mondjátok meg őszintén, mikor egy ház utólagos hőszigetelésére kerül sor, ki számolja ki, és mennyire tudományosan, hogy hány cm hőszigetelés kerüljön a házra? Mi ebben a bevett gyakorlat?

„Normál esetben az építész tervező, vagy energetikus számolja ki. Két fő paraméter van: a falazat (és a lábazat) rétegtervi hőátbocsátási tényezője, amire van egy jogszabályban meghatározott maximum. Ezt nem túl nehéz kiszámolni, minden építőanyagnak van egy hővezetési tényezője, egy vastagsága, a kettő hányadosának reciprokösszegéből lehet meghatározni a teljes rétegrend összesített hőátbocsátását. Az energetikai követelmények számítása ennél sokkal komplexebb feladat, ott a szabvány egy sok tényezős szempontrendszer (fűtési rendszer elemei, nyílászsárók, benapozottság, túlmelegedési kockázat stb) alapján hasonlítja össze a tervezett épületet egy fiktív referencia-épülettel.”

Sziasztok! Terméskőből készült lábazatot hogy szoktátok hőszigetelni? xps-sel? Úgy értem, hogy tök egyenetlen a felszíne, azt mivel szokták kiegyenlíteni? És egyáltalán - van esetleg bármi ötlet arra, hogy mégse kelljen elcsúfítani? Olyan szép, de azt mondta az apósom, hogy ez így magában egy hatalmas hőhíd, és csak szigeteléssel lehet megszüntetni. :(((

„Kedves Kinga! Ha ragaszkodnak a külső oldali hőszigeteléshez, akkor először síkba kell vakolni a felületet. Én is szeretem a régi, szépen rakott kőfalak látványát, ezért, ha lehetséges, nem rejteném el. Az, hogy a kő lábazat mennyiben jelent hőhidat, több tényezőtől függ: pl. milyen a hátszerkezete, illetve a lábazat teteje milyen magasan/mélyen van a belső padlóvonalhoz képest. Elképzelhető, hogy részlegesen is elegendő a homlokzati hőszigelést ráengedni, vagy ellenkezőleg: éppen a belső oldali szigetelés (Xella Multipor) lesz a megfelelő megoldás, de kis szerencsével az sem zárható ki, hogy a termikus burok az aljzatban elhelyezett hőszigeteléssel is körbezárható lesz.”

Sziasztok, kis weekendházat szeretnék téliesíteni. Mit ajánlotok faház szigetelésére? Kívül, vagy belül jobb szigetelni, és milyen anyaggal?

„Belső oldali hőszigeteléssel rendkívül óvatosan kell bánni, az esetek többségében ugyanis a hőszigelő anyag és az eredeti falsík között párakicsapódás, ezáltal pedig penészesedés következik be, és ezen nem segít a párafékező fólia használata sem. Régi faház esetén meg lehet vizsgálni a szerkezeten belüli hőszigetelés cseréjének, felújításának lehetőségét is, vagy, ha ez nem kívánatos, a homlokzatot ÉS a födémet kell EGYSZERRE hőszigeteléssel ellátni. A legjobb ár/érték arányú homlokzati rendszerek mostanság a grafitos polisztirol alapúak. A vastagság pénztárcafüggő, 10 cm-nél kevesebb nem költséghatékony, 18 cm-nél vastagabb általában már nagyon nehezen térül meg. A födém hőszigeteléséhez a kőzetgyapot az alap megoldás, a különböző szórt/fújt szigetelések meglehetősen drágák, bár műszakilag jobb minőségűek.”

Régi palatető van a házon, itt-ott törött, hiányos, koszos, repedt, kopott. Érdemes a palát még javítani és toldozni-foltozni? Foglalkozik itt valaki ilyesmivel még, vagy már teljesen elavult technológiának számít, és legjobb, ha megszabadulunk tőle?

„Érdemes lehet javítani a tetőt, természetesen, amennyiben a lécezés és a szarufák még nem károsodtak, és nem tervezik a tető beépítését. A héjazat cseréje azért nem mindig egyszerű palafedés esetében, mert az ilyen szerkezeteket általában ennek megfelelően könnyűre méretezték, és nem biztos, hogy nehezebb fedést is elbír. Egy valamiben a szakma egyetért: új héjazat esetén az azbesztcement lapokat NEM szabad benthagyni, több okból sem. El kell távolítani és a lécezést is le kell cserélni, ez viszont jelentős költség, mert a bontott anyag veszélyes hulladéknak minősül. A meglévő fedésre rádolgozni zsindelyt vagy cserepeslemezt nem szabad, mert egyrészt nem lesz tartós, másrészt a két héjazat-réteg között penészréteg alakulhat ki. ”

Sziasztok, és BÚÉK! Tavaly örököltem egy kis házat, és szeretném a nyárra rendbe tetetni. Nagyon öreg kis ház, nincs rendes aljzatszigetelés se, ezzel kapcsolatban kérnék tanácsot. Mivel, hogyan érdemes az aljzatot szigetelni, ha utána pattintós parketta jön rá?

„Először is tisztázandó, hogy hő-, avagy vízszigetelésről beszélünk-e. Feltehetően mindkettőről. Ez esetben (ha a belmagasságot tartani szeretnők) új padlórétegend kialakítása szükséges, a meglévő aljzatszerkezet bontása és az altalaj süllyesztése után. A sorrend: ágyazat - vasalt aljzat - vízszigetelés - elválasztó rtg - hőszigetelés - technológiai fólia - aljzatbeton - burkolat. A nagyobbik kérdés az, hogy a meglévő falazat alatt található-e megfelelő állapotú vízszigetelés. Amennyiben igen, azt fel kell tárni, és az új szigeteléssel ahhoz kell csatlakozni. Ha nincs ilyen, akkor vagy telítéssel kell gondoskodni a vízszigetelés folytonosságáról, vagy meg kell oldani az épületbe bejutó nedvesség elpárologtatását, kiszellőzését.”