Villámvédelem szakemberek

A villámvédelem az épület külső védelme a közvetlen villámcsapás ellen: a tetőre szerelt villámhárító felfogja a villámot, a vezetékek levezetik, a földelés pedig biztonságosan a talajba juttatja az áramot. A villámvédelem kiépítését, javítását és időszakos felülvizsgálatát a megrendelők nagy többsége villanyszerelőtől kéri, gyakran egy tetőcsere vagy egy hatósági előírás kapcsán.

Mit jelent a villámvédelem egy épületen?

A villámvédelmi rendszernek három fő része van. A tető legmagasabb pontjain álló fémrudak és vezetékek fogják fel a villámot, ezeket a szakma felfogónak hívja. Innen a homlokzaton futó vezetékek, szakmai nevükön levezetők, viszik le az áramot a talajszintig.

A rendszer harmadik része a földelés: a talajba vert földelő szondák vagy az alapba betonozott acélszalag. Egy villámcsapás áramát csak akkor lehet ártalmatlanul elvezetni, ha a földelés ellenállása elég kicsi. Ezért a szakember a kiépítés végén méri a földelést, és jegyzőkönyvet ad róla.

A megrendelők a hétköznapi nyelvben a teljes rendszert villámhárítónak hívják, a hatósági iratok és a tervek villámvédelemként említik. A kérések 47,6%-ában villámhárító, 56,5%-ában villámvédelem szerepel, és sokan mindkettőt leírják ugyanabban a mondatban.

Milyen munkákra keresnek villámvédelemmel foglalkozó szakembert?

Az alábbi arányok 168 dedupolt, közzétételre engedélyezett ajánlatkérésből származnak, amelyek szövegében villámvédelem, villámhárító vagy villámvédelmi rendszer szerepel. Egy kérés több csoportba is eshet, ezért az arányok összege meghaladja a 100%-ot.

Új villámhárító kiépítése (40,5%)

A legnagyobb csoport azoké, akiknek a házán vagy épületén egyáltalán nincs villámhárító. A kérések többsége családi házra szól, és a megrendelők a ház alapterületét, méterben megadott magasságát, a tető formáját és azt adják meg elsőként, hány éves az épület.

„Családi házunkra szeretnék villámhárítót felszereltetni. A ház két épületrészből áll, mindkét épületen sátortetős lemeztető van.”

„Gödöllői családi házra villámhárítót szeretnék kiviteleztetni. Villámvédelmi tervek anyagkiírással, rajzokkal, leírásokkal már készen vannak.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: ha a terv már megvan, a szakember pontos árat tud adni a felfogók és a levezetők száma alapján. Terv nélkül előbb helyszíni felmérés vagy tervezés jön, és csak utána a komplett kivitelezés, a felfogók elhelyezése és a földelés elkészítése.

Felülvizsgálat és jegyzőkönyv (30,4%)

Minden harmadik kérés nem építést, hanem ellenőrzést kér. Ezek jellemzően társasházak, szálláshelyek, üzletek és intézmények, ahol a tűzvédelmi hatóság vagy a biztosító kéri a villámvédelmi felülvizsgálat jegyzőkönyvét.

„Egy bérelt épületben tűzijátékot árusítok. A katasztrófavédelemnek szüksége van nyilatkozatra, hogy szükséges-e az épületre a villámhárítót szerelni.”

„Siófoki kereskedelmi szálláshelyhez szeretnék: -Tűzvédelmi szabályzatot, -Tűzvédelmi tervet, -Erősáramú berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát, -Villámvédelmi felülvizsgálatot.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: a felülvizsgálatot olyan szakember végezheti, aki erre jogosultsággal rendelkezik, és a szabvány szerinti mérések után műszaki dokumentációt, jegyzőkönyvet állít ki. A kérések 6,0%-a a villámvédelmet az érintésvédelmi vagy a villamos biztonsági felülvizsgálattal együtt kéri, ezért érdemes egy szakembernél egyben megrendelni.

Javítás, felújítás, csere (19,0%)

Minden ötödik kérés egy meglévő, de elöregedett vagy hiányos rendszerről szól. A régi villámhárítók vezetékei meglazulnak, a kötések korrodálnak, és egy felülvizsgálat jegyzőkönyve gyakran tételesen felsorolja a javítandó hibákat.

„A ház egy 70-es években épült 6 lakásos, 2 emeletes társasház, a villámhárítók valószínűleg azóta nem voltak felújítva, emiatt teljes cserére szorulnak.”

„Meglévő villámhárító ellenőrzése, kisebb hibák javítása. Négy emeletes társasházon.”

„Bodrogkeresztúr Ápoló gondozó otthonban villámvédelmi és erősáramú berendezések felülvizsgálati jegyzőkönyvében leírt hiányosságok kijavítása.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: ha van jegyzőkönyv a korábbi felülvizsgálatról, küldd el a szakembernek már az ajánlatkéréskor. Abból pontosan látja, hány ponton, milyen munkát kell elvégezni, és milyen esetleges további hibákra számíthat a házon.

Tetőcsere vagy szigetelés miatt (8,3%)

Amikor a tetőt lecserélik vagy a homlokzatot leszigetelik, a villámhárítót le kell szerelni, majd az új tetőhöz és falhoz igazítva vissza kell tenni. A kérések 8,3%-a kifejezetten ilyen helyzetről szól.

„Budapest, XVI. kerületében, egy családi házra kell visszatelepíteni a villámhárítót, illeszkedve a frissen felrakott cserepezéshez. A tetőfedő a héten végez, célszerű lenne velük egyeztetni.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: a villanyszerelőt érdemes a tetőfedővel egy időben bevonni. A rögzítéseket így a cserép vagy a lemez sérülése nélkül lehet megoldani, és nem kell utólag újra állványozni.

Tervezés és kockázatelemzés (14,9%)

A kérések 14,9%-a tervet vagy kockázatelemzést is kér. Új építésű háznál, csarnoknál és engedélyköteles átalakításnál a villámvédelem a terv része, és a kivitelezés ehhez igazodik.

„Villámhárító tervezés, kivitelezés. 400 m2 lapos tetőre villámhárító tervezés, kivitelezés. Magasság 12m.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: a tervező a kockázatelemzésből határozza meg, kell-e villámvédelem, és ha igen, milyen fokozatú. A kivitelező ezután a terv anyagkiírása alapján dolgozik.

Hatósági, tűzvédelmi vagy biztosítói előírás (11,3%)

Ezekben a kérésekben a megrendelő azért keres szakembert, mert egy engedélyhez, egy szálláshely működéséhez vagy a biztosítóhoz kell igazolás. Ilyenkor a határidő gyakran szoros.

„Budapesti Társasházra emelet építés történt, a tetőtér be lett építve. Az ingatlanok készen vannak, fennmaradási engedélyhez kell villámvédelem kialakítása.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: kérd meg a hatóságtól vagy a biztosítótól az előírás pontos szövegét, és küldd tovább a szakembernek. Abból látja, hogy kiépítés, felülvizsgálat vagy csak egy szakvélemény kell.

Társasházak és ipari épületek

Az épülettípus szerint a családi ház a leggyakoribb (28,6%), de a kérések 17,3%-a társasházra, 17,9%-a csarnokra, műhelyre, raktárra vagy más gazdasági épületre szól.

„Társasházban lakom, a házban jelenleg nincs megoldva a villámvédelem. Van egy 9 m2-es teraszom és egy 61 m2-es lakásom.”

„Turán (Pest megye) egy 2300 m2-es kőtároló csarnokon kellene a villámhárítót és a villámvédelmet megcsinálni.”

Ezt jelenti a gyakorlatban: társasháznál a villámvédelem az egész épületre vonatkozik, ezért a közös képviselő rendeli meg. Egy lakó önmagában nem tudja a saját lakását megvédeni.

Kötelező-e villámhárító a családi házra?

A legtöbb családi házra nem kötelező villámhárítót szerelni. Azt, hogy egy épületre kell-e villámvédelem, a tűzvédelmi előírások alapján kockázatelemzés dönti el, amely az épület magasságát, rendeltetését, anyagát és környezetét veszi figyelembe.

Közösségi épületnél, szálláshelynél, magas társasháznál és tűzveszélyes anyagot tároló épületnél jellemzően előírás a villámvédelem. Egy egyszintes családi háznál inkább a tulajdonos döntése, hogy biztonságból kiépítteti-e.

Egy magyar Reddit-beszélgetésben egy villámvédelemmel foglalkozó szakember is azt írta, hogy családi házra nem kötelező a villámhárító. Ugyanott több hozzászóló hangsúlyozta, hogy a rendszer lelke a földelés, mert e nélkül a tetőn lévő rúd nem véd.

Napelem vagy napkollektor felszerelése után sokan kérdezik újra a villámvédelmet. A kérések között ez külön is megjelenik.

„Földszintes családi ház villámvédelmének kiépítése napelemes rendszerhez.”

Miben különbözik a villámvédelem a túlfeszültség-védelemtől?

A villámvédelem az épületet védi a közvetlen becsapástól, és kívül, a tetőn és a homlokzaton van. A túlfeszültség-védelem belső védelem: az elosztóban dolgozik, és az elektromos készülékeket védi a hálózaton érkező feszültséglökésektől.

A kettő kiegészíti egymást, de a megrendelők ritkán kérik együtt: a villámvédelmi kérések mindössze 1,8%-a említi a túlfeszültség-védelmet is. Ha a villámhárító mellé a háztartási gépeket is meg akarod védeni, ezt külön kérd a szakembertől.

Egy gyakori félreértés, hogy a ház mellett álló földelő szonda villámhárító. Egy angol nyelvű villanyszerelő-fórumon a legtöbb szavazatot kapott válasz is azt magyarázta, hogy egy ilyen rúd az elektromos hálózat földelése, nem villámvédelem.

Mitől függ a villámvédelem kiépítésének ára?

Az árat elsősorban a tető mérete és formája határozza meg, mert ettől függ, hány felfogó és hány levezető kell. A kérések 8,9%-a külön említi a földelést vagy a szondát, amelynek kialakítása talajtól függően jelentős tétel lehet.

Számít az is, van-e már terv, kell-e állvány vagy emelőkosár, mekkora a telek területén elérhető hely a földeléshez, és meglévő rendszert kell-e javítani vagy újat kiépíteni. A villámhárító családi házra jellemző munkadíj- és anyagsávjait a villámhárító családi házra ár összesítő oldalunk mutatja.

„Lapostetős 2250 teljes alapterületű társasház tetejére a legolcsóbb villámvédelem mennyibe kerül”

Ezt jelenti a gyakorlatban: pontos árat csak felmérés vagy terv alapján lehet adni. Ha az ajánlatkérésben megadod a tető alapterületét, magasságát, formáját és burkolatát, a szakember már az első válaszban reális sávot tud mondani.

Hogyan válassz szakembert villámvédelemre?

A villámvédelmi munkák nagy részét villanyszerelők végzik, a kérések 85,7%-a nekik szól. A felülvizsgálathoz és a jegyzőkönyvhöz viszont külön jogosultság kell, ezért ezt érdemes rákérdezve tisztázni.

• Kérdezd meg, végzett-e már hasonló épületen villámhárító szerelést, és van-e jogosultsága a felülvizsgálathoz.
• Ellenőrizd, hogy az ajánlat tartalmazza-e a földelés mérését és a jegyzőkönyvet.
• Tetőcserénél egyeztesd a villanyszerelőt és a tetőfedőt, hogy a rögzítések a héjazatot ne sértsék.
• Céges vagy társasházi megrendelésnél kérd a számlaképességet és a határidő vállalását írásban.

Cégek és társasházkezelők gyakran több munkát rendelnek egyben, a villámvédelem mellett az érintésvédelmi és a tűzvédelmi felülvizsgálatot is. Ilyen esetben a villanyszerelés cégeknek szóló szakemberlistánkból egy ajánlatkéréssel több vállalkozót is elérsz.

Gyakori kérdések

Mennyi idő alatt készül el egy családi ház villámhárítója?

Egy egyszerű, nyeregtetős családi háznál a kiépítés jellemzően egy-két nap, ha a terv és az anyag megvan. A földelés kialakítása és a mérés ezen belül történik.

Ki végezheti a villámvédelmi felülvizsgálatot?

A felülvizsgálatot erre jogosult villamos szakember végezheti, aki a mérésekről jegyzőkönyvet állít ki. Ezt a jegyzőkönyvet kéri a tűzvédelmi hatóság, a biztosító vagy a társasház közös képviselője.

Le kell szerelni a villámhárítót tetőcserénél?

Igen, a tetőn futó felfogókat és vezetékeket a tetőcsere előtt le kell szerelni, majd az új héjazathoz igazítva vissza kell tenni. Érdemes ilyenkor a földelést is újramérni.

Véd-e a villámhárító az elektromos készülékek károsodása ellen?

Nem teljesen. A villámhárító az épületet védi a közvetlen becsapástól, a készülékeket a hálózaton érkező feszültséglökés ellen az elosztóba szerelt túlfeszültség-védelem védi.

Kell-e terv a villámvédelem kiépítéséhez?

Új építésnél, közösségi épületnél és engedélyköteles átalakításnál igen, a villámvédelem a tervdokumentáció része. Meglévő családi háznál a szakember felmérés alapján is ki tudja alakítani a rendszert.