeedback kezeléseket, ami javíthatja az összes stressz okozta tüneteidet. A kezelés fájdalom és gyógyszer mentesen történik, heti 2 szeri alkalommal Tudom ez egyáltalán nem ismert kezelés,

Kedves Gábor, Ha nagyon alap és azonnal bevethető módszereket keres és persze a egész helyzet hátterének a felgöngyölítése szakemberrel tartós kiutat jelenthet, akkor én a következőket javasolnám. 1. Első körben saját fejben azt lejátszani minden szinten, hogy a saját maga számára Ön a legfontosabb. Ha Ön egyben egészben van, akkor van energiája másnak adni. Csak a másnak adás és közben nem visszatáplálni a kiadott energiát - bár hosszú, de egyenes út a kiégés érzéséhez. 2. 1-ből következik, hogy bizonyos ajtókat be kell csukni, csapokat el kell zárni. Hogy ne legyen korlát nélkül elérhető másoknak, vissza kell foglalnia a saját terét a maga számára, ahova csak az teheti be a lábát, akinek engedi. (magánélet, munkahely, mindenhol) 3. Végeznék egy rendszerellenőrzést - nagyon is lehet hatni ezekkel a tényezőkkel a mentális jóllétre - (a) alszik-e 7-8 órát per nap - ha nem és ez nagyon problémás, akkor ez komolyabb kérdéskör is lehet. (b) táplálkozás kiegyensúlyozottsága (időiségben, minőségben, mennyiségben)- életkor, nem, egészségi állapot, foglalkozásnak megfelelő-e. Esetleg ott helyben valamilyen laborral is ezt meg lehetne nézetni. (c) Van-e dedikált - ÉNideje, heti átlagban napi 1-1,5 óra, amikor senkire és semmire nem kell figyelnie és azt csinál, amit szeretne - ennek alvással egyenértékű regeneráló hatása van. Van-e dedikált Privát ideje, ami annyiban különbözik az énidőtől, hogy itt az Önnek fontos szeretetkapcsolataiban tud lenni, pusztán az együttlevél öröméért. a Privát idő is legyen annyi, mint az énidő. ...Ha csak "zaljó időre" van ideje, ami a feladatok, gondolkodás, célok, gyerek megtanulta-e a leckét, bevásárolt-e..., munka, akkor azon azonnal változtatni kell. d) Végez-e elengedő testmozgást - nem a munka során végzett fizikai munkára gondolok, mert abba beleáll az ember csontozata, izomzata, hanem igazi valamilyen sportolás, fitnesz jellegű dolog - ez lehet egy séta is - napi valami. Aztán ezt a sort még lehet folytatni, de ezek a nagyobb dolgok és jó jelzői annak, hogy saját magát előtérbe helyezi-e, egészségesen önző-e. Ha itt kiderül, hogy nem, akkor a magasabb szintű támogatás, mint szakemberrel történő átvizsgálása annak, hogy miért került ebbe a helyzetbe (most a szektorban a külső tényezőket, amire nincs ráhatása egy személynek, szándékosan nem is említem) - nem vezetnek majd eredményre. Ha úgy érzi, ezzel megszólítottam, keressen, kérem elérhetőségemen. A pszichológia MA tanulmányaimat Debrecenben folytattam, jelenleg Győrben a Sport- és Egészségtudomány Karán Egészségpszichológia MSc hallgató vagyok. Tisztelettel üdvözli, Kincses Anita

Kedves Gábor, örülök, amikor azt olvasom, hogy feltűntek azok a jelek. Azok a bizonyos jelzések, amik figyelmeztetni tudják a még egészséges és erős önmagunkat: valami nem oké, változtass, mert gond lehet belőle. A kiégés egy folyamat, és van olyan szakasza, ami még nem is igazi kiégés a klasszikus értelemben. Amikor érzed, hogy valami nem olyan, mint volt, jöhet az álmatlanság, a fásultság érzése, de időnként még működnek a rég bevált ön-felvidító módszereid. Itt még bőven van lehetőségünk visszafordulni és segíteni magunkon, ha kipróbálunk stresszkezelési technikákat, találunk egy rövid visszacsatolással pozitívan megerősítő hobbit, hosszasan beszélgetünk kedves ismerősökkel, elkezdünk mozogni, vagy valami kreatív kikapcsolódást találni. Már ebben a szakaszban is megéri segítséget kérni szakembertől: ez lehet coach vagy mentálhigiénés segítő szakember. Vannak eszközeink a folyamatot megvizsgálni és nemcsak a miérteket feltárni, hanem megkeresni, hogyan tudunk továbblépni belőle. Ha ezt a szakaszt "lekéstük", már nehezebb a dolog, itt szinte kizárólag szakemberrel tudsz ténylegeset lépni: beszűkül a gondolkodás és nem találsz már örömet annyira egyszerűen. Ha itt nem tart neked tükröt valaki, aki szelíd eszközökkel még mindig, de határozottan cselekvésre ösztönöz, könnyű az aljáig lecsúszni. Itt még mindig lehet coacholni, ám a gödör alján már sajnos nem. Ott pszihológus, pszichiáter tud terápiával és esetleg gyógyszeres rásegítéssel kihozni ebből, de a terápiás megközelítés még sokáig marad. Én coachként tudok segíteni megnézni, hol tartasz és mire lenne szükséged. Elsősegélyként mutatok egy pár olyan gyors eszközt, amivel ki tudod magad zökkenteni, ha még az elején vagy a folyamatnak. Egy kérdést válaszolj meg magadnak kérlek: Ezt a mostani állapotodat megelőzte egy teljesen másmilyen? Volt olyan érzésed, hogy ennél már nem lehet rosszabb, vagy épp ellenkezőleg: vidám és lelkesedéssel teli voltál inkább? Utóbbi esetben még sikeres coachingfolyamatra is van esély. Keress meg, ha van további kérdésed, ezzel nem kötelezed magad semmire.

Kedves/Tisztelt Gábor! A kiégés komoly jelzés, hogy változtatnod kell! Mikroszünetek – Napközben is iktass be pár perces pihenőket (pl. mély légzés, rövid séta). Határok meghúzása – Tanulj meg nemet mondani a túlórákra, amikor csak lehet. Lelki töltődés – Naponta szánj időt olyan dolgokra, amik örömet adnak (sport, zene, hobbi). Támogatás keresése – Oszd meg az érzéseidet kollégákkal vagy barátokkal. Tudatos lekapcsolódás – A munkaidőn kívül ne hagyd, hogy az egészségügy teljesen kitöltse a gondolataidat. Ha hosszú távú megoldást akarsz, segítek egyéni stratégiát kidolgozni!