Fűtési rendszer kiépítés árak 2026

Fűtési rendszer kiépítés, fűtéskorszerűsítés

A megfelelő fűtésrendszer kiválasztása és kiépítése létfontosságú ahhoz, hogy otthonunk komfortos legyen a hideg téli hónapokban, emellett oda kell figyelnünk a hatékonyságra is, hiszen a magas energiaárak mellett egyáltalán nem mindegy, mekkora mennyiségű energiát használunk el egy hónapban az épületek melegen tartására.
Manapság már számtalan fűtés típus és fűtési berendezés létezik, ezért mielőtt elköteleződünk egy bizonyos fűtésrendszer kiépítése mellett, érdemes alaposan megvizsgálni és összehasonlítani az elérhető lehetőségeket és az árakat, hogy az életvitelünknek leginkább megfelelő fűtési rendszert alakíthassuk ki otthonunkban.
Az alábbiakban áttekintjük a fűtési rendszer kiépítés árait, és a legnépszerűbb fűtés típusokat előnyeikkel és hátrányaikkal együtt.

Fűtési rendszer kiépítés árak

Milyen költségei vannak a fűtésrendszer kiépítésnek?

A fűtés rendszer kiépítését leggyakrabban kiállásonként vagy egységenként adják meg a fűtésszerelő szakemberek, és ennek ára 30 000 és 70 000 Ft közé tehető kiállásonként.

A padlófűtés kiépítése esetén négyzetméter árral kalkulálhatunk, melynek mértéke 7000 - 18 000 Ft közé tehető négyzetméterenként.
A csővezetékek kiépítése kötésenként számolódik, és ára 24900- 29900 Ft kötésenként.
A telepítés költségein felüli költségek közé tartozik a tervezési költség, a MEO költségek, és az engedélyeztetés költségei is.

A fűtési rendszer kiépítés árakat befolyásoló tényezők

Amikor az ember az otthoni komfort és meleg érdekében fűtésrendszer kiépítését tervezi, számos fontos tényezőt kell figyelembe venni. A döntést sok esetben nem lehet könnyedén meghozni, mivel az épület típusát, méretét, a rendelkezésre álló energiaforrásokat és az energiahatékonysági szempontokat is figyelembe kell venni.

Az épület típusa

Az első és talán legfontosabb tényező, amit figyelembe kell venni, az az épület típusa. Lakóházak, irodák, üzletek, ipari létesítmények és közintézmények mindegyike más és más igényeket támaszt a fűtésrendszerrel szemben. Például egy nagy raktár más megoldást igényel, mint egy kis családi ház. Az épület funkciója és használata meghatározza a szükséges hőmennyiséget és az ehhez igénybe vehető fűtési rendszerek típusát is.

Az épület mérete

Az épület mérete közvetlen hatással van a fűtésrendszer kiépítésére és méretére. Nagyobb épületekhez több fűtési kapacitásra van szükség, és ehhez a fűtésrendszernek is alkalmazkodnia kell. Például egy többszintes épület komplexebb fűtési rendszert igényel, mint egy kisebb egyszintes ház.

Rendelkezésre álló energiaforrások és áraik

Az energiaforrások rendelkezésre állása is kardinális fontosságú tényező. Gázkazánok, elektromos hőszivattyúk, biomassza kazánok és napkollektorok mind kiváló energiaforrások lehetnek, de ezek beszerezhetősége és költségei eltérőek lehetnek.

Energiahatékonyság

Az energiahatékonyság mindig fontos szempont. Az energiahatékony fűtésrendszer kevesebb energiát használ fel, csökkentve ezzel a működési költségeket és a környezeti terhelést. Az energiamegtakarítás hosszú távon jelentős lehet, így érdemes beruházni az energiahatékonyságba.

A fűtési rendszerek főbb típusai

Magyarországon a legelterjedtebb fűtési rendszer a gázfűtés, emellett egyre több az elektromos fűtés, a hőszivattyús rendszer és vannak különféle szilárd tüzelésű fűtésrendszerek is. Az, hogy melyik megoldás a legkedvezőbb egy épületnek, számos tényezőn múlik. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület típusát, a kivitelezés költségeit és az elérhető előnyöket.

Új építésű ingatlanok esetében kötelező az ingatlan besorolásának elérnie minimum a BB energiaosztályt és az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell biztosítani.

A meglévő fűtési rendszer korszerűsítése még összetettebb feladat, hiszen a meglévő műszaki paraméterek figyelembevételével kell a legkomfortosabb és leghatékonyabb megoldást megtalálnunk, amit a pénztárcánk is megbír.

Egy fűtésrendszer megtervezése és kiépítése hosszú távra szól, ezért nem mindegy, hogy milyen komfort zónát tudunk megvalósítani a döntés pillanatában.

Minden építkezés vagy fűtéskorszerűsítés ma már óriási költségeket emészthet fel, ezért ilyenkor a legfőbb szempont a költségvetés: mire jut, mire nem, ugyanakkor mérlegelnünk kell azt is, hogy a fűtés költség és a karbantartási díjak mekkora összeget emésztenek fel évente, mennyi idő alatt térül meg a befektetésünk. A képletet bonyolítja, hogy a költség nem csak a fűtési rendszer típusától függ, hanem a hőleadó egységek típusától és a szigeteléstől is.

Kondenzációs kazán - központi fűtés (gázcirkó)

A gázcirkó olyan fűtési megoldás, ahol a hőt egy központi kazán termeli. Ez kiegészül egy keringető rendszerrel, melyhez a csövek és a hőleadó egységek csatlakoznak. A rendszerben meleg víz cirkulál, ami eljut a csöveken át a hőleadó egységekhez ( pl. radiátor, padlófűtés), és felmelegíti a lakás levegőjét. Napjainkban már csak kondenzációs gázkazán építhető be újonnan, aminek jóval nagyobb a hatékonysága, mint a korábbi kazánoké.

A kondenzációs kazán előnyei:

• A központi fűtés akár 10-50%-kal is hatékonyabb, mint minden helyiséget külön fűteni, kályhával vagy konvektorokkal.
• A kombi kazánok melegvíz előállítására is alkalmasak.
• A kondenzációs kazánok zárt égésterűek, biztonságosak, szén-monoxid vagy egyéb égéstermék nem juthat belőle a lakásba.
• A kondenzációs kazán megbízható, rendszeres karbantartással 10-15 évig zavartalanul működik
• A kondenzációs kazán karbantartásához könnyű hozzá szakembert találni.

A kondenzációs kazán hátrányai:

• A kombinált kazán vagy meleg vizet termel, vagy fűt - egyidejúűleg a két funkciót nem tudja ellátni.
• A kondenzációs kazánhoz a kémény kialakítása jelentős kiadást jelenthet
• A gázzal történő fűtés kiépítése engedélyekhez kötött, az engedélyeztetés folyamatát mindenképp fűtésszerelő szakemberre kell bízni, mely költségnövelő tényező.
  A kondenzációs kazán beépítése cirka 1 000 000 Ft körüli összegnél kezdődik.

Szilárd tüzelésű kazán

A szilárd tüzelésű kazán elterjedt fűtési mód Magyarországon.
A vegyes tüzelésű kazán mellett, melyben lehetőség van szilárd tüzelőanyaggal vagy gázzal is fűteni, a modern verzió a faelgázosító kazán, mely két külön égéstérrel rendelkezik, így képes a füstgázok hasznosítására is.

A szilárd tüzelésű kazán előnyei:

• Megújuló energiaforrást hasznosít (fa, brikett, pellet)
• Könnyen kezelhető
• Tartós rendszer és olcsó javítani

A szilárd tüzelésű rendszer hátrányai:

• A fűtőanyag tárrolása nehézkes lehet
• A fát aprítani kell, ami nagy munkabefektetést igényel tárolni kell, gyakran pedig elő is kell készíteni
• Folyamatos figyelmet igényel - rakni és tisztítani kell.

A szilárd tüzelésű kazánnal működő alaprendszer kiépítése is megközelíti az 1 millió forintot, de a különféle extrák (pl plusz víztárolók, stb.) akár meg is duplázhatják ezt az árat.

Hőszivattyú

A hőszivattyú a környezeti energiát hasznosítja a hagyományos energiaforrások helyett (pl. gáz, szén, fa).
A hőszivattyú a környezeti energiát a levegőből, vízből, vagy a talajból nyeri, típustól függően.

Közülük a levegő-víz típusú hőszivattyú a legkedveltebb és legtöbbet telepített rendszer.

A hőszivattyú előnyei:

• Magasfokú hatékonyság
• Környezetbarát
• Egyszerűen működtethető
• Biztonságos - nincs szénmonoxid mérgezés veszély, se káros anyag kibocsájtás

A hőszivattyú hátrányai:

• Áramszünet esetén nem használható
• Magas a telepítési költsége
• A geotermikus változat engedélyköteles (Bányahatóság)

A hőszivattyús rendszer kiépítésének költsége jellemzően 1,5 millió forinttól kezdődik, de napelemmel kombinálva ennek a triplája is lehet.

Infrafűtés

Az infrafűtés egy speciális fűtési technológia, ahol az infravörös tartományba tartozó hőhullám nem a levegőt, hanem a tárgyakat melegíti fel. Hasonlít a napsugár melegéhez.

A fűtőpanelok elhelyezhetők a falakon, a mennyezeten vagy akár a padlóba építve is.

Az infrafűtés előnyei:

• Könnyű telepíteni
• Nincs szükség engedélyeztetésre
• Nem igényel nagy karbantartást

Az infrafűtés hátrányai:

• Teljesítménye nem szabályozható, mindig a maximális teljesítményen fűt, ezért időkapcsoló vagy hőérzékelős termosztát szükséges hozzá
• Nem hőtartó, kikapcsolás után rövid időn belül lehűl
• Felülete nagyon forró - balesetveszélyes lehet

Padlófűtés vagy radiátoros fűtés?

Kivitelezők gyakran találkoznak a közhiedelemmel vagy inkább rossz berögződéssel, hogy a padlófűtés lebegteti a port, ezért asztmásoknak kifejezetten nem ajánlott.

Tisztában kell lenni azzal, hogy míg a padlófűtés maximum 40OC hőmérsékleten működik, addig a radiátor a kis fűtőfelülete miatt 55-65oC-on. A por lebegése 42-45oC-tól kezdődik, így valójában a radiátoros fűtésnél sokszor több por kering a levegőben mint a padlófűtés esetén.

De ha ezt a szempontot nem is vesszük figyelembe, vajon mi a két rendszer közti különbség, és melyiknek mi az előnye és a hátránya?

Radiátoros rendszerek

A radiátoros rendszer kiépítés e kétféle módon valósulhat meg:
1. falon kívüli, merev fűtéscsövek segítségével, amiket bilincsekkel rögzítenek a mennyezet alatt, akár több elágazással, faláttörésekkel
2. leállások kiépítésével minden radiátornál, talajba vagy falba süllyesztett fűtéscsövekkel. Ez utóbbi nagyobb „rombolással” jár, viszont nem látszanak a csövek. Esztétikai szempontból mindenképp előnyösebb.
Radiátorszelepekből többféle is létezik:
1. kézikerekes, aminek a funkciója legfeljebb a radiátorban lévő víz áramlásának szabályozásáig terjed.
2. termofejes, mely a helyiség hőmérséklet szabályozásra is alkalmas.
A termofejeket külön kell megvásárolni, és a szelep típusának megfelelő termofejet lehet csak a szelepre feltenni.

A termofejjel ellátott radiátoros fűtés előnye, hogy a fej be van skálázva 1-5-ig , és a doboza tartalmazza, melyik szám hány 0C-ra alkalmas. Pl. ha 3-ra állítjuk a termofejet, ez kb. 210C-ot jelent.

Amennyiben a helyiség eléri a 210C-ot, a termofej lezárja a radiátorban áramló fűtővizet, és csak akkor nyitja újra, ha a beállított hőmérséklet alá esik a helyiség hőmérséklete.

Ez a megoldás nagyon előnyös a gázfogyasztás szempontjából, hiszen a kazánnak nem kell minden radiátort fűtenie. Például, ha nagy a szoláris nyereség, azaz nagy üvegfelülettel rendelkezik a helyiség, és besüt a nap, hamar felmelegszik a szoba, és a termofej ismét lezárja a radiátort.

Vannak még digitális termofejek, amik akár telefonról is működtethetők.

❗ JÓ TUDNI: A termofejes szelepek mindig vízszintesen kell, hogy álljanak, mert a levegő áramlását csak így tudják érzékelni. Sok esetben tapasztalom, hogy ezek a fejek függőlegesen vannak elhelyezve, így viszont semmi jelentőséggel nem bírnak.

A radiátoros fűtés hátrányai
- Egyenetlen hőeloszlás. Ahol a radiátor el van helyezve ott azért 1-20C-al magasabb hőmérséklet tapasztalható, mint a helyiség másik végében.
- Nyitott tágulási tartály esetében, a mostani acéllemez radiátorok nagyságrendileg 5-10 év elteltével kilyukadhatnak, hiszen a padlástérben lévő tartály folyamatosan érintkezik a levegővel, ezáltal az oxigént bedolgozza a fűtéscsövekbe, a rendszerbe, ami belső oxidációt képez a radiátorok belsejében, és ezekben az esetekben garancia sincs a termékekre.
- Gyakori, hogy a fürdőszobákban acéllemez radiátor van kiépítve. Ez önmagában nagyon helytelen, mivel ezek festési technológiája nem alkalmas a nagy páratartalommal rendelkező helyiségek fűtésére. 1-2 év elteltével kívülről rozsda keletkezik a felületeken, ami esztétikailag visszataszító, és hosszú távon szintén lyukadáshoz vezet.
- A törölközőszárítók, (amik szintén radiátorok), más porszórási technológiával készülnek, és kimondottan vizes, párás helyiségekbe tervezték őket, viszont a teljesítményük, fűtőfelületük alul marad a hagyományos radiátorokétól.
- Penészesedés veszélye. Az esetek nagy többségében, a fűtőtestek az ablak alá vannak szerelve, mivel télen a páralecsapódás megakadályozására is hivatottak. A bútorok, szekrények általában a szoba másik végén helyezkednek el, szorosan a falhoz szorítva, a probléma pedig itt keletkezik. A levegő nem cirkulál megfelelően ezeken a helyeken, és a pára lecsapódik a leghidegebb pontokon, amelynek végkifejlete a penészedés.

Padlófűtési rendszerek

Az első padlófűtéssel működő épületek még a római korra vezethetők vissza, amikor a padlózat alatt még tűzzel melegítették a talajt. Az idő múltával egyre jobban fejlődött ez a fűtési rendszer, de igazából a XX. század végére vált teljessé, amikor már megfelelő vastagságú csövekben a kazán által keringtetett fűtővíz cirkulált. Ekkor még falvastagságú csöveket tekertek le, amelyek a mai napig is működnek.

Egy nagy hátrányuk van, hogy nem diffúziómentesek. Ezért egy új kazán beépítésekor hőcserélővel le kell választani a kazán vízkörét a padlófűtésétől. A mai padlófűtési csövek és rendszerek ezt már nem követelik meg.

A hagyományos padlófűtés esetén a kész beton alapzatra minimum 5 cm vastag nikecell van leterítve, és ennek a tetejére vannak rögzítve a csövek ponthegesztett hálóra, általában 15x15cm osztástávolságra. Ezt követően a földön futó csöveket betonozzák le.

Vannak rendszerlemezes padlófűtési megoldások is: a műanyag rendszerlemezeket, (amelyek kb 1m2 nagyságúak,) egymásba illesztik a talajon. A csövek helye ki van alakítva, így a betekeréskor a cső könnyen belepattintható.

Ezek már modernebb kivitelezések, de mindegyik rendszerben van egy azonosság, mégpedig hogy egyenletesen fűtik az épületet, és a helyiség minden sarkában, közel azonos hőmérsékletet tudnak létrehozni. Ez a tény pedig erősen növeli a komfort érzetét, és összehasonlítva egy radiátoros rendszerrel, az ugyanazon hőmérséklettel működő padlófűtést melegebbnek fogjuk érezni, pedig mindkét helyiségben azonos fokra van beállítva a hőmérséklet.

A padlófűtés rendszerek alacsony előremenő hőmérséklettel nagyon jó komfortot tudnak biztosítani, így a gázkazán sem megy teljes teljesítménnyel, ami éves szinten, elég tetemes gázfogyasztás csökkenéssel jár, azaz gazdaságos.

Ezekre a fűtési megoldásokra, később rácsatlakoztatható egy hőszivattyú is, ami szintén nagyon jó hatásfokkal tud üzemelni.

A padlófűtés rendszer hátrányai
- Drágább mint a radiátoros. A két rendszer kiépítése között kb 30-35% különbség van, de fontos, hogy hosszútávon is mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat.
- Kivitelezéskor (feltéve, ha van radiátoros kör is), a padlófűtésnél mindenképpen hőkorlátozásra van szükség, mivel ezekben a fűtési csövekben 32-380C-nál magasabb hőmérsékletet nem célszerű bevezetni. A lakásban így is elérhető a normális, 21-23 0C-os hőmérséklet a téli időszakban.
- Hosszabb a felfűtési idő, amely akár 3-4 óra is lehet. Előnye viszont az, ha a kazán már megállt, mert a termosztát lekapcsolta, ez a betontömeg egyfajta hőkapacitással rendelkezik, ami nagyon lassan hűl ki, és sokáig tartja a meleget.

A gáz fűtésrendszer kiépítésének folyamata

A központi fűtésrendszer beszerelése számos lépésből áll, és fontos megérteni ezeket a lépéseket a folyamat során. Az alábbiakban áttekintjük a központi fűtésrendszer beszerelésének lépéseit:

1. Tervezés
   Az első és egyik legfontosabb lépés a központi fűtésrendszer beszerelésében a tervezés. Ebben a fázisban meg kell határozni az épület fűtési igényeit, a rendelkezésre álló energiaforrásokat, a kialakítandó rendszer típusát (pl. gázkazán, hőszivattyú stb.), és a hőelosztás módját (pl. Radiátoros fűtés vagy padlófűtés) . Fontos meghatározni a fűtésrendszer teljesítményét, hogy megfelelően méretezni lehessen.

2. Kiválasztás és vásárlás
   Miután a tervezés befejeződött, a szükséges fűtési berendezéseket és kiegészítőket meg kell vásárolni. Ez magában foglalja a kazánt, radiátorokat, csöveket, szivattyúkat és szabályozó rendszereket. A minőségi berendezésekre való beruházás fontos lehet a hosszú távú hatékonyság érdekében, ezért kérjük ki a fűtésszerelő szakember tanácsát is a döntés előtt.

3. Telepítés
   A telepítés fázisában a fűtéssszerelő szakemberek felszerelik a fűtésrendszer egységeit és összekapcsolják azokat. Ez magában foglalja a kazán telepítését, a radiátorok elhelyezését és a csőrendszer kiépítését, padlófűtés esetén a padlófűtés csőrendszernének telepítését, valamint szükség esetén a kémény kiépítését is.

4. Engedélyeztetés
   Az engedélyeztetés a telepítés elengedhetetlen velejárója. Az engedélyeztetés lépéseiről bővebben itt olvashatsz.

5. Tesztelés
   A fűtésrendszer telepítése után fontos ellenőrizni és tesztelni a rendszert, például nyomáspróbát és gázszivárgás vizsgálatot végezni. A fűtéssszerelő szakemberek meggyőződnek arról, hogy minden megfelelően működik, és hogy nincsenek szivárgások vagy egyéb hibák. A rendszer hatékonyságát is megmérik, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az megfelel az elvárásoknak.

Az alábbi oldalak is érdekelhetnek

Kazánház kialakítás árak
Épületgépészeti tervezés árak
Gázkazán cseréje árak
Radiátor bekötés árak
Fűtésrendszer átmosás árak
Radiátor szelep csere árak
Indirekt tároló bekötés árak
Termosztát cseréje árak
Fűtési rendszer feltöltés árak
Gázkazán csere árak
Gázkazán javítás árak
Radiátor cseréje árak
Gázkazán karbantartás árak
Gázkazán csere árak
Gázkonvektor csere árak
Kondenzációs kazán karbantartás árak
Gázcirkó éves karbantartás árak
Gázkonvektor javítás árak
Gáztűzhely bekötés árak
Gázkészülék csere árak
Gázkonvektor tisztítás árak